Tobiano

A magyar nyelv a fehér mintás lovak szinte mindegyikét tarkának hívja. Bár vannak kifejezések, amik egyes mintázatok konkretizálása végett születtek (fröcskölt fehér, párductarka), ám még így is jóval kevesebb szavunk van a tarka mintákra, mint amennyi valójában van belőle. Az egyik, ha nem a legelterjedtebb tarka mintázat a Tobiano.

A Tobiano egy domináns öröklésmenetű, KIT-gént érintő mutáció (a tarka mintázatok legtöbbje a KIT génhez köthető. A Tobiano esetében a mutáció egy inverzió, ami egy kromoszómamutáció, és az érintett szakaszban a génsorrend fordított lesz. Ez a mutáció érinti a KIT-gént szabályozó elemeket, aminek következménye a jellegzetes tarka mintázat). A Tobiano (To) tehát dominánsan öröklődik, minden Tobiano ló legalább egyik felmenője Tobiano volt.

A tarka foltok depigmentált területek, sem a bőr, sem a szőr ezeken a részeken nem tartalmaz pigmenteket. A fehér-színes területek határvonala viszonylag szabályos, ránézésre olyan, mintha a színes területek tányér alakban feküdnének rá a fehér részek széleire.

Az “átlagos” tobiano mintázat esetében mind a négy lábon nagy kiterjedésű, fehér jegyeket tapasztalunk, a fehér területek továbbá a far illetve a vállak felől nyúlnak le, a gerincvonalon átívelnek. Gyakran találunk fehér foltot a felső nyakélen, valamint a farokrépa felső felén, amitől a farok egy része fehér színűvé válik.Nagyobb expresszió esetén a test jelentős része fehér, szinte csak a fej, a lágyéknál egy kerek folt, illetve a farok legvége marad színes (ekkor már általában egy másik mintázat is jelen van). Önmagában a fejen nem okoz fehér jegyeket, a láthatóan tobiano mintázatú, de széles hókás, lámpás stb. jegyű lovak egyéb mintázatot okozó gént is hordoznak.

Léteznek kriptikus tobiano lovak is, amikor hiába van jelen a To gén, fehér mintázatot mindössze a lábakon, átlagos fehér jegyekként tapasztalunk. Ilyenkor bár számunkra a ló nem tűnik tarkának, genetikailag ugyanúgy tobiano, mint a többi, kiterjedtebb fehér mintázatú tobiano. Egyelőre nem tudjuk, hogy mi szabályozza azt, hogy a To gént öröklő csikón mennyire lesz kiterjedt a tobiano mintázat (a homozigóta és heterozigóták között ilyen tekintetben abszolút nincs különbség). Ahol a kriptikus tobiano jelenség gyakori, ott valamiféle szupresszor (elnyomó, gátló) faktor lehet jelen, ahol pedig nagy, kiterjedt fehér foltokkal találkozunk más konkrét mintázat-gén jelenléte nélkül, ott elképzelhető egy mintázat-felerősítő hatású gén (pl. W20).

Egyes tobiano lovakon megfigyelhetjük az ún. cat-tracks mintázatot: a fehér területeken belül apróbb, színes foltocskák vannak jelen. Mind a hetero-, mind a homozigóta tobiano lovakon előfordulnak.

Más tarka mintázatokkal kombinálódva jön létre a tovero mintázat, ami egy gyűjtőfogalom, mert jelentése szerint tobiano + bármilyen másik mintázat, ez utóbbi körülbelül harminc-féle ismert mintát takarhat. A fehér területek ilyenkor nagy mennyiségben vannak jelen, gyakran csak egy folt a lágyéknál illetve a homlok-fül területe (=medicine hat) árulkodik az alapszínről. A fehér területek extrém esetben akár 100%-ban is befedhetik a lovat (max white fenotípus).

Tobiano” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Hozzászólás a(z) A ló jegyeinek kialakulása és öröklésmenete – Lószíngenetika bejegyzéshez Kilépés a válaszból