A magyar nyelv fakó színelnevezése genetikailag többféle színt is magában rejt. A dun lovak olyan fakók, ahol a gén mindhárom alapszínt hígítja, és minden esetben megfigyelhetőek a primitív jegyek. A cikk további részében a fakó szó alatt a dun fakó lovakat értem.
Dun (fakó) szín genotípusa, fenotípusa
A fakó, más néven Dun (D) egyszerű domináns öröklésmenetű gén, így a fakó lovak genetikája heterozigóták esetén D/nd1 vagy D/nd2; homozigóták esetén D/D lehet. (Egyes színtesztekben az első kettőt D/n-ként jelölik).
A dun színű lovak jellemzői:
Hígított alapszín: a test nagy része világosabb színű, a lábak valamivel sötétebbek
Primitív jegyek. Ezeket együttesen Dun faktoroknak szokták hívni, amik a következők lehetnek:
- face mask: az orrhát alsó fele sötétebb színezetű
- leg bars, shoulder bars: zebroid csíkozások a lábon, vállkereszt vagy sötétebb elszíneződés a vállon
- dorsal stripe: szíjalt hát. Minden dun esetén megfigyelhető. A hátszíj a farok végéig fut.
- cobwebbing: pókháló-szerű mintázat a homlokon
- ear marking: a fül felső egyharmada sötétebb színezetű, erősebb dun jellegek esetén további sötét sávok is megfigyelhetőek a fül tövéhez közel
D, nd1, nd2
Eredetileg minden ló pejfakó (bay dun, EE AA DD) színű volt, és ebből a színből alakultak ki különböző mutációkkal a ma ismert színek. A dun tehát az ősi fenotípus, ebből a génből kétféle további mutáció alakult ki, az nd1 és az nd2. Az nd1 egy olyan génváltozat, ahol a primitív jegyek szintén jelen vannak, de már nem fakó színű a ló. Az nd2 pedig minden olyan ló, akik se nem fakók, se nem mutatnak magukon primitív jegyeket. Így egy ló a fentebbi három gén (D, nd1, nd2) valamelyikét mindig hordozni fogja.
A Dun mindkettő felett domináns (ezért lehet egy Dun ló genetikája D/D, D/nd1 vagy D/nd2), az nd1 pedig az nd2 felett domináns. A dominanciasorrend így a következő: D > nd1 > nd2.
Bővebben az nd1, nd2 génekről itt olvashattok.
A szíjalt hát nem jelent feltétlenül Dun lovat
Az nd1 génváltozat megjelenése azt eredményezte, hogy a szíjalt hát jelenléte nem fog automatikusan fakó lovat jelenteni. Az nd1 gén jellemzői a Dun génhez viszonyítva:
- inkomplett domináns öröklésmenetű, a homozigóta nd1/nd1 lovak erősebb primitív jegyeket és színhígítást mutatnak, mint a heterozigóta nd1/nd2 lovak
- minimális mértékű hígítás (body dilution) jelen van, de sosem olyan erős, mint a Dun esetében. Fekete lovaknál az nd1 gén nyárifekete színt okoz.
- szíjalt hát (dorsal stripe) itt is jelen van, ám a Dun génnel ellentétben, a hátszíj véget ér a faroktőnél, nem fut végig a farokrépán és így a farokszőrzeten, mint a Dun esetében
- a face mask a homloktájékon van jelen
- zebroid csíkozás hasonlóképpen fordul elő, főleg nd1/nd1 lovak esetében
Előfordulhat olyan “szíjalt hát” is, ahol a hátszíj egy sötétebb elszíneződésű sáv a ló gerince mentén, ám nincs éles határvonala, és intenzitása az évszakokkal változik, gyakran megtörik/beleolvad a hát színébe, nem fut végig egyenletesen a valódi hátszíjakkal ellentétben. Régebbi nevén countershading-nek nevezték az ilyen jelleget, ami valójában a sötétebb hát – világosabb has jelleget jelenti az állatvilágban.
Így tehát ha szíjalt hátú lóval találkozunk, háromféle eset lehetséges:
– valódi hátszíjat látunk, a ló fakó, és a Dun gén egyéb jegyeit is hordozza: dun
– bár jelen van a hátszíj, a farokrépa tövénél véget ér, a facemask a homlokon látható, és nincs jelen a valódi fakó szín: nd1
– elmosódottabb, nem túl kontrasztos sáv a gerincvonalon, mely ráadásul évszakról évszakra változhat: countershading
Színváltozatok, árnyalatok
A Dun gén mind a fekete, mind a vörös pigmenteket hígítja a másik fajta fakó (Cream) génnel ellentétben, így mindhárom alapszínen megfigyelhető.
Sárga alapszínen sárgafakó, red dun színt hoz létre. Pej alapszínen pejfakót/bay dun, míg fekete alapszínen egérfakó/grulla színt eredményez. Természetesen akármilyen színen jelen lehet, így léteznek dunalino (palomino dun), dunskin (buckskin + dun), dun roan, silver dun, stb. színek is.
Ahogyan más színek esetében, itt is előfordulnak különböző árnyalatok. Bizonyos fajtákban, pl. Fjord vagy kunfakó lovaknál a Dun jelleg nagyon erős, nagyon világos árnyalatok vannak jelen, míg a huculoknál, Quarter Horse fajtánál az igazán sötét árnyalatok is még lehetnek valódi dun színek. (A huculok esete egyébként azért érdekes, mert ott a lovak többsége valójában nd1/nd1, de a valódi Dun génnel rendelkezők is sokszor sötétebb árnyalatúak, mint amit a fakóknál általában megszokhattunk).
További képek
A Fjord lovak
1) red dun – sárga + dun
2) dunalino – palomino + dun
3) grullo – fekete + 1 dun
4) brown dun – pej +1 dun
5) white dun – buckskin + dun
Lószíngenetika 