Szürke lovak: fenotípus, genotípus
A szürke szín a magyar nevezéktan szerint egy kevert szín, biológiai értelemben azonban nem szín, hanem egy pigmenttermelési defektus. Az egész állatvilágban egyedülálló, ugyanis a szürke lovak fokozatosan veszítik el alapszínüket (sokszor az úgynevezett hiperpigmentáció után kezdenek csak el szürkülni). Mindegyik szürke ló eredetileg színesen születik, és a későbbi évek során fog kiszürkülni, a szürkülés sebessége teljesen egyedfüggő, illetve valamennyire fajtafüggő is. A pigmentsejtek kimerülése a szőr színét érinti, a bőr és a szem pigmentált marad, habár ritkán a bőrön is előfordulhat pigmentvesztés, ami vitiligo formájában jelenik meg.
A szürke színt okozó gén domináns. Korábban a domináns allélt Grey (G) génként jelöltük, a legújabb kutatások azonban felfedezték, hogy több szürke-allél is létezik, attól függően, hány kópiában hordozzák a mutációt. A G2 és G3 allél nemcsak a szürkülés sebességére, hanem a melanóma kockázatára is hatással van.
A szürke árnyalatai
A szürke szín egyes árnyalatai valójában a szürkülés különböző fázisait jelentik. Az egyes árnyalatok határai természetesen szubjektívek, sokszor egybe is mosódnak, egyes fázisok akár ki is maradhatnak.
Acélszürke árnyalat akármelyik alapszín esetében előfordulhat: fekete vagy sötétpej lovak kiszürkülésénél szinte mindig megfigyelhető, ám a világosabb színű (pej, sárga, fakó, stb.) lovak a hiperpigmentáció miatt teljesen besötétedhetnek a kiszürkülés előtt, így az acélszürke árnyalat náluk is ugyanúgy jelen lehet. Részben emiatt a szürkülés egy bizonyos fázisa után már nem lehet megállapítani az eredeti alapszínt, hiszen az acélszürke nem jelent automatikusan egyet a fekete vagy sötétpej alapszínnel.
Mézszürke árnyalat akkor jelentkezik, amikor a sárga, pej ló (még) nem mutat drasztikus hiperpigmentációt, viszont a fokozatos pigmentvesztés egyfajta mosott színt eredményez. (Elvileg nem lehetetlen árnyalat fekete alapszín esetében sem, hiszen a fekete pigmentek hígulása is bronzos árnyalatot eredményez).
A szürkülés következő fázisa az almázott szürke, amikor a különböző sejtek pigmentvesztése nem egyenletes a bőr alatt futó kapillárisok (vérerecskék) miatt: az almázott mintázat ezeknek a vérerecskéknek a mintázatát követi. Helyesen ők az almázott szürkék, és nem almásderesek. Almázott szürke állapotban már az eredetileg világosabb színű lovak (sárgák, pejek) is sötétbarna-szürke-fekete árnyalatú szőrökkel rendelkeznek a hierpigmentáció miatt, így egy almázott szürke esetében már biztosan nem lehet még betippelni sem az eredeti alapszínt.
A teljesen kiszürkült ló neve ezüstszürke, a laikusok gyakran ezeket a lovakat hívják tévesen fehérnek.
A legyesszürke / szeplősszürke / pisztrángszürke a szürkülés végső, és egyetlen olyan fázisa, ami után a ló a kifehéredés helyett egyre színesebb lesz. A kimerült pigmenttermelő sejtek újra elkezdenek melanint (pigmentet) termelni, így a ló pöttyökben visszaszínesedik, az idő előrehaladtával egyre jobban.
Hiperpigmentáció, kiszürkülés módja
A domináns szürke mutáció túltermelteti a pigmenttermelő sejteket, amik előbb-utóbb kimerülnek, és nem lesznek képesek pigmenttermelésre. A pigment túltermelés következménye a hiperpigmentáció, ami csikók esetében a legfeltűnőbb, de a kiszürkülés végleges megkezdése előtt is jelen lehet. A szürke csikók bár színesen születnek, a hiperpigmentáció miatt jóval sötétebbek, mint a nem szürke csikók, így ennek, illetve a szem környékén megfigyelhető szürke elszíneződésnek, “szemüvegnek” (grey goggles) köszönhetően a később kiszürkülő csikók az esetek egy részében jól megkülönböztethetők a nem kiszürkülő csikóktól.
A kiszürkülés előtt sok világos színű ló színe (sárgák, pejek, palominók, stb.) előbb besötétedik, és ebből a sötét színű árnyalatból fognak majd kivilágosodni. Ezért a szürkülés egy bizonyos fázisától (acélszürke, almázott szürke) már képtelenség megállapítani a ló eredeti alapszínét.
Szürkülő palomino – minden “lovas színgenetikus” kedvenc fotója a
kiszürkülés előtti hiperpigmentáció mértékéről, avagy miért nem
tippelünk alapszínt almázott szürkék esetében
A szürkülés (szürke szálak megjelenése) leghamarabb a fejen, illetve a farok végén kezdődik, aminek a vége így mosottas jelleget kap. A kiszürkülés módja, sebessége lófüggő. Vannak lovak, akiknek a teste sokkal hamarabb szürkül, a hosszúszőrök pedig nagyon sokáig sötét színűek maradnak, míg másoknál éppen ellentétesen a szürkülés, a sörény és farok szinte már fehér, míg a ló teste még acélszürke árnyalatú. Mindkét esetben a sötét testrészek is ki fognak szürkülni, előbb vagy utóbb. A szürkülés részben szürke szőrszálak megjelenéséből (ez általában a fejen a leglátványosabb), részben pedig a testen lévő pigmentek fokozatos kihígulásából áll, ezért sok szürkülő ló színe lesz olyan furcsa, barnás, színvesztett, a mézszürke árnyalat is így jön létre.
Tetrarch spots, bloodmark, szomatikus mutáció
A szürkülés minden lóban máshogy zajlik le, és néha nagyon különleges színek jönnek létre.
Tetrarch spots vagy chubari spots jellegnek nevezzük azt, amikor a ló testén kör alakú foltokban gyorsabb a kiszürkülés, mint a test többi részén. A foltok átmenetiek, a többi rész fokozatosan hozzászürkül, így a foltok előbb-utóbb eltűnnek.
Chubari vagy Tetrarch-spots
Szomatikus mutációs folt akkor következik be, amikor egy foltban a mutációt okozó génszakasz elvész vagy kikapcsol, a mutáció hatása megszűnik, így az érintett folt nem fog kiszürkülni. Maradandó jelleg, ahogy a ló egyre világosabb, úgy lesz egyre kontrasztosabb a mutációs folt. A legtöbb esetben éles határvonalú, erősen pigmentált (=a ló eredeti színével megegyező) folt.
Bloodmark vagy bloody shoulder esetében a pigmenttermelő sejtek egy foltban egyszerre kapcsolnak vissza pigmenttermelésre. A mechanizmus ugyanaz, mint a legyesszürke szín esetében, csak apró, különálló foltok helyett egybefüggő terület lesz újra pigmentált. Általában hamar bekövetkezik, így sokszor nehéz megkülönböztetni a szomatikus mutációtól. A szomatikus mutációval ellentétben nem éles határvonalú, hanem szaggatottabb, foltos jellegű, kevésbé erős színű, mint a szomatikus mutációs folt.
Gyakran összekeverhető más színekkel
A szürkéket gyakran keverik a deres, a fehér, és az appaloosák varnish roan színével.
A fentebbi linkekre kattintva elérhető az adott színekről és génekről szóló részletes és illusztrált leírás.
Heterozigóták vs. homozigóták
Bár a szürke mutáció domináns öröklésmenetű génnek tekinthető, allél-dózis hatás van jelen, azaz nem mindegy, milyen és mennyi szürke-allélt hordoz egy ló. Így nemcsak a hetero- és a homozigóták között figyelhető meg a különbség, hanem az egyes G2-G3 allélok között is.
A heterozigóta, lassan szürkülő G2 szürkék (G2/G1, vagy G2/N, akik csak az egyik szülőtől örökölték a génváltozatot, és csak 50% eséllyel örökítik), gyakrabban lesznek legyesszürkék, a szomatikus mutáció és bloodmark jegyek is gyakrabban figyelhetők meg náluk. Ennek oka, hogy a G2 mutációt, ami egy duplikáció, csak az egyik szülőtől örökölték, így ez a plusz génszakasz csak egy példányban van meg, nagyobb eséllyel veszhet el/inaktiválódhat, mint homozigóták esetén vagy mint a három kópiát is hordozó G3 lovak esetében.
G3/G1 heterozigótáknál, valamint a többi génvariáció esetén is (G2/G3, G2/G2) a szürkülés sebessége gyorsabb, hamarabb érik el az ezüstszürke színárnyalatot, ritkábban lesznek legyesszürkék, és akkor is kevesebb “szeplővel” rendelkeznek. Hajlamosabbak a vitiligo-ra (a bőr foltokban történő pigmentveszteségére), valamint a mutáció okozta melanóma is nagyobb eséllyel jelenhet meg náluk (bár a melanóma gyakorisága, lefolyása további tényezőktől is függ). A G3/G3 homozigóták extrém gyorsan szürkülnek, melanóma kockázatuk igen magas.
Melanóma
A szürke színt okozó mutáció jellege miatt egyes gének túlműködnek, ami így a pigmenttermelő sejtek daganatához, melanómához vezet. Az ezzel kapcsolatos publikációk szerint a tizenöt év feletti szürke lovak 70-80%-ánál kialakul, és az esetek nagyobb részében a kezdetben jóindulatú daganat rosszindulatúvá alakul, és áttéteket, metasztázisokat képez. Azóta kiderült, hogy úgy tűnik, erősen fajtafüggő a dolog, az újabb kutatások szerint az Andalúzoknál a leggyakoribb, ezt követik a Lipicai lovak, míg például a Quarter Horse fajtában kifejezetten kevés szürkét diagnosztizáltak melanómával. A legújabb kutatások pedig további magyarázattal szolgálnak a jelenségre, a melanóma kockázata ugyanis erősen függ a mutáció kópiaszámától, azaz hogy egy szürke G2 vagy G3 alléllal rendelkezik-e, és milyen zigozitású. Ráadásul, genetikai okok miatt gyakrabban alakulhat ki olyan homozigóta szürke lovaknál, akik fekete alapszínnel rendelkeznek.
A melanóma leggyakrabban a szőrtelen részeken jelenik meg (farok alatt, illetve a fejen), és az emberi melanómával ellentétben nem befolyásolja a kialakulás mértékét vagy esélyét az UV, ugyanis nem külső hatás indukálta daganat, hanem genetikai eredetű.
További képek
Lószíngenetika 
[…] sárgaderes (vércsederes). Könnyen összekeverhető a deressel: szürke Legkönnyebben a szürkékkel szokás keverni őket. Ennek egyrészt a fiatalabb korban hasonló fenotípus, másrészt a […]
KedvelésKedvelés
[…] nem megfelelő színekre használják a fehér kifejezést, nem tekinthetők fehérnek például a teljesen kiszürkült (ezüstszürke), vagy pl. a cremello lovak sem. Nem helyes azonban kijelenteni azt sem, hogy fehér lovak nem […]
KedvelésKedvelés
[…] lovak szürke színt okozó génje egy igen egyedülálló gén az állatvilágban, ugyanis az állat fokozatos […]
KedvelésKedvelés