Ezüstpej / mosott (sörényű) pej: létező szín vagy különleges fenotípus?

Aki egy kicsit is ért a lovakhoz, bizonyára már hosszú éve / évtizedek óta fújja az alapszínek aranyszabályaik, köztük a pej lovakét is. “Pej ló az, aminek a teste (rövidszőrei) barnák, sörénye-farka-lábvégei feketék.” Mégis létezik a magyar elnevezéstanban az ún. ezüstpej / mosott (sörényű) pej, és ha ritkán is ugyan, de előfordul, hogy összefutunk akár élőben, akár az interneten olyan – láthatóan – pej lovakkal, melyek a szokásos fekete hosszúszőrök helyett ezüstös/fehér színű sörénnyel és/vagy farokkal pompáznak. 
Mi lehet ennek az oka? 
Ebben a cikkben az összes lehetséges okot felsorolom, mitől lehetnek ezek az egyedi kivételek, az általánosabb esetektől az igazán ritka példákig haladva.
Csikó / fiatal pej
A pej lovak jellegzetes fekete lábvégei és hosszúszőrei csak később alakulnak ki. Minimálisan megvannak ezek a pejre jellemző jegyek (a fülek fekete “hegyeivel” (eartips)) együtt már születéskor is, de csak hónapok-évek alakul ki a jellegzetes (ében)fekete szín az említett területeken. Ez legfőképpen a lábvégeken vehető észre, a felnőtt pej lovakra jellemző, majdnem egész lábat befedő fekete terület kialakulása sokszor éveket vesz igénybe, de ugyanez jellemző főleg a farokra is. Egyes fiatal lovakon ezek a csikókori jellegek akár három éves koruk után is megmaradnak, s csak később tűnnek el (növik ki).
Udm American Made, 2008 pej Morgan mén

TBA, 2016 pej mén
Vadpej
A fentebb említett tulajdonságok bizonyos pej lovak esetében életük végéig megmarad. Az ún. vadpej árnyalat egyik jellemzője, amellett, hogy testük általában világosabb árnyalatú, a lábvégeik pedig csak a csüd és az ízületek környékén feketék, hogy hosszúszőreikbe ezüst / szürke színű szálak vegyülhetnek. 
vadpej arab telivér
Vadpej pangare-rel + extrém “frosting”: a képen látható ló is erősen mutatja a vadpej jellemzőit, melyre a pangare még inkább rásegít, az ilyen mértékben kivilágosodott sörény- és farokszínt valószínűleg valamilyen olyan egyéb (genetikai?) ok okozza, amit egyelőre nem tudunk megmagyarázni, de valószínűleg a három tulajdonság együttesen alakítja ki ezt a fenotípust:

Pej lovak kiszürkülése
A szürke lovak születésükkor a domináns G-allél miatt hiperpigmentáltan születnek, de még mutatják alapszínüket. A kiszürkülés két helyen vehető észre leghamarabb, a fejen, és a hosszúszőrök (farok) végén, emiatt néhányuknál megjelenhet az ezüstös ‘mosott’ farok, de jobban megfigyelve a lovat, a test különböző részein is felfedezhetjük a kezdetleges kiszürkülés egyedi jellemzőit. 
Pej alapszínű mézszürke
Bay roan, pejderes
A deres lovak rövidszőreibe (a fejek és lábvégek kivételével) fehér szőrszálak vegyülnek. Kevésbé gyakoribb, de nem ritka esetben a hosszúszőrök közé is vegyülhet fehér szín. A deresekre jellemző az évszakonkénti színváltozás, a fehér szőrszálak mennyisége ugyanis hónapról hónapra változhat. Leggyakoribb az az eset, mikor a deres lovak télen nagyon minimális fehér szőrszálat tartalmaznak, látszatra ilyenkor nagyon hasonlítanak a Rn-allélt nem hordozó társaikhoz. Ha azonban a hosszú szőrökben (a fedőszőrrel ellentétben) nagyobb mennyiségben ekkor is megtalálható a fehér, az eredmény egy nagyon szokatlan pejderes lesz, hidegvérűeknél kicsit gyakrabban megfigyelhető. Angolul ezt a jelenséget nevezik roan frosting-nak.

Forrás: jófogás – ha valaki tudja a ló/gazda nevét, írja meg!
DDD Busta Blue Frost, 2007 pejderes Quarter herélt

Overo mintázatok (splash white, stb.)
A fehér mintázatok egy része olyan fenotípust okozhat, mely kevésbé észrevehetően érinti a hosszúszőrök színét. Ha a fehér mintázat (jellemzően splash white, vagy akármelyik minimálisabban expresszálódó tarka mintázat, frame overo, tobiano, stb.) a testet nem, de a fej és lábvégek mellett a farokrépa egy részét érinti, a farok színe pej lovak esetében feketéből hirtelen hófehérré válthat át.
Spooks Gotta Gun, 2002 pej overo mén

Bay rabicano

A rabicano a dereshez kissé hasonlító, ám teljesen más géncsaládhoz tartozó tulajdonság. Bár még nem tudjuk, pontosan mely gén felelős a rabicano fenotípus kialakításáért, konkrét jellemzői alapján egyértelműen behatárolható. A legminimálisabban expresszálódó rabicano lovon is megfigyelhető az ún. “skunk tail”, a faroktőnél jelen lévő jellegzetes fehér mintázat, mely a farok nagyobb részét is érintheti; ezt követi a lágyék-horpasz tájékon megfigyelhető deresség, mely extrém rabicano esetén a lapockáig-könyökig is terjedhet, sokszor jellegzetes csíkos mintázatot létrehozva a lovakon (“rib stripes”) a Blaschko-vonalak mentén.
pej rabicano

SS Malak, pej rabicano arab telivér
Gulastra plume
Gulastra arab mén után elnevezett jelleg, mely kizárólag a farok színét érinti pej, ritkán fekete lovaknál: a faroktőnél kezdődő sötétebb szín a farok vége felé közeledve egyre világosabb ezüstfehérré válik. Gyakori az olyan lófajtáknál, ahol a sabino mintázat gyakran jelen van, nagyon gyakori a Clydesdales, Welsh fajtáknál, bár a Sabino génnel való konkrét kapcsolatot még nem sikerült kimutatni, annál is inkább, mivel a telivéreknél, illetve más melegvérű fajtáknál markánsabb fehér mintázatok ellenére is jelen van.
Donatello, pej angol telivér Gulastra plume jelleggel

Paddy the Pro(?), pej angol telivér Gulastra plume jelleggel

pej arab telivér méncsikó Gulastra plume-mal
Silver bay
Tükörfordításban ők lennének a valódi ezüstpejek, ám mivel Magyarországon nemigen fordul elő ez a génváltozat lovaknál, így ez a megnevezés a következő fejezetben tárgyalt esetre vonatkozik inkább. A silver (Z) domináns öröklésmenetű, csak a fekete pigmenteket érintő gén, így csak fekete (silver black) és pej (silver bay) alapszínű lovakon található meg.
A Z gén a fekete hosszúszőröket valódi mosott-ezüstös színné alakítja át, de a test többi részén található fekete pigmenteket is (fülek hegyén ill. lábvégeken) enyhén kihígítja (fekete helyett a sötétbarna szín dominál), így jól elkülöníthető bármelyik másik színtől.

Stone Pine Logan, silver bay Morgan mén

Pej lovak ezüst sörénnyel (Flaxed maned bays)
Az összes fentebb tárgyalt eseten túl valóban léteznek olyan lovak, melyek valódi pej színnel rendelkeznek (mindenféle más színt / mintázatot okozó gének nélkül), jellegzetes ezüst sörénnyel (a farok ritkán érintett). A leggyakrabban német sportló fajtákban fordul elő, Németországban az ilyen megjelenésű lovakat “Gralshüter-szindrómás” névvel illetik maga Gralshüter után, ugyanis csak bizonyos vérvonalakban fordul elő. Gralshüter 1990-ben született Hannoveri díjugrató pej mén volt, összetéveszthetetlen ezüst sörénnyel. Ez a jelleg, melynek genetikai háttere még tisztázatlan, azóta többször felbukkant főleg az említett sportlovaknál, de a német sportlovakon kívül további fajtákban is megfigyelhető (hidegvérű lovak, quarterek, stb.).

Gralshüter, 1990 Hannoveri mén

Gralshüter, 1990 Hannoveri mén
Carina, Leonie Bischoff instagramjáról
Lord Rascal

Aranyló, fényes szőr – Akhal teke s más fajták esetén

Mindannyian találkoztunk már az interneten aranyló – fényes szőrű Akhal tekék képeivel, s bizonyára eszünkbe jutott már, mi okozhatja (akár az említett, akár más fajtáknál) ezt a különleges kinézetet. Bár tudományos cikk (tudtommal) nem született a témában, mégis már többféle magyarázattal tudunk szolgálni a jelenségre:

A szőrszál szerkezete

Az Akhal tekék esetében a különlegesen fémes csillogású szőr a szőrszálak belső struktúráinak tulajdonságára vezethetők vissza. A szőrszál három rétege közül a középső, átlátszatlan cortex mérete csökkent, illetve egyes részeken teljesen hiányozhat, ekkor az átlátszó, belső medulla réteg tölti ki a helyét, mely optikai szálként viselkedik: elhajlítja a fény útját, fókuszálja s visszaveri a fényt, gyakran egyfajta aranyló árnyalattal. Az akhalok szőre tehát üregesebb az átlagnál, viszont nem minden akhalnak van feltűnően fémes árnyalata.

Más fajták

Fényes, csillogó szőr természetesen egyéb fajtáknál is előfordul: az üreges(ebb) szőrszál más egyedeknél (bár nem fajtajellegként) jelen lehet, illetve szerkezetileg sem biztos, hogy teljesen azonos az akhalok szőrével – ha pedig a fémes szőr időleges, szezonális, ott leginkább az alábbiak következtében:

Hormonális hatások

Mének esetében a magasabb tesztoszteronszint pozitív hatással bír a szőr fényességére is: fajtától és színtől függetlenül a legtöbb fedezőmén szintén fémes csillogású szőrrel büszkélkedik.
Kancák esetében a vemhességgel járó hormonváltozások szintén fényesebb szőrt eredményezhetnek.

Étrend, ápolás

A tápanyagellátottság, illetve a megfelelő szőrápolás ugyancsak befolyásolja a szőrszálak tulajdonságát: a jól tartott lovak általában egészségesebb, fényes szőrrel rendelkeznek – azonban az, hogy egy ló szőre mennyire lesz a megfelelő tartáskörülmények mellett is fényes-csillogó, ugyanolyan genetikai hajlam, mint sok minden (gondoljunk az almázottságra): a fényes szőr csak jelezheti a jó tartásmódot, de nem minden esetben van jelen!

Almázottság – Dappled horses

Az almázottság egy igen elterjedt mintázat, mellyel már minden lovas találkozott. Leggyakrabban szürke lovakon láthatjuk, azonban maga az almázottság sokkal több fajtával és típussal rendelkezik, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk, s igen sokféle okra vezethető vissza.

Almázott szürkék

Szürke lovak esetében az almázott mintázat nagyon nagy eséllyel meg fog jelenni a ló élete során. Ennek oka, hogy a szürke szín élettani hátterében egy pigmenttermelési zavar húzódik meg: a színt létrehozó mutáció először túltermelteti a pigmenteket (csikókori hiperpigmentáció), melyek végül fokozatosan merülnek ki; egyes esetekben pedig repigmentáció (azaz újbóli pigmenttermelés) valósulhat meg, amely a legyes- és szeplősszürke színt hozza létre. A kettő között (a hiperpigmentáció okozta acélszürke árnyalat, és a szürkülési folyamat utolsó fázisaiban tapasztalható ezüstszürke, valamint legyesszürke szín között) láthatjuk az almázott szürke árnyalatot. Mivel az almázott szürke szín a szürkülés élettani folyamatával áll kapcsolatban, így az almázottság genetikailag / élettanilag meghatározott.

A szürke szín különböző árnyalatai a szürkülési folyamat különböző fázisait jelölik. Az acélszürke / mézszürke mintázatot követi az almázott szürke fázis, mely tovább világosodva ezüstszürkét eredményez, míg a legvégső fázis a szeplősszürke vagy legyesszürke. Az almázott szürke fázisban a test különböző részein eltérő ütemben halad a pigmentvesztés, ami ezt az igen látványos mintázatot okozza: ennek oka, hogy a ló bőre alatt található kapillárisok (apró vérerek) ugyanolyan mintázatban futnak, mint ahogyan az almázott mintázatot látjuk, a vérerek közvetlen közelében jobb a sejtek tápanyag ellátottsága, így ez összefüggésbe állítható a pigmentsejtek kimerülésének mértékével. A szürke lovaknál az “almák” sötét peremmel és világos középrésszel vannak jelen.

Silver dapple

A silver dapple színnél olyan gyakori az almázottság jelenléte, hogy maga a szín elnevezése is mutatja: dapple, azaz almázott, ami fekete (silver dapple black) és pej (silver dapple bay) színű lovakon fejti ki a hatását. Habár elsőre nem minden silver lónál egyértelmű az almázottság jelenléte, mert a minta nem feltétlenül jelenik meg a rövidszőrök teljes hosszában, nyíráskor minden silver ló igen erőteljesen mutatja az almázottságot. Silver dapple esetében tehát szintén génhez kötött jellegről beszélünk.

Almázottság = jól tartott ló?

Egyes lovaknál a megfelelő tápértéket tartalmazó táplálék és az egészséges tartási körülmények ideiglenesen megjelenő almázottságot biztosítanak, ami gyakran a faron, néha az egész törzsön megjelenik. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy ez a mintázat minden esetben jelzi a ló jó állapotát, mert néha a legmegfelelőbben tartott lovaknál sem jelenik meg egész életük során, máskor pedig a legrosszabb körülményekből kimentett lovakon is intenzív almázott mintázat figyelhető meg. Az “egészséges” almázottságra való hajlamot valószínűleg genetikai faktorok határozzák meg, amelyet ebben az esetben a környezeti hatások hívhatnak elő. Önmagában nem annyira gyakori jelleg, mint gondolnánk, a látható almázottság ugyanis sokszor már eleve jelen van a színnel (pl. intenzíven almázott palomino lovak), vagy pedig egy enyhe sooty jelleg okozza a látványos almázottságot.

Külön érdekesség, amikor az almázottságot pigmenthiányos területen látjuk, mint például tarka lovak fehér foltjain belül. Ez az almázottság nem magyarázható a melanociták eltérő színtermelésével, hiszen ezek a foltok teljesen mentesek a pigmenttermelő sejtektől – ez felveti azt a kérdést, hogy mi is valójában az almázottság olyan lovaknál, ahol nem látható, vagy nem egyértelmű az eltérő színárnyalat ezeken a testrészeken. Elképzelhető, hogy a szőr ezeken a közvetlenül vérellátottabb területen enyhén más szerkezetű, vagy a vékony szőr / vékony, pigmenthiányos bőrön áttetszenek a vérerek, ahogy azt a világosabb bőrű embereken is néha láthatjuk.

Sooty ‘gén’

A sooty egy módosító faktor, mely képes mind a rövid, mind a hosszúszőröket sötétíteni. Többféleképpen is megjelenhet a lovon: foltokban, almázott mintázatban, teljes lovat vagy csak a hosszúszőröket érintve. Minden esetben egyedi megjelenést kölcsönöz viselőjének, a legkülönlegesebb mégis az a sooty árnyalat, amikor a lovat almázott mintázatban sötétíti. A Sooty faktorra jellemző, hogy progresszív, azaz évről évre egyre erőteljesebben van jelen. Akhal tekéknél gyakoribb a drasztikus sooty megjelenés, de más fajtákban is előfordul, leggyakrabban pej, zsufafakó színeken.

Reverse dapple

Az almázott minta legtöbb esetben a klasszikus, kívül sötét – belül világos „almákat” jelenti. Létezik azonban egy ritka, de annál különlegesebb változata, amit reverse dapplingnek (tükörfordításban fordított almázottságnak) nevezünk: ekkor a körök széle világos, és a belseje sötét, létrehozva egy nagyon egyedi megjelenést. Okai szintén nem tisztázottak, de leginkább azoknál a színeknél figyelhető meg, ahol a test  rövidszőrei közé fehér szőrszálak keverednek (deres, rabicano, hirtelen szürkülő lovak), valamint igen egyedi módon a champagne színre sokkal inkább ez a fajta almázottság a jellemző, ellentétben a többi hígítógénes (pl. cream, silver) színekkel.

Ezüst – Silver Dapple

Genotípus, fenotípus

A silver dapple (vagy csak röviden: silver) színért a PMEL17 génen történő mutáció felelős, amelyet a továbbiakban Silver (Z) génnek nevezünk. Domináns öröklésmenetű, azonban csak a fekete és a pej alapszínű lovakon okoz különleges színezetet. Ennek oka, hogy a mutáció az eumelaninra, azaz a fekete pigmentekre van hatással, így fekete lovak esetén a rövid- és hosszúszőrök színét is, míg pej lovakban csak a fekete testrészek színét változtatja meg. Azok a sárga, illetve sárga alapszínű (pl. palomino) lovak, akik örökölték a Silver gént, csak génhordozók, színükben azonban ez nem fog megmutatkozni.

A silver szín a Rocky Mountain Horse, Kentucky Mountain Saddle Horse, Mountain Pleasure Horse, Icelandic Horse, American Miniature Horse, Belgian Draft, Morgan, Shetland Pony, Gypsy Vanner fajtákban lelhető fel leginkább, de egyes fajtákban, pl. a Quarter Horse bizonyos vonalaiban szintén megtalálható.

Silver dapple black (fekete alapszín + silver gén)

A silver black vagy silver dapple black lovakra jellemző, hogy fekete színük csokoládébarnává, lábvégeik szürkés, hosszúszőreik pedig barnásszürkés/lenszőke/fehér színűvé hígulnak. A különböző fajtákban legtöbbször eltérő módon jelentkezik a silver szín, de sokszor még fajtán belül sem teljesen egységes. A test színe a sötétebb fakóbarnától az élénk csokoládészínen át a bársonyfeketéig terjedhet, a lábvégek néha egyértelműen szürkés színűek, máskor inkább barnás árnyalatúak, néha a test színével megegyezhetnek, hidegvérűek esetén pedig akár teljesen fehér színűek a bokaszőrnek köszönhetően. A sörény és a farok sem minden esetben hófehér vagy lenszőke, gyakran a barna különböző árnyalataiban pompázik, ám szinte minden esetben megfigyelhető a hosszúszőrök kevert, gyakran átmenetes, ombre-jellegű színe.

A silver dapple black csikók ezüstös színű szőrzettel, világos hosszúszőrökkel, csíkos (elnyújtott háromszög-alakú világosabb foltú) patákkal és fehér szempillával születnek.

Silver bay (pej alapszín + silver gén)

A silver bay vagy silver dapple bay lovak teste ugyanolyan vörösesbarna marad, mint az alapszínezetük lenne, hiszen a Z-gén nem hat a vörös pigmentekre. Lábvégeik azonban a fekete szín helyett hígított fekete/barna/sötétszürke színezetűek, hosszúszőreik szintén világosbarna/szürke/lenszőke színűek. A silver black lovakhoz hasonlóan itt is nagyon gyakori a színátmenetes vagy kevert sörény/farok szín.

Almázottság

A silver dapple lovak esetében – ahogy nevük is mutatja -, az almázottság a színhez tartozó jelleg. Sokszor igen látványos már első ránézésre is, máskor azonban csak a rövidszőrök lenyírása után bukkan fel a mintázat. A silver lovak esete jól bizonyítja, hogy az almázottság bizonyos esetekben konkrét génhez köthető, öröklődő jelleg.

Könnyen összekeverhető más színekkel

A hígított fekete pigmenteknek köszönhetően a silver lovakat gyakran összekeverik más színekkel. A világos sörény és fakóbb lábvégek miatt a leggyakoribb eset az, amikor májsárgának látják a silver lovakat. Bár a két szín néha valóban igen hasonló, a fenotipikus jegyek alapján legtöbbször azért igen jól meg lehet őket különböztetni. A mosott sörényű májsárga lovak lábvége vörösesbarna, testük színében is inkább dominál a vörösesebb jelleg, szemben a silver black lovak sötétbarna, vörös árnyalat mentes színével. Az almázottság inkább a silver black lovakra jellemző, májsárgákon csak igen kivételes esetekben láthatunk ilyen mintázatot.

Mind a silver black, mind a silver bay lovak sörényére és farkára jellemző, hogy a mosottsörényű sárgákkal vagy a palomino lovak szőke sörényével ellentétben, a silver lovak hosszúszőrei “ombre” jellegűek: a sörény és farok töve sötétebb, barnás-szürkés, míg végük felé világosabb szőke, akár hófehér színű; a szürkésbarna és világosszőke tincsek akár keveredhetnek is. Lábvégeikből hiányzik a sárgáknál jól megszokott vöröses szín.

A másik szín, ami igen hasonlít a silver black színre, a sötét palomino, nem hivatalos nevén chocolate palomino. A “chocolate” szót a legtöbb szakember igyekszik kerülni, ugyanis előszeretettel használják az összes világos sörényű és csokiszínű lovakra, így valaki a sötét palominót, valaki az igen sötét májsárgát érti alatta, míg szinte az összes Rocky- és Kentucky Mountain Horse tenyésztő a fajtajellegzetességnek számító silver színre utal vele. A sötét palomino és a silver black között néha igen nehéz különbséget tenni, ilyen esetben csikókori fotó, illetve a származási lap lehet segítségünkre annak megállapításához, hogy felmerülhet-e egyáltalán a silver dapple szín jelenléte.

Természetesen mégis előfordulnak olyan esetek, amikor egy lóról ránézésre abszolút nem tudjuk megállapítani, hogy a fentebb említett három szín közül vajon melyik lehet. A fajtaazonosítás, a csikókori kép és a származás néha ugyan segítségünkre lehet, de a legbiztosabb módszer a genetikai színteszt, ami egyértelműen megmutatja, milyen színű is az adott ló.

182105455_1771069509721041_456040941603983159_nEl Chocolate, Lusitano mén. Szinte minden esetben azt látjuk a fényképe alatt, hogy a silver dapple színű csoda. Színtesztje nincs. A Lusitano fajtában nem fordul elő a silver dapple gén, így a valódi színe vagy mosott sörényű májsárga, vagy nagyobb eséllyel sötét (chocolate) palomino. (facebook.com/blankasatorahorseshow/)

A leggyakoribb félreértés például a feketeerdei hidegvérűekkel kapcsolatban szokott előfordulni. Szinte mindannyian csokiszínű testtel és hófehér hosszúszőrökkel rendelkeznek, és valóban úgy néznek ki első látásra, mintha silver black lovak lennének. Alaposabb megfigyelés után azonban észrevehető, hogy sokan igen vöröses árnyalatúak, és az azóta megjelent genetikai szakcikk alá is támasztotta, hogy ezek a lovak valójában mosottsörényű májsárgák. Érdekesség, hogy igen kicsi százalékban a fajtában megtalálható a Z-gén (ugyanúgy, ahogy a Haflingi lovakban is), a sárga alapszín miatt azonban a gén nem fejeződik ki.

Silver és más színek együtt

Azok a lovak, akik a silver színt egy másik hígító (dilution) génnel együtt örökölték, igen különleges, egyedi színekkel rendelkeznek. A silver és a másik hígító gén hatása általában összeadódik (pl: silver roan; silver buckskin), ám vannak esetek, amikor a silver aktivál egy olyan gént, ami alapesetben nem okoz színváltozást a lóban: ilyen a silver smoky black szín. A smoky black (fekete alapszín + 1 Cr-gén) lovak ugyanolyan fekete színűek, mint a többi fekete ló, ám a Silver génnel együtt az eredmény egy különleges, új szín.

A Silver mutációhoz köthető szemészeti rendellenességek

A silver színt okozó PMEL17 mutáció pleiotropikus, azaz nem csak a pigmentáltságra van hatással. A mutációt hordozó lovak többé-kevésbé szemészeti betegségekben szenvednek, ám ez a mutáció inkomplett domináns jellegű; a heterozigóta Z/z silver lovakra más tünetegyüttes jellemző, mint a homozigótákra (Z/Z). A PMEL mutációval létrejött, öröklődő, nem progresszív szemészeti anomáliák együttes neve MCOA, Multiple Congenital Ocular Anomalies (többszörös, veleszületett szemészeti anomáliák). Különféle klinikai tüneteket foglal magába, amelyek a szem elülső és hátulsó szegmenseit érintik.

A heterozigóták az ún. cisztikus fenotípusúak: szemükben jelen lehet egy apró, folyadékkal teli ciszta, melynek mérete 2 és 22 mm között változhat, és általában mindkét szemet érinti, ám a látást jelentősen nem befolyásolja.A homozigóták az MCOA vagy ASD (Anterior Segment Dysgenesis) fenotípusúak, és a heterozigótákhoz képest súlyosabb tünetekkel rendelkeznek, az alábbi rendellenességek közül akár egyszerre többel is:

  • uvealis ciszta: a sugártest temporalis részén lévő ciszta
  • cornea globosa: a szaruhártya nagyobb görbülete miatt a szaruhártya vastagabb, kerekebb
  • nincs, vagy minimális a pupilladilatáció (a pupillák túl szűkek, gyenge fényviszonyok, pupillatágító hatású szemcseppek/drogok esetében sincs pupillatágulás)
  • retinalis dysplasia: a retina elváltozása, rendellenes fejlődése
  • írisz rendellenességek, az írisz és szaruhártya közötti szög a normálistól eltér
  • szürkehályog, ami érintheti az egész szemlencsét, vagy csak annak a középső részét
  • lencseleválás
  • microphthalmia: abnormálisan kicsi szemek
  • normálistól szélesebb szemhéjnyílás
1471-2156-9-88-1
MCOA-asszociált abnormalitások (A-C: ciszta; ectropion uvea, dyscoria, szürkehályog, lencseleválás; cornea globosa) normál szemhez viszonyítva (D) [forrás, további infok: http://www.rockymountainhorse.dk ]

Az MCOA nem fajtajellegzetesség; habár a Rocky Mountain Horse fajtánál írták le először gyakorisága miatt (aminek oka, hogy a RMH lovak egyetlenegy alapító ménre vezethetők vissza és erős szelekció volt jelen a silver színre), minden silver-színű (tehát PMEL17 mutációt hordozó) lónál megtalálható.