A mosott- vagy kendersörényű sárga a sárga lovak egy változata, ahol a sörény és a farok kivilágosodását egy külön faktor okozza (ez az úgynevezett Flaxen– angolul a kendersörényű sárgákat szintén ezzel a kifejezéssel illetik: flaxen chestnut. Valószínűleg poligénes jelleg, azaz több gén kölcsönhatásából jön létre). A kendersörényű sárgákra ugyanaz igaz, mint a sárga lovakra: a színt okozó gén recesszív mivolta miatt két sárgának az utódja mindig sárga. Bár a Flaxen gén öröklődéséről nem sokat tudunk ill. még nem létezik olyan genetikai színteszt, amivel ki tudnánk mutatni, az esetek nagyobb részében gyakori, hogy két kendersörényű sárga utódja is kendersörényű sárga lesz. Ez az öröklésmenet nagyon jól megfigyelhető például a Haflingi lovaknál, akik a közhiedelemmel ellentétben nem fakók, hanem mosottsörényű sárgák.
Miért néznek ki némely sárga lovak mégis úgy, mint a fakók?
A Haflingi lovak gyakran rendelkeznek egy úgynevezett Pangare-rel. Ez a gén a lovak hasát, orr- és szem körüli részét, illetve a lábak belső felszínét világosítja, néha hihetetlenül nagy mértékben, és szemre valóban „fakó” hatást kölcsönöz a lónak.
kendersörényű sárga Haflingi
Akkor kik az izabellafakók?
Az izabellafakók, más néven palomino lovak olyan sárga alapszínnel rendelkező lovak, akik valamely szülőjüktől (apai vagy anyai ágon) örököltek egy Cream-gént. Ez a gén mind a hosszúszőröket (farok, sörény), mind a rövidszőröket világosítja: a palomino lovak sörénye és farka világos krémszínű, néha rikítóan fehér, rövidszőrük pedig legtöbbször aranysárga. Két palomino ló keresztezéséből 25% eséllyel sárga, 50% palomino, és 25% eséllyel cremello ló születik, ez a Cream-gén inkomplett domináns mivolta miatt van így.
palomino
Különbségek a fenotípusban:
Mindkét színnek fellelhető a sötétebb árnyalata: léteznek mosottsörényű májsárgák, illetve sötétebb palomino (“chocolate” palomino) lovak is. Akár a világosabb, akár a sötétebb árnyalatok között akarunk különbséget tenni, előfordul, hogy némely lovak esetén szemre nagyon nehéz meghatározni, hogy a két szín közül pontosan melyiket is képviseli.
Jó kiindulópont lehet a hosszúszőrök és a fedőszőrök együttes összehasonlítása, és bár ezek a pontok nem kőbe vésett, minden lóra érvényes szabályok, az esetek többségében igaznak bizonyulnak:
A kendersörényű sárgáknál a világosabb hosszúszőröket okozó Flaxen csak a sörény és farok színére van hatással, a rövidszőrökre nem, ezért az ilyen lovak fedőszőre mindig olyan árnyalatú, mint általában a sárgáké. Kivétel lehet akkor, mikor a pangare-gén is jelen van, ugyanis az kifejezetten a rövidszőrre hat, viszont mindig a test bizonyos területein koncentrálódik jobban: a has, lábak belső felszíne, szem-és orr körüli része mindig világosabb, akkor is, ha a Pangare-gén az egész lóra kihat.
A Flaxen nem mindig hat egységesen, illetve olyan nagy mértékben, mint a Cream-gén. Gyakori, hogy a kendersörényű lovak sörénye és farka vagy nem egységesen világos, vagy ha egységes is, általában közel sem hófehér, hanem többé-kevésbé az alapszín hígított verziója. (Kivételek persze ez esetben is lehetnek, a haflingi lovaknál általában egyenletesen világos hosszúszőröket figyelhetünk meg).
Mosottsörényű májsárga quarter horse: a rövidszőrök árnyalata tipikusan sárga árnyalat, a sörény és farok nem egységesen világos, illetve nem hófehér.
Mosottsörényű sárga qh: a rövidszőr árnyalata szintén tipikus sárga alapszín árnyalat, a sörény színe részben hígított.
Ezzel ellentétben a palomino lovak fedőszőre valamilyen mértékben mindig rendelkezik egyfajta “arany/fényes” beütéssel, legtöbbször világosabbak, mint a sárgák, és színük mindig egységes, nincsenek a testen észrevehetően világosabb területek, mindez a hosszú- és rövidszőrökre is kiható Cream-génnek köszönhetően. Az arany/fényes árnyalat még a sötétebb palomino fedőszőrein is többé-kevésbé észrevehető. A sörény és a farok nagyon ritka kivételeken kívül mindig egységesen hófehér.
Jellegzetes palomino szín: hófehér hosszúszőrök, aranyszínű fedőszőrök.
További képek:
I. Kendersörényű sárgák:
Bár a sörény extrémen hófehér, a fedőszőrön semmi jele nincs a Cream-génnek; a test árnyalata olyan, mint általában a sárga lovaké.
Mosott sörényű májsárga arab telivér.
Kendersörényű májsárga.
Palominók:
Az extrém világos árnyalatok mellett extrémen sötét palominók is léteznek. A sötét színű fedőszőrökön kívül minden egyéb palomino-jellemzővel rendelkeznek.
A palomino lovak néha extrémen világos árnyalatot is felvehetnek, de ugyanazok a tulajdonságok jellemzőek rájuk, mint általában a palominókra. Jól megfigyelhető, hogy a Pangare-génnel ellentétben a Cream-gén egységesen világosít.
Bár a fedőszőr árnyalata szokatlanabb, mégis észrevehetően másabb, mint általában a sárga lovaké.
A genetikát, mint tudományágat már régóta felhasználja az emberiség az állatok háziasítására és a növények nemesítésére, a szelektív tenyésztésre, de csak a XX. századra jutott el oda a technológia, hogy a molekuláris genetika is fellendülhessen. A világ népei évszázadok-évezredek óta foglalkoznak lótenyésztéssel, a magyar lószínnevek is természetesen már azelőtt megszülettek, hogy bárki ismerte volna egyáltalán a genetika fogalmát vagy létezését. Míg sok más nyelvben (például az angolban) a lovak színére használatos kifejezések immár teljes összhangban vannak azok genetikai valójukkal, a magyar nyelvben (és leginkább a köznyelvben) elterjedt szavak gyakran megtéveszthetik a laikusokat. Rengeteg kifejezésünk maradt meg pusztán hagyományból, s bár leginkább az a helyzet, hogy őseink viszonylag jól meg tudták különböztetni a különböző színcsaládokat, a köznyelvben sok fogalom mára teljesen összekuszálódott. Nézzük, genetikailag miért nem helyesek az alábbi színek!
Az idézett szövegek Szerepi Csilla: A ló színe c. írásból valók, ezt a művet használtam fel, mint forrást a magyar lószínneveink definíciójához. “Almásderes”, “deres”
Szinte nincs olyan nap, mikor az ember ne futna bele egy olyan hirdetésbe, hogy “deres lovamat keresem” “almásderes ló eladó”, majd a képen feltűnik egy (almázott) szürke patás. Miért terjedt el ez a kifejezés?
Foltos szürke ló. Az “almás“ a kis (alma-méretû) foltokra vonatkozik, a “deres“ a szürke, ôsz szinonimája. Számos névváltozatban szerepel”
Az almázottság egy jegy, amely bármilyen színű lovon megjelenhet, a szürkéknél a leggyakoribb (vagy a leginkább észrevehető). Angolul az almázottságott dappled-kifejezéssel illetik.
Ahogy a színtan is írja, a deres itt a szürkének a szinonímája, és valószínűleg emiatt terjedt el ez a kifejezés a szürke lovakra, holott a szürke és a deres két teljesen külön szín a lovak világában – és minden bizonnyal ezt őseink is tudták, hiszen mindkét színre létezik két külön magyar fogalom.
Szürke (grey): kevert szín, a szürkeséget okozó domináns Gr alléllal rendelkező ló szőrei lassan, évek alatt veszítik el pigmentáltságukat, az acélszürkétől az egészen “fehér” színig kivilágosodhat a ló.
Deres (roan): szintén kevert szín, domináns gén (Rn) okozta színváltozat. A fejen és a lábvégeken az alap szín uralkodik (!), míg maga a test világosabb színű, mert itt az alapszínű rövidszőrök közé fehér színű szőrszálak keverednek, vedlésről-vedlésre más-más arányban, a deres lovak gazdái gyakran számolnak be arról, hogy “színváltó” lovuk van :). A deres kifejezés arra utal, hogy ezek a lovak úgy tűnnek az emberi szemnek, mintha belepte volna őket a dér.
Tehát a szürke és a deres színt két külön gén okozza.
És ha már almásderes: valóban létezik ilyen szín, az almázott deresekre nyugodtan használhatjuk, hiszen valójában őket jelöli e kifejezés.
Fakó
Ennél az esetnél szeretnék visszautalni a bevezető bekezdésemre, miszerint a genetika, mint tudományág, csak jóval azután terjedt el, hogy őseink már csaknem háromszáz színnevet fogalmaztak meg lovainkra.
“A fakó lószín tulajdonképpen a fekete, a pej és a sárga szín higított változata (…) közönséges fakónak mondjuk az az egyedet, amelyiknek a hosszúszőrei, valamint lábvégei feketék, bőre és patája palaszürke, a fedőszőrök valamilyen világosabb barna árnyalatúak. A törzs gerincvonalán hátszíjat találunk. Árnyalatai: egérfakó, mogyorófakó, aranyfakó, zsemlyefakó. A sárga szín utáni fakók hosszúszőre nem fekete lábvégük sem fekete, nem hátszijaltak, bőrük palaszürke, patájuk is, ilyenek: zsufakó, gerlefakó, rozsdafakó. Az izabellafakó a fehéreknél tárgyalt krémszínű egyedhez hasonló, amelynek bőrében és szarujában korlátozott a festékanyag.”
A magyar köznyelvi “fakó” kifejezés két külön gén által okozott két külön színre utal: a valódi fakókra (dun) és az egy domináns Cr-alléllal rendelkező lovakra.
Fakó (dun): szintén domináns gén (D) okozta színváltozat, hígítja a ló alapszínét (dilution gene), sok képviselőjénél megfigyelhetők az ún. primitív jegyek megléte (szíjalt hát, zebracsíkos lábak).
Krém (creme): nem teljes dominanciát mutató dilution gén, azaz az egy domináns Cr-alléllal rendelkező (heterozigóta) lovak más fenotípust mutatnak homozigóta társaikhoz képest.
Egy Cr-allél esetén jön létre a palomino (“izabellafakó”), a buckskin (“zsufafakó”) és a smokey black.
Egyébként létezik egy olyan módosító gén, mely szíjalt hátat okoz anélkül, hogy a ló valóban fakó lenne, így vannak pl. szíjalt hátú buckskin lovak.
“Albínó”
Lovaknál NINCS jelen az albinizmus!
Az albinizmus egy recesszív gén által okozott, teljesen pigmenthiányos állapot. Az orvostudomány és a zoológia szóhasználata különböző: míg az embernél minden festékanyaghiányt albinizmusnak hívnak, addig az állatoknál csak az OCA1 tirozinázhiányos egyedeket tekintik albínóknak. Ettől a szőr fehér, a bőr rózsaszín, és a szem piros lesz. A többi mutációt máshogy nevezik, ami félrevezető lehet (és ez a helyzet a lovaknál is). Lovak között nincs olyan recesszív gén, mely ilyen fenotípust okozna, mindenféle “albínóhoz” hasonló megjelenést valamelyik konkrét génhez köthető: Gr (szürke), Cr (krém), sabino, splash white, W (domináns fehér) gén, illetve extrém esetekben overo, tobiano, tovero lovaknál. Ezek közül mindegyik gén a ló alapszínét módosítja. A fent felsorolt gének közül leginkább a két domináns alléllal rendelkező Cr-lovak (palomino, perlino, smokey cream) okoznak galibát a laikusoknak, őket szokták a leggyakrabban albínónak nézni. Bővebben itt.
“Fehér ló nem létezik!” Pedig nem lenne helyes ezt állítani, hiszen vannak színek, melyek eltérnek a dupla cream-génes lovaktól, és hófehér színű lovat eredményeznek. Őket hogyan nevezzük gyűjtőnevükön, ha nem épp fehérnek?
Való igaz, sokan a nagyon világos szürkéket, vagy a már fentebb bemutatott krém-génes lovakat hívják fehér lovaknak, valóban helytelenül, viszont helytelen az az állítás is, hogy fehér lovak nem léteznek.
A KIT-gén mutációk közé tartozó dominant white (újabban white spotting) géncsalád sok tagja heterozigóta állapotban szó szerint fehér lovat eredményez, sötét szemekkel, s ugyanilyen fenotípust tud létrehozni a sabino is. Teljesen fehér lovat eredményezhet több overo gén együttes jelenléte is. A fehérrel, mint kifejezéssel olyan tekintetben tényleg óvakodni kell, hogy nem egyetlen egy színt jelöl, sokkal inkább egy gyűjtőnév. A fehér lovak témaköréről itt olvahattok bővebben.
Egy fakó ló egyben lehet deres is, amennyiben hordozza mind a fakó, mind a deres fenotípust okozó géneket. Ezen lovakban mind a két színre jellemző tulajdonságok fellelhetőek: a deres gén miatt a fejek és lábvégek az alapszínt mutatják, míg a test rövidszőrei közé fehér szőrök is keverednek; a fakó jelleg szintén a ló alapszínét világosítja, de megjelenhetnek olyan primitív jegyek is, mint pl a háton végigfutó sötét csík (dorsal stripe) és a lábvégek csíkozottsága. Ha mind a két színváltozat együtt van jelen, a jellegek keverednek, az adott ló világosabb színű, mint egy deres, de a végtagok ugyanúgy sötétebbek, mint ahogy a deres színnél megfigyelhető (ha megvannak az ősi jellegek, akkor azok halványabban jelennek meg, mint a jellegzetesebb fakók esetében).
A domináns Champagne gén (Ch) a ló alapszínét világosítja, a keletkező szín természetesen függ a ló eredeti alapszínétől – a fekete lovak szőrét fényes barnára, a sárga lovakét barack- vagy aranyszínűre, a pej lovakét pedig aranybarnára világosítja. A Champagne színű lovak bőre rózsaszín, gyakran szeplőkkel / tarka foltokkal borított, főleg idősebb korukra. Szemük fiatal korukban kékes, később általában mogyoróbarnára / borostyánszínűre sötétedik. A Ch-gént a Quarter, a Tenessee Walker, az Amerikai ügető (American Saddlebred), a Missouri Fox Trotter, a Miniatűr, és egyéb lófajtáknál dokumentálták.
Genotípus: alapszín + Ch/n (heterozigóta) vagy Ch/Ch (homozigóta)
A silver dapple (vagy csak röviden: silver) színért a PMEL17 génen történő mutáció felelős, amelyet a továbbiakban Silver (Z) génnek nevezünk. Domináns öröklésmenetű, azonban csak a fekete és a pej alapszínű lovakon okoz különleges színezetet. Ennek oka, hogy a mutáció az eumelaninra, azaz a fekete pigmentekre van hatással, így fekete lovak esetén a rövid- és hosszúszőrök színét is, míg pej lovakban csak a fekete testrészek színét változtatja meg. Azok a sárga, illetve sárga alapszínű (pl. palomino) lovak, akik örökölték a Silver gént, csak génhordozók, színükben azonban ez nem fog megmutatkozni.
A silver szín a Rocky Mountain Horse, Kentucky Mountain Saddle Horse, Mountain Pleasure Horse, Icelandic Horse, American Miniature Horse, Belgian Draft, Morgan, Shetland Pony, Gypsy Vanner fajtákban lelhető fel leginkább, de egyes fajtákban, pl. a Quarter Horse bizonyos vonalaiban szintén megtalálható.
Silver dapple black (fekete alapszín + silver gén)
A silver black vagy silver dapple black lovakra jellemző, hogy fekete színük csokoládébarnává, lábvégeik szürkés, hosszúszőreik pedig barnásszürkés/lenszőke/fehér színűvé hígulnak. A különböző fajtákban legtöbbször eltérő módon jelentkezik a silver szín, de sokszor még fajtán belül sem teljesen egységes. A test színe a sötétebb fakóbarnától az élénk csokoládészínen át a bársonyfeketéig terjedhet, a lábvégek néha egyértelműen szürkés színűek, máskor inkább barnás árnyalatúak, néha a test színével megegyezhetnek, hidegvérűek esetén pedig akár teljesen fehér színűek a bokaszőrnek köszönhetően. A sörény és a farok sem minden esetben hófehér vagy lenszőke, gyakran a barna különböző árnyalataiban pompázik, ám szinte minden esetben megfigyelhető a hosszúszőrök kevert, gyakran átmenetes, ombre-jellegű színe.
A silver dapple black csikók ezüstös színű szőrzettel, világos hosszúszőrökkel, csíkos (elnyújtott háromszög-alakú világosabb foltú) patákkal és fehér szempillával születnek.
Black Fire Silver Cezanne, Gypsy Vanner herélt (Mystic Dream Ranch)
JB’s Cacao, silver black Missouri Foxtrotter mén (brandrethfarms.com)
Krusader, silver black (EE aa Zz) mén
LMSTERLING SHINING KNIGHT, silver black Morgan mén, EE aa Zz (kdamorgans.com)
R Squared Special Reserve, silver black RMH mén (R Squared Ranch) Ee aa Zz
SIR Royal Excalibur, silver black Gypsy Vanner mén (gypsysalebarn.com)
Tango’s Double Clutch, silver black RMH mén
Silver bay (pej alapszín + silver gén)
A silver bay vagy silver dapple bay lovak teste ugyanolyan vörösesbarna marad, mint az alapszínezetük lenne, hiszen a Z-gén nem hat a vörös pigmentekre. Lábvégeik azonban a fekete szín helyett hígított fekete/barna/sötétszürke színezetűek, hosszúszőreik szintén világosbarna/szürke/lenszőke színűek. A silver black lovakhoz hasonlóan itt is nagyon gyakori a színátmenetes vagy kevert sörény/farok szín.
Silver bay Comtois mén (ilovehorses.net). A lábvégek nagyon látványos, tipikus silver jellegűek.
Silver bay KMH
Pacific Storm, silver bay RMH herélt (Brighton Ridge Farm LLC)
Rusty, silver bay RMH herélt (Van Bert Farms)
Silver Assured, homozigóta silver bay QH mén (EE AA ZZ) Fleetwood Farms
Stone Pine Logan, silver bay Morgan mén, Stone Pine Farm
Stormy, silver bay RMH herélt (brightonridge.com)
TMV SILVER HAWK, silver bay Morgan (morgancolors)
Silver bay Kentucky Mountain Horse kanca, Wandering Trail Farm
Almázottság
A silver dapple lovak esetében – ahogy nevük is mutatja -, az almázottság a színhez tartozó jelleg. Sokszor igen látványos már első ránézésre is, máskor azonban csak a rövidszőrök lenyírása után bukkan fel a mintázat. A silver lovak esete jól bizonyítja, hogy az almázottság bizonyos esetekben konkrét génhez köthető, öröklődő jelleg.
Igen látványos nyírt silver dapple bay.
Talán nincs is lovas, aki ne találkozott volna már ezzel a képpel, és sajnos ahányszor felbukkant a neten, annyifélre színt tulajdonítottak már neki. A fotón egy nyírt silver black tobiano látható.
Nyírt silver dapple tobiano hidegvérű.
Nyírt silver black tinker.
Nyírt silver dapple black tinker.
Könnyen összekeverhető más színekkel
A hígított fekete pigmenteknek köszönhetően a silver lovakat gyakran összekeverik más színekkel. A világos sörény és fakóbb lábvégek miatt a leggyakoribb eset az, amikor májsárgának látják a silver lovakat. Bár a két szín néha valóban igen hasonló, a fenotipikus jegyek alapján legtöbbször azért igen jól meg lehet őket különböztetni. A mosott sörényű májsárga lovak lábvége vörösesbarna, testük színében is inkább dominál a vörösesebb jelleg, szemben a silver black lovak sötétbarna, vörös árnyalat mentes színével. Az almázottság inkább a silver black lovakra jellemző, májsárgákon csak igen kivételes esetekben láthatunk ilyen mintázatot.
Mosott sörényű májsárga
Mosott sörényű májsárga arab telivér. Az arab telivér fajtában genetikailag nincs jelen a silver dapple.
Sun Rose Beauty, mosott sörényű májsárga arab telivér (PharaFarm)
Mind a silver black, mind a silver bay lovak sörényére és farkára jellemző, hogy a mosottsörényű sárgákkal vagy a palomino lovak szőke sörényével ellentétben, a silver lovak hosszúszőrei “ombre” jellegűek: a sörény és farok töve sötétebb, barnás-szürkés, míg végük felé világosabb szőke, akár hófehér színű; a szürkésbarna és világosszőke tincsek akár keveredhetnek is. Lábvégeikből hiányzik a sárgáknál jól megszokott vöröses szín.
A másik szín, ami igen hasonlít a silver black színre, a sötét palomino, nem hivatalos nevén chocolate palomino. A “chocolate” szót a legtöbb szakember igyekszik kerülni, ugyanis előszeretettel használják az összes világos sörényű és csokiszínű lovakra, így valaki a sötét palominót, valaki az igen sötét májsárgát érti alatta, míg szinte az összes Rocky- és Kentucky Mountain Horse tenyésztő a fajtajellegzetességnek számító silver színre utal vele. A sötét palomino és a silver black között néha igen nehéz különbséget tenni, ilyen esetben csikókori fotó, illetve a származási lap lehet segítségünkre annak megállapításához, hogy felmerülhet-e egyáltalán a silver dapple szín jelenléte.
CHA CHING CHEX, sötét (chocolate) palomino Quarter Horse mén
RS BLACK CHOCOLATE CHEZ, sötét (chocolate) palomino QH mén
Természetesen mégis előfordulnak olyan esetek, amikor egy lóról ránézésre abszolút nem tudjuk megállapítani, hogy a fentebb említett három szín közül vajon melyik lehet. A fajtaazonosítás, a csikókori kép és a származás néha ugyan segítségünkre lehet, de a legbiztosabb módszer a genetikai színteszt, ami egyértelműen megmutatja, milyen színű is az adott ló.
El Chocolate, Lusitano mén. Szinte minden esetben azt látjuk a fényképe alatt, hogy a silver dapple színű csoda. Színtesztje nincs. A Lusitano fajtában nem fordul elő a silver dapple gén, így a valódi színe vagy mosott sörényű májsárga, vagy nagyobb eséllyel sötét (chocolate) palomino. (facebook.com/blankasatorahorseshow/)
A leggyakoribb félreértés például a feketeerdei hidegvérűekkel kapcsolatban szokott előfordulni. Szinte mindannyian csokiszínű testtel és hófehér hosszúszőrökkel rendelkeznek, és valóban úgy néznek ki első látásra, mintha silver black lovak lennének. Alaposabb megfigyelés után azonban észrevehető, hogy sokan igen vöröses árnyalatúak, és az azóta megjelent genetikai szakcikk alá is támasztotta, hogy ezek a lovak valójában mosottsörényű májsárgák. Érdekesség, hogy igen kicsi százalékban a fajtában megtalálható a Z-gén (ugyanúgy, ahogy a Haflingi lovakban is), a sárga alapszín miatt azonban a gén nem fejeződik ki.
A feketeerdei lovak ugyanolyan sárga színnel születnek, mint más sárga lovak. A sötét árnyalat csak később alakul ki.
Flaxen liver chestnut (mosottsörényű májsárga) színű feketeerdei ló.
Mosottsörényű májsárga feketeerdei ló.
Sir Dante, Gypsy Vanner mén genetikailag tesztelt sárga (ee) színnel. Cielo Celeste Farm
Silver és más színek együtt
Azok a lovak, akik a silver színt egy másik hígító (dilution) génnel együtt örökölték, igen különleges, egyedi színekkel rendelkeznek. A silver és a másik hígító gén hatása általában összeadódik (pl: silver roan; silver buckskin), ám vannak esetek, amikor a silver aktivál egy olyan gént, ami alapesetben nem okoz színváltozást a lóban: ilyen a silver smoky black szín. A smoky black (fekete alapszín + 1 Cr-gén) lovak ugyanolyan fekete színűek, mint a többi fekete ló, ám a Silver génnel együtt az eredmény egy különleges, új szín.
POSITIVELY CHARMED, silver smoky black (Ee aa nCr nZ) Morgan kanca. Brookridge Morgans,
R2 Oblivion, amber silver champagne (Ee Aa CHn Zn) RMH kanca. R Squared Ranch
Silver buckskin
Silver bay roan. Wandering Trail Farms
A Silver mutációhoz köthető szemészeti rendellenességek
A silver színt okozó PMEL17 mutáció pleiotropikus, azaz nem csak a pigmentáltságra van hatással. A mutációt hordozó lovak többé-kevésbé szemészeti betegségekben szenvednek, ám ez a mutáció inkomplett domináns jellegű; a heterozigóta Z/z silver lovakra más tünetegyüttes jellemző, mint a homozigótákra (Z/Z). A PMEL mutációval létrejött, öröklődő, nem progresszív szemészeti anomáliák együttes neve MCOA, Multiple Congenital Ocular Anomalies (többszörös, veleszületett szemészeti anomáliák). Különféle klinikai tüneteket foglal magába, amelyek a szem elülső és hátulsó szegmenseit érintik.
A heterozigóták az ún. cisztikus fenotípusúak: szemükben jelen lehet egy apró, folyadékkal teli ciszta, melynek mérete 2 és 22 mm között változhat, és általában mindkét szemet érinti, ám a látást jelentősen nem befolyásolja.A homozigóták az MCOA vagy ASD (Anterior Segment Dysgenesis) fenotípusúak, és a heterozigótákhoz képest súlyosabb tünetekkel rendelkeznek, az alábbi rendellenességek közül akár egyszerre többel is:
uvealis ciszta: a sugártest temporalis részén lévő ciszta
cornea globosa: a szaruhártya nagyobb görbülete miatt a szaruhártya vastagabb, kerekebb
nincs, vagy minimális a pupilladilatáció (a pupillák túl szűkek, gyenge fényviszonyok, pupillatágító hatású szemcseppek/drogok esetében sincs pupillatágulás)
retinalis dysplasia: a retina elváltozása, rendellenes fejlődése
írisz rendellenességek, az írisz és szaruhártya közötti szög a normálistól eltér
szürkehályog, ami érintheti az egész szemlencsét, vagy csak annak a középső részét
Az MCOA nem fajtajellegzetesség; habár a Rocky Mountain Horse fajtánál írták le először gyakorisága miatt (aminek oka, hogy a RMH lovak egyetlenegy alapító ménre vezethetők vissza és erős szelekció volt jelen a silver színre), minden silver-színű (tehát PMEL17 mutációt hordozó) lónál megtalálható.
El Chocolate, Lusitano mén. Szinte minden esetben azt látjuk a fényképe alatt, hogy a silver dapple színű csoda. Színtesztje nincs. A Lusitano fajtában nem fordul elő a silver dapple gén, így a valódi színe vagy mosott sörényű májsárga, vagy nagyobb eséllyel sötét (chocolate) palomino. (facebook.com/blankasatorahorseshow/)
Lószíngenetika 