white ticking – Lószíngenetika

A tűzöttség (white ticking) meghatározása egyszerű, ám mégis egy nagyon tág fogalom a lovak színgenetikájában. Tűzöttségről beszélünk akkor, ha a ló színes szőrei közé fehér szálak keverednek, ez azonban mintázatilag és genetikailag nagyon sokféle dolgot és okot jelenthet.

Kevert színek

Leggyakrabban az ún. kevert színeknél találkozhatunk a tűzöttség jelenségével, habár a szó szoros értelmében ezek különálló színt alkotnak, mindenképp érdemes megemlíteni ebben a témakörben – főleg azért, mert ezeknek a színeknek az egyes fázisait könnyen össze lehet téveszteni a sima tűzött jelleggel.

A szürke (grey) lovak a szürke gént létrehozó mutáció tulajdonsága miatt hiperpigmentáltan születnek, vagy később válnak azzá, ezután megkezdődik a pigmenttermelő sejtek kimerülése, azaz a kiszürkülés. Ez eleinte csak pár fehér szőrszál megjelenésében manifesztálódik, először a fej területén, illetve a farokszőrzet vége szintén depigmentálódni kezd. Az első fázisban a ló csak szimplán tűzöttnek hat, később jelennek meg az igazán szürke jellegek.

acélszürke

A deres (roan) lovak általában csak az első csikókori vedlést követően mutatják először a deres jelleget, és a szürkékkel ellentétben a dereseken a fehér szálak mennyisége az évszak és nem a kor függvénye, a téli időszakban általában sokkal kevesebb, míg pl. a tavaszi vedlés után sokkal több fehér szál keveredik a test színes szőrei közé, a fejet és a lábvégeket, gyakran a hosszúszőröket is érintetlenül hagyva. Így bizonyos évszakokban (pl. télen) a deres lovat könnyű összetéveszteni egy szimplán tűzött lóval.

Shesababeboonsmal, 2008-as sárgaderes (red roan) qh kanca

Véletlenszerű tűzöttség (random white ticking)

Maga a tűzöttség, mint általános jelenség, egyáltalán nem ritka a lovak körében, a sárga alapszínű lovakon a leggyakoribb. Sokkal kisebb mennyiségben vannak jelen a fehér szőrszálak mint a kevert színek esetében, sosem mutat olyan erős és jellegzetes fenotípust, mint pl szürkéknél vagy dereseknél, bármelyik lovon megjelenhet a test bármelyik részén (leggyakrabban: has, far, comb). Egyes tűzött mintázatok azonban konkrét génhez vagy fehér mintázathoz köthető, ezek más kategóriát képeznek a random tűzöttségtől.

Tűzöttség Fantomon (Illés Viktória)

Rabicano

A rabicano egy nagyon jellegzetes, meghatározott mintázatot mutató tűzöttség, valószínűleg egy (vagy több) konkrét génhez kötött jelleg (a gént még nem azonosították, de jelenleg is folynak ezzel kapcsolatos kutatások, így minden bizonnyal már nem kell rá sokat várni). A legminimálisabban expresszálódó rabicanonál is megfigyelhető a farok tövénél, farokrépa felső részénél, sávos mintázatban vagy nagyobb mennyiségben jelen lévő fehér szálak, ez az ún. skunk- vagy coon tail. A rabicano lovak jellegzetessége a coon tailen túl, hogy a tűzöttség a lágyék részen jelentkezik a legerősebben, extrém esetben átterjedhet a ló oldalára, egészen a könyökvonalig, a ló oldalán jellegzetes, “csíkos” mintázatot létrehozva (ennek oka, hogy a fehér szálak az ún. Blaschko-vonalak mentén erősebben expresszálódnak).

jellegzetes rabicano skunk-/coon tail

Jackpot Cat, 2002-es sárga rabicano qh mén

Fehér mintázatok tűzöttsége:

Nagyon sok fehér mintázattal együtt jár a tűzött jelleg, ilyen pl. a tobiano, sabino, white spotting mintázatok, illetve ide sorolható az appaloosa-mintázatokhoz sorolható varnish roan szín is. Érdekesség, hogy a roan, a tobiano, a sabino és white spotting mintázatok mindegyike a KIT gént érintő mutációhoz köthető – tehát ezek a színek és mintázatok mind egyetleg génhez köthetőek. Mivel tudjuk, hogy a ló egy adott génből egyszerre kettőt hordoz, ezért a fentebbi mintázatok csak nagyon korlátozott számban lehetnek jelen a lovon. Pl: homozigóta tobiano (T/T) ló nem hordozhat így már további KIT mutációkat; vagy tobiano deres ló biztos, hogy csak egy T és egy Rn allél hordoz (T/Rn), és vagy egyiket, vagy másikat örökíti tovább, stb.).

Tobiano

A tobiano (hazánkban is) a legelterjedtebb tarka mintázat. A fehér foltok mellett gyakran megfigyelhető a színes felületeken (főleg a tarka-színes területek átmeneténélátmeneténél, de néha akár az egész testfelületen is) a tűzöttség, melyért ezesetben szintén a T gén felelős.

Shelby, kendersörényű sárga (tűzött) tobiano kanca (Domaházi Kamilla)

Sabino

A sabino több mintázatot is magába foglal, nagyon jellegzetes fehér foltokat hoz létre a lovon (a fehér jegyek legtöbbször a (szinte teljes) lábszáron, az arcon, állon, ill. a hason figyelhetők meg, a foltok széle sokkal szabálytalanabb a többi fehér mintázathoz képest), emellett nagyon jellegzetes, erős tűzöttség is társul a sabino jelleghez. A Sabino1 egy inkomplett domináns gén, homozigóta formában legtöbbször teljesen fehér lovat hoz létre (rózsaszín bőr, hófehér fedő- és hosszúszőrök, barna szem), heterozigóta formában pedig a fentebb leírt, jellegzetes sabino mintát hozza létre.

Chico, sárga sabino

White spotting mintázatok

A white spotting (régebbi nevén: dominant white) mintázatoknak több, mint húsz tagját fedezték fel (mindegyik a KIT gén egy mutációja), expressziós mintázatuk nagyon széles skálán mozog: sabino, sabino roan (deres sabino), near white (közel fehér) és white (fehér) fenotípusok léteznek. Ezek közül több, de legfőképpen a sabino roan fenotípusúak mutatnak nagyon erős, jellegzetes tűzöttséget.

Puchilingui, “dominant white”angol telivér

Varnish roan

Az appaloosa-mintázatokat kétféle gén alakítja ki, az egyik a kulcsgén, a leopard complex, a másik pedig a pattern-gének. A leopard complex önmagában létrehozza az appaloosa jellegeket és a varnish roant, ami az appaloosák jellegzetes “deressége”. A varnish roan szintén egyedi expresszióval rendelkezik: a tűzöttség mértéke itt is extrém keretek között változhat, az enyhén tűzöttől egészen a szinte “ezüstszürke” jellegig, a csontos felületeket sokáig színesen hagyva. A varnish roan megfigyelhető a konkrét appaloosa-mintázatok mellett is (spotted blanket, snowcap, stb.).

Et Jocker Whitesocks – varnish roan appaloosa (Drescher józsef)

Általános jellemzés, fenotípus:

A deres (roan) szín egy dominánsan öröklődő szín. A deres lovak feje és lábvége mindig az (alap)színnek megfelelő, míg a test rövidszőrei közé fehér szőrszálak vegyülnek, nevük is innen ered (“mintha belepte volna a dér”). A hosszúszőrök színe is leggyakrabban az alapszínnek megfelelő, ám bizonyos esetekben a sörény és a farok szőrei közé is vegyülhet fehér.

A deres lovak árnyalatai évszakról-évszakra változnak, igazi kaméleon lovak: ennek oka, hogy a rövidszőr hosszúságától és a fehér szőrszálak mennyiségétől függően a test bizonyos évszakokban (általában tavasszal) szinte teljesen fehér is lehet, míg például télen sokszor nem is lehet megfigyelni a deres jelleget, nyáron pedig a rövidebb színes és fehér szőrök keveréke sokszor egyfajta ezüstös árnyalatot ad a lónak.

Egyedfüggő, hogy a deres jelleg mennyire erős: míg egyes deresek valóban nagyon erős deres jelleget mutatnak, és szinte az egész ló fehéres-ezüstös színű, addig másoknál a deresség sokszor csak erősebb tűzött jellegként nyilvánul meg.

A deres szín nagyon könnyen felismerhető egyrészt onnan, hogy a fej és a lábvégek szinte minden esetben színesek maradnak, másrészt, hogy a mellső lábak lábtövénél a színes / deres határvonal egy fordított V-mintázatban van jelen. A szürkékkel ellentétben a színes szőrök közé fehér szőrszálak vegyülnek, de a színes szőrök mindig erőteljes színűek maradnak, nem hígulnak, szürkülnek a pigmentek, ezáltal nincsen jelen pigmentvesztett-mosottas árnyalat; valamint a színes/fehér szőrök aránya évszakfüggő, és nem korfüggő.

Májsárga deres, a deresekre jellemző tulajdonságok nagyon jól megfigyelhetők.

Sárgaderes (vércsederes), a nyári “ezüstös” deres árnyalattal

Genotípus, genetikai háttér

Egyszerűen fogalmazva, a deres (angolul roan, genetikai kóddal jelölve: Rn) egy egyszerű, domináns öröklésmenettel öröklődő gén, így már egy deres szülő elég ahhoz, hogy deres csikó szülessen. A deresek genetikailag tehát Rn/rn vagy Rn/Rn.

Valójában nem igazán van olyan, hogy egyfajta Rn-gén. A roan-mutáció helye az úgynevezett KIT-gén, ami egy nagyon gyakran mutálódó gén, sokféle mintázat kapcsolható hozzá. A KIT-génen létrejött több tucat White spotting ( W ) mintázatokhoz hasonlóan, a deres (roan) színért is többféle mutáció felel. Azaz, a különböző lófajtákban különböző Rn-mutációk alakultak ki az idők során, ezért egységes genetikai teszt sincs rájuk, a legtöbb deres lovat nem lehet genetikailag tesztelni, ugyanis a Rn–mutációk többségét még nem fedezték fel konkrétan. Ennek ellenére egyes színtesztekben van olyan, hogy Rn-teszt, ez a teszt azonban csak egyes Quarter-horse vonalakban érvényes, a náluk kialakult Rn-mutáció egy bizonyos részét tudják vele detektálni. Azóta már megtalálták azt a Rn-variánst, ami a Noriker lovakban okoz deres színt, ám a QH és Noriker fajtákon kívül, a többi lófajtában még továbbra is ismeretlen a pontos Rn-mutáció.

A többször, egymástól függetlenül kialakult roan-mutációknak köszönhető többek között az is, hogy többféle deres-jellegek léteznek, valamint hogy léteznek letális roan kombinációk: az elsők között megjelent, még XX. századi tanulmány szerint a homozigóta roan egy letális, halálos kombináció, a homozigóta deresek még méhen belül elpusztulnak – ez igaz, ám csakis a belga hidegvérű lovaknál meglelhető Rn-génváltozatra. A többi lófajtában a deres színre nem figyelhető meg a homozigóta letalitást igazoló 2:1 arányú öröklésmenet, illetve a genetikai tesztnek köszönhetően, igazoltan léteznek homozigóta Rn/Rn Quarter lovak. Érdekes azonban, hogy a sokféle mutáció ellenére az összes deres ló fenotípusa nagyon hasonló, illetve a belga hidegvérűeknél megfigyelt inkomplett domináns jellegű Rn-t kivéve, mindenhol egyszerű domináns módon öröklődik.

Sötétpej deres ló (a szó szerinti almásderes). A deres jelleg bár jól megfigyelhető, nincs jelen nagyon erősen.

Metallic Cat, QH fedezőmén. A ménnél illetve leszármazottaiban nagyon jellemző ez az erős frosty roan árnyalat.

Könnyen összekeverhető színek: deres, szürke, varnish roan, sabino, rabicano

Legkönnyebben a szürkékkel szokás keverni őket. Ennek egyrészt a fiatalabb korban hasonló fenotípus, másrészt a köznyelvben elterjedt kifejezések miatt van, ahol a deres sokszor egyenlő a szürkével, illetve ahol az almázott szürke hétköznapi megnevezése az almásderes.
A szürke lovak színét szintén egy domináns, ám másik gén okozza, a Gr (Grey) gén, melynek köszönhetően a színesen született csikó fokozatosan szürkül ki. A szürkülés leggyakrabban a fejen és a farok végén kezdődik meg.
A deres lovak ezzel ellentétben már csikóként is hordozzák magukon a deres jegyeket, maximum nagyon nehéz beazonosítani az első vedlésig. Bár évszakról évszakra változik a színük, teljesen egyedfüggő, hogy a fehér szőrszálak milyen arányban keverednek a rövidszőrökkel, és nincs konkrét összefüggés a ló korával.
A szürkék a szürkülés egyik fázisában almázott szürkék, amit a köznyelv szinte mindig almásderesnek nevez. Ez örökléstani szempontból nagyon megtévesztő, hiszen a név ellenére az almásderes lovak továbbra is szürkék, és nincs közük a valódi deres lovakhoz.

Mézszürke (internetes kép) – a szürkék még ilyen szín esetében
is könnyen felismerhetők a csaknem ezüstszürke fej és világos
hosszúszőrök miatt

Még könnyebben összekeverhetők azonban a Varnis roan színnel, amit az appaloosa-fajtájú, -színű és mintájú lovakra jellemző Leopad complex (Lp) gén okoz. A Lp-gén, ha nincs mellette a szintén az appaloosákra jellemző Pattern (PATN1) gén, akkor hozza létre a varnish roan színt, ami kinézetre a deres és a szürke egyfajta keverékének tűnik. A varnish roan lovak az idő előrehaladtával világosodnak, ám a csontos területek (fej, láb bizonyos részei, csípő, stb.), színesek maradnak, így első ránézésre a gyakorlatlanabb lovasok nagyon könnyen összekeverhetik őket akár a szürkékkel, akár a valódi deresekkel. Könnyen felismerhetők azonban, ha jobban megfigyeljük az Lp-gén által okozott egyéb tulajdonságokat is a lovon: a varnish roan lovak, akármely másik appaloosa-színű lóhoz hasonlóan pöttyös bőrrel (könnyen észrevehető a szem, orr, ajkak, genitáliák környékén), látható fehér ínhártyával, sávos patákkal rendelkeznek. Ráadásul a csontos területek más ütemű világosodása miatt a varnish roan lovak testén gyakran fotokban, az orrháton pedig gyakran “V-alakban” marad meg az alapszín.

Billy the Kiddie, tisztavérű varnish roan appaloosa (Séra Szandra, Pál Zoltán)

A sabino roan és rabicano mintázattal is gyakran összekeverik a deres színt. A sabino (de nem elképzelhetetlen, hogy a még fel nem fedezett rabicano mutáció is) szintén a KIT-gén különböző mutációi, így nem véletlen a hasonlóság. A sabino roan mintázathoz hozzátartozik a négy láb kesely és a hóka, tejfeles száj jegyek is, nem ritka a hasfolt sem, és ezekből a jegyekből “indul” az erős tűzöttség is, ám a roannal ellentétben itt nincs jelen az alapszínű lábak-alapszínű fej és az évszakonkénti árnyalatváltozás szabály, valamint sokszor az alapszín hígulásával, módosulásával is jár. A rabicano pedig egy szabályos tűzöttség, ami a faroktőből és a lágyékból indul.

Sárga sabino roan: az alapszínt is hígító tűzöttség itt a sabino mintázat része, nincs jelen valódi roan.

Erős rabicano jelleg, nincs jelen valódi roan

Corn marks:

A deresek egy részénél különös, szabálytalan, színes foltok figyelhetők meg a test fehér szőrrel borított részein. A corn marks jegyek a bőrt ért kisebb-nagyobb karcolások-sérülések következményei, ahol a fehér szőrök helyett már csak színes nő vissza. Vadlovaknál nagyon gyakran meg lehet figyelni, de a hobbiként tartott dereseknél sem ritka. Változó, hogy melyik deres mennyire hajlamos a corn marks-okra, sokaknál abszolút egyet sem lehet észrevenni, míg másoknál az apróbb karcokra is már színes foltok alakulnak ki.

Corn marks sötétpej deresen

Corn marks májsárga deresen

A deres árnyalatai

A derest alapvetően három féle további színre bonthatjuk: az alapszíneknek megfelelően vannak vasderesek, pejderesek és sárgaderesek. Természetesen, más színek esetén további deres színek jönnek létre, például buckskin roan (zsufafakó deres), red dun roan (sárgafakó deres), stb.

Sárgaderes vagy vércsederes

Pejderes

Sötétpej deres

Vasderes

Bay dun roan, pejfakó deres

További árnyalatmegnevezések, amik kifejezetten a deres szín erősségére-jellegére utal:
frosty roan – a hosszúszőröket is érintő deres szín. A deres jelleg ilyenkor vagy a háti szakaszon erősebb, ezért az egészen színes test ellenére a sörény és farok közé nagymértékű fehér szőr keveredik; vagy az egész testen annyira erős a deres szín, hogy a sörény és farok is már ezüstös színű.
vércsederes (strawberry roan) – a vörös pigmenttel rendelkező, erősen deres lovakra szokták mondani, így az elnevezés előfordulhat sárga-, illetve pej alapszínű dereseken is. (Véleményem szerint a legtöbben – én is – a sárgaderesekre használják inkább).

Frosty roan vasderes

Strawberry roan, vércsederes

További képek:

Blue roan, vasderes
A roan gén fekete alapszín mellett fejti ki a hatását, genotípusa tehát a következő:
Homozigóta blue roan esetében aa/EE/RnRn vagy aa/Ee/RnRn.
Heterozigóta blue roan: aa/EE/Rnrn vagy aa/Ee/Rnrn.

Klári (Balogh Gerda)

vasderes (internetes kép)

Bay roan, pejderes
Roan pej alapszínen. Genotípus:
Homozigóta: Aa/EE/RnRn ; AA/EE/RnRn ; Aa/Ee/RnRn
Heterozigóta: Aa/EE/RnRn ; AA/EE/Rnrn ; Aa/Ee/Rnrn

Matyi – Welsh póni (Bodolai Alexandra)

Mosoly – magyar félvér 2008 szeptemberében, 2009 februárjában és 2016 áprilisában (Kováts Kinga)

pejderes (internetes kép): jól látszanak az egykori sérülések helyei, ahol csak az alapszínű szőr nőtt vissza

Red roan, vércsederes
Sárga alapszín esetén. Genotípus:
Homozigóta: AA/ee/RnRn ; Aa/ee/RnRn ; aa/ee/RnRn
Heterozigóta: AA/ee/Rnrn ; Aa/ee/Rnrn ; aa/ee/Rnrn