A magyar nyelv fakó színelnevezése genetikailag többféle színt is magában rejt. A dun lovak olyan fakók, ahol a gén mindhárom alapszínt hígítja, és minden esetben megfigyelhetőek a primitív jegyek. A cikk további részében a fakó szó alatt a dun fakó lovakat értem.
Dun (fakó) szín genotípusa, fenotípusa
A fakó, más néven Dun (D) egyszerű domináns öröklésmenetű gén, így a fakó lovak genetikája heterozigóták esetén D/nd1 vagy D/nd2; homozigóták esetén D/D lehet. (Egyes színtesztekben az első kettőt D/n-ként jelölik).
A dun színű lovak jellemzői:
Hígított alapszín: a test nagy része világosabb színű, a lábak valamivel sötétebbek
Primitív jegyek. Ezeket együttesen Dun faktoroknak szokták hívni, amik a következők lehetnek:
- face mask: az orrhát alsó fele sötétebb színezetű
- leg bars, shoulder bars: zebroid csíkozások a lábon, vállkereszt vagy sötétebb elszíneződés a vállon
- dorsal stripe: szíjalt hát. Minden dun esetén megfigyelhető. A hátszíj a farok végéig fut.
- cobwebbing: pókháló-szerű mintázat a homlokon
- ear marking: a fül felső egyharmada sötétebb színezetű, erősebb dun jellegek esetén további sötét sávok is megfigyelhetőek a fül tövéhez közel
D, nd1, nd2
Eredetileg minden ló pejfakó (bay dun, EE AA DD) színű volt, és ebből a színből alakultak ki különböző mutációkkal a ma ismert színek. A dun tehát az ősi fenotípus, ebből a génből kétféle további mutáció alakult ki, az nd1 és az nd2. Az nd1 egy olyan génváltozat, ahol a primitív jegyek szintén jelen vannak, de már nem fakó színű a ló. Az nd2 pedig minden olyan ló, akik se nem fakók, se nem mutatnak magukon primitív jegyeket. Így egy ló a fentebbi három gén (D, nd1, nd2) valamelyikét mindig hordozni fogja.
A Dun mindkettő felett domináns (ezért lehet egy Dun ló genetikája D/D, D/nd1 vagy D/nd2), az nd1 pedig az nd2 felett domináns. A dominanciasorrend így a következő: D > nd1 > nd2.
Bővebben az nd1, nd2 génekről itt olvashattok.
A szíjalt hát nem jelent feltétlenül Dun lovat
Az nd1 génváltozat megjelenése azt eredményezte, hogy a szíjalt hát jelenléte nem fog automatikusan fakó lovat jelenteni. Az nd1 gén jellemzői a Dun génhez viszonyítva:
- inkomplett domináns öröklésmenetű, a homozigóta nd1/nd1 lovak erősebb primitív jegyeket és színhígítást mutatnak, mint a heterozigóta nd1/nd2 lovak
- minimális mértékű hígítás (body dilution) jelen van, de sosem olyan erős, mint a Dun esetében. Fekete lovaknál az nd1 gén nyárifekete színt okoz.
- szíjalt hát (dorsal stripe) itt is jelen van, ám a Dun génnel ellentétben, a hátszíj véget ér a faroktőnél, nem fut végig a farokrépán és így a farokszőrzeten, mint a Dun esetében
- a face mask a homloktájékon van jelen
- zebroid csíkozás hasonlóképpen fordul elő, főleg nd1/nd1 lovak esetében
Előfordulhat olyan “szíjalt hát” is, ahol a hátszíj egy sötétebb elszíneződésű sáv a ló gerince mentén, ám nincs éles határvonala, és intenzitása az évszakokkal változik, gyakran megtörik/beleolvad a hát színébe, nem fut végig egyenletesen a valódi hátszíjakkal ellentétben. Régebbi nevén countershading-nek nevezték az ilyen jelleget, ami valójában a sötétebb hát – világosabb has jelleget jelenti az állatvilágban.
Így tehát ha szíjalt hátú lóval találkozunk, háromféle eset lehetséges:
– valódi hátszíjat látunk, a ló fakó, és a Dun gén egyéb jegyeit is hordozza: dun
– bár jelen van a hátszíj, a farokrépa tövénél véget ér, a facemask a homlokon látható, és nincs jelen a valódi fakó szín: nd1
– elmosódottabb, nem túl kontrasztos sáv a gerincvonalon, mely ráadásul évszakról évszakra változhat: countershading
Színváltozatok, árnyalatok
A Dun gén mind a fekete, mind a vörös pigmenteket hígítja a másik fajta fakó (Cream) génnel ellentétben, így mindhárom alapszínen megfigyelhető.
Sárga alapszínen sárgafakó, red dun színt hoz létre. Pej alapszínen pejfakót/bay dun, míg fekete alapszínen egérfakó/grulla színt eredményez. Természetesen akármilyen színen jelen lehet, így léteznek dunalino (palomino dun), dunskin (buckskin + dun), dun roan, silver dun, stb. színek is.
Ahogyan más színek esetében, itt is előfordulnak különböző árnyalatok. Bizonyos fajtákban, pl. Fjord vagy kunfakó lovaknál a Dun jelleg nagyon erős, nagyon világos árnyalatok vannak jelen, míg a huculoknál, Quarter Horse fajtánál az igazán sötét árnyalatok is még lehetnek valódi dun színek. (A huculok esete egyébként azért érdekes, mert ott a lovak többsége valójában nd1/nd1, de a valódi Dun génnel rendelkezők is sokszor sötétebb árnyalatúak, mint amit a fakóknál általában megszokhattunk).
További képek
A Fjord lovak
1) red dun – sárga + dun
2) dunalino – palomino + dun
3) grullo – fekete + 1 dun
4) brown dun – pej +1 dun
5) white dun – buckskin + dun
Lószíngenetika 
sárgafakónak hívjuk, igen 🙂
KedvelésKedvelés
Köszi! 🙂 De most már írok neked üzenetet, mert nem állapot hogy mindig csak kommentben válaszolok neked. 😀
KedvelésKedvelés
A bay dun és a buckskin nem ugyanaz akkor. De kép alapján, vagy élőben két ló közül hogyan lehet megmondani, melyik melyik? :)Vagy csak nekem tűnik nagyon hasonlónak a két szín?
KedvelésKedvelés
Szia! Így van, két különböző szín, és tényleg nagy a hasonlóság, de az esetek többségében meg lehet különböztetni.A hasonlóságot az adja, hogy mind a két esetben pej az alapszín, és mind a két esetben egy olyan gén okoz változást, ami halványítja / hígítja a ló színét. A különbség az, hogy bay dun esetben nem mindig olyan nagy mértékű az alapszín halványodása, ha pl. láttál már fakó hucult, vagy kunfakót képen, akkor az ő színük általában tényleg olyan tipikus _fakó_, minta mondjuk egy nagyon világos pej lenne. Ráadásul a dun gén nagyon gyakran okoz primitív jegyeket: a szíjalt hát szinte az összes fakó lovon megfigyelhető, de nem ritka a zebracsíkos láb sem. Előfordul az is, hogy a sörény nem egységes, a fekete hosszúszőrökbe vegyülhet világosabb barna. http://jamisonranch.com/images/stallions/WilyVaquero.jpgBuckskin esetén ezek nincsenek jelen (“ál”-hátcsík néha előfordul, de ez minden esetben sokkal halványabb), a test színe is általában sokkal világosabb, aranyszínűbb, mint fakók esetén.http://65.media.tumblr.com/tumblr_m99ewdg2Kw1qdeinno1_1280.jpgAbban igazad van, hogy van olyan színváltozat mindkettő esetben, mikor szinte lehetetlen különbséget tenni egy bay dun és egy buckskin között, és sokszor élőben tényleg sokkal nehezebb különbséget tenni, mint így, “tankönyvi” példák alapján – de a fentiek jó kiindulópontok lehetnek egy bay dun és egy buckskin megkülönböztetésében 🙂 Kicsit olyan, mint a palominók és a kendersörényű sárgák: legtöbbször meg lehet mondani, hogy egy adott ló melyik színt képviseli, de néha találkozik olyan árnyalatokkal az ember, mikor tényleg csak a fejét vakarja…
KedvelésKedvelés
[…] (nem teljesen helyesen) izabella-fakónak szokta hívni, a tényleges fakó színt valójában a dun gén okozza, ezért nem összekeverendő a dun génes lovakkal. Szintén nem összetévesztendő […]
KedvelésKedvelés
[…] orrhát) és a fülek különleges, sávozott színezete (ear barring). (Részletesen lásd a Dun génről szóló általános leírásnál).Sárga alapszínen sárgafakó/red dun, pej alapszínen […]
KedvelésKedvelés