Címke: infections

Színgénekkel összefüggő betegségek I. – grey, silver dapple, leopard complex

loszingenetikaMegjegyzés hozzáfűzése
Figyelem, az alábbi bejegyzés több, mint 7 évvel ezelőtt íródott! Az azóta megjelent kutatásoknak köszönhetően már többet tudunk ezekről a betegségekről és genetikai hátterükről. Az egyes színekről szóló bejegyzések frissebbek, ott frissebb információkat találtok ezekről a betegségekről is! Ezt a cikket hamarosan frissíteni fogom, addig is türelmeteket kérem!
Szerző, 2025.03.01.
—
A genetika világában viszonylag ritka jelenség az, ha egy gén csak egy tulajdonságért felel, és egy tulajdonságot csak egy gén alakít ki. A valóságban a legtöbb gén kölcsönhatásban van egymással, több tulajdonságot is kialakítanak, és mindez igaz fordítva is. A lovak különleges színeit mindannyian szívesen csodáljuk, ám legtöbbször bele sem gondolunk abba, hogy egy-egy különleges szín olyan mutációval keletkezett, mely akár negatív hatással is lehet bizonyos szervekre: a színeket kialakító gének ritkán bizonyos rendellenességek és betegségek kialakulásához járulnak hozzá, ezeket a kirívó eseteket szeretném nektek bemutatni az alábbi gének egyéb hatásainak részletezésével: ebben a cikkben a szürkékkel, a silver dapple és az appaloosa mintás lovak “színbetegségeit” mutatom be nektek. Minden részhez belinkeltem a forrásokat, ahonnan összegeztem és magyarra fordítottam az egyes eseteket, a képeket pedig a nyugalom megzavarásának elkerülése érdekében direkt piciben tettem be a cikkbe, rákattintva azonban nagyobb méretben is meg tudja nézni az, aki szeretné.

A melanóma kockázata szürke lovaknál

A szürkeségért felelős G gén domináns jellegű, és a színes hosszú-és rövidszőrökért felelős pigmentsejtek fokozatos kimerülését okozza, ezáltal a szürke lovak az idő előrehaladtával egyre világosabbak. A gén a többi színgénhez hasonlóan mutációval jött létre a lovak evolúciója során, ez a mutáció azonban jelentősen megnövelte a melanóma kockázatát. A tizenöt év feletti szürke lovak csaknem 75%-ánál kialakul a jóindulatú melanóma, amely az esetek 66%-ában sajnos rosszindulatú melanomává transzformálódik, ami metasztázisokat képezhet (a tumor más, egészséges szervekre is átterjed).

A szürke lovak esetében a melanoma leggyakrabban a farok alatt, a nemiszerveknél, a nyálmirigyeknél, az ajkaknál és a szem környékén alakul ki. Az emberi melanómákkal ellentétben úgy vélik, hogy a szürke lovak melanómái és a napból érkező UV-dózis között nincs összefüggés. Bár a melanómák színe leggyakrabban sötétbarna, fekete, esetleg szürke, léteznek színtelen, amelanotikus tumorok is, melyek azonosítása nehezebb, biopsziás mintavételt követően mikroszkóp alatt történő vizsgálattal lehetséges csak.

Molekuláris biológiai háttere:
A melanoma a pigmenttermelő sejtek (melanociták) daganata, amely egyaránt lehet jó- és rosszindulatú.
Egy 2008-as tanulmányban kimutatták, hogy a szürke fenotípusért felelős mutáció négy gént érint: NR4A3, STX17, TXNDC4 és INVS . Különböző technikák (Northern-blot, real-time PCR) segítségével megfigyelhették, hogy melanómákban mind a négy gén expresszálódik, az NR4A3, illetve az STX17 gén expressziója ráadásul kifejezetten magas. Tizennégy különböző lófajta szürke és színes egyedeit vonták be a kutatásba, az STX17 génben történt  duplikáció a vizsgált szürke egyedek mindegyikében jelen volt, míg a színes egyedek egyikében sem tudták kimutatni. Ráadásul, a szürke lovak az ASIP (agouti signaling protein) funkcióvesztéses mutációját is hordozzák, mely megnöveli a melanóma kockázatát: a nagyobb mértékű melanocortin-1 receptor szignalizáció elősegíti a melanóma kialakulását.

Forrás: [1] [2]
Szakirodalom: Gerli Rosengren Pielberg et al. A cis-acting regulatory mutation causes premature hair graying and susceptibility to melanoma in the horse, Nature Genetics, 40 (8), 1004-9 (2008)
Kép forrása: [1]

Silver dapple gén és a különböző szemrendellenességek kapcsolata (MCOA, ASD)

2006-ban azonosították a silver dapple fenotípusért felelős DNS-szakaszt: amit mi silver (Z) génként ismerünk, az egy PMEL17 nevű génben történt mutáció, mely nemcsak a silver dapple színekért hanem különböző szemészeti rendellenességekért is felelős. A többszörösen veleszületett szemészeti anomáliák (MCOA) és a PMEL17 (Silver) gén kapcsolatáról szóló cikk 2013-ban látott napvilágot.
(MCOA – multiple congenital ocular anomalies – mivel a rendellenességek sokszor a szem elülső részeit érintik, ezért az anterior segment dysgenesis (ASD) mozaikszóval is gyakran találkozunk).
Minden olyan lófajtánál diagnosztizáltak MCOA-t, mely hordozza a silver gént (Rocky Mountain Horse , Kentucky Mountain Saddle Horse, Comtois, Miniatűr, Izlandi fajták, stb.), a Rocky és Kentucky Mountain lófajtáknál azonban általában súlyosabbak a rendellenességek. A betegség tehát nem fajtához között, hanem a PMEL17 génnel kapcsolatos, bár a különböző tünetek előfordulási gyakorisága egyes lófajták között nem egységes.
Jelentős különbségek adódnak a silver dapple génre nézve homo- és heterozigóta lovak között, a heterozigótáknál ugyanis kevésbé figyelhetők meg az anomáliák: náluk leginkább a “cisztikus fenotípus” a jellemző, azaz az elülső szemkamrában megjelenhet egy apró ciszta, amit mérete miatt egyrészt nehéz észrevenni, másrészt nincs jelentős hatása a lovak látására.
cornea globosa

A homozigóta lovak lehetnek az MCOA vagy ASD fenotípusúak, melyek a felsorolt rendellenességek valamelyikével (akár egynél többel is) rendelkezhetnek, ezek mértéke különböző lovaknál nagyon változó, egyszerre több rendellenesség jelenléte szerencsére nem túl gyakori.

– uvealis ciszta: a sugártest temporális részén lévő ciszta
– cornea globosa: a szaruhártya nagyobb görbülete miatt a szaruhártya vastagabb és kerekebb
– nincs, vagy minimális a pupilladilatáció (a pupillák túl szűkek, gyenge fényviszonyok, pupillatágító hatású szemcseppek/drogok esetében sincs pupillatágulás)
kezdeti lencseleválás
és szürkehályog

– retinalis dysplasia: a retina elváltozása, rendellenes fejlődése

– írisz rendellenességek, az írisz és szaruhártya közötti szög a normálistól eltér
– szürkehályog, ami érintheti az egész szemlencsét, vagy csak annak a középső részét
– microphthalmia: abnormálisan kicsi szemek
– szemhéjnyílás normálistól szélesebb
Forrás: [1] [2] [3]
Szakirodalom: Emilie M. Ségard et al. Ultrasonographic features of PMEL17 (Silver) mutant gene–associated multiple congenital ocular anomalies (MCOA) in Comtois and Rocky Mountain horses, Veterinary Ophthalmology, 16, 6, 429–435 (2013)
Képek forrása: [1]
Appaloosa-mintás lovak farkasvaksága, havivaksága
A Leopard complex (Lp) gén egy inkomplett (nem teljes) dominanciájú gén, ami az appaloosa-mintázatok kulcsgénje. Ez a gén önmagában a varnish roan mintázatért felelős, de szintén ez a gén okozza az appaloosa-mintás lovak sávozott patáját, foltos bőrét, és a “human eye”-t (alapesetben is láthatóvá válik a fehér ínhártya, ezért a lovak tekintete “emberi”). Leggyakrabban az appaloosák kapcsán beszélünk a génről, de minden olyan fajtában megtalálható, ahol appaloosa-mintás egyedek vannak (british spotted pony, knabstrupper, noriker, stb.).
dorsomedial
strabismus

Az Lp gén szintén azoknak a géneknek a mintapéldája, ami nemcsak a lovak pigmentjeire van hatással, hanem más szervekre is kihat: a látható fehér ínhártya annak a jele, hogy a gén a szem szerkezetére is hatással van, homozigóta Lp lovak esetén pedig ennek lesz egy negatív következménye, a CSNB (congenital stationary night blindness), tükörfordításban veleszületett éjszakai vakság, hétköznapi nyelven farkasvakság.

Egy 2007-es tanulmányban a homozigóta Lp/Lp-t egyértelműen összefüggésbe hozták a CSNB-sel: a vizsgált Lp/Lp lovak mindegyikénél megfigyelhető volt, míg a betegség sem az Lp/lp, sem pedig a lp/lp genotípusú lovakat nem érintette. A CSNB már születéskor megfigyelhető az Lp/Lp lovaknál, az évek során viszont nem mutat sem javuló, sem romló tendenciát. A kutatás során különböző szemészeti műszereket alkalmaztak, a gyakorlati életben a diagnózist azonban legtöbbször a tulajdonos megfigyelései alapján is képesek az állatorvosok felállítani. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy az Lp/Lp által okozott farkasvakság látható abnormalitással párosul: kancsalság egy formája (dorsomedial strabismus), akaratlan szemmozgások (nystagmus).

A CSNB mellett néha előfordul az ERU (equine recurrent uveitis) is, ami a lovak ismétlődő belső szemgyulladása, azaz a havivakság: oka sokféle lehet a szemet ért traumától kezdve bakteriális-, vírusos-, parazita-fertőzésekig, ami bizonyos időközönként újra- és újra megjelenik, kezelés nélkül pedig vaksághoz vezet, kutatások pedig kimutatták, hogy a lófajták közül leginkább az appaloosák hajlamosak rá, bizonyos appaloosákat (világosabb színű, depigmentáltabb szemhéjú és ritkásabb hosszúszőrökkel rendelkező egyedeket) valamilyen oknál fokva még gyakrabban is érint.

Források: [1] [2][3]
Szakirodalom: Sandmeyer LS, Breaux CB, Archer S, Grahn BH. Clinical and electroretinographic characteristics of congenital stationary night blindness in the Appaloosa and the association with the leopard complex, Veterinary Ophtalmology, 10(6), 368-75 (2007)
Kép forrása: [1]

Környezeti faktorok okozta színváltozatok – Environmental factors in horse’s coat colors

loszingenetikaMegjegyzés hozzáfűzése
Az alább olvasható esetekben egyáltalán nem játszanak szerepet a ló színét kialakító gének, a környezeti faktorok viszont annál inkább. Őszintén szólva, amíg nem néztem utána, nekem sem volt egyértelmű, hogy pl. a gombás fertőzéseknek van egy olyan fajtája, ami ekkora változást képes okozni a ló kinézetében, így döntöttem el, hogy a következő cikkem erről fog szólni.

1. Gombás fertőzések – Fungal infections

Pár évvel ezelőtt mentettem le ezt a képet egy különleges színű lóról. Ahogy újra találkoztam ezzel a képpel, felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mi okozhatjta ezt a különleges színváltozatot? 

A válasz sajnos lehangoló: a képen látható ló eredetileg sárgának született, ám egy gombás fertőzés következtében az érintett területek elvesztették pigmentáltságukat, így kialakítva ezt az egyébként érdekes és izgalmas kinézetet. 

Az interneten alig néhány cikket lehet fellelni a fentebbihez hasonló esetekről, így ezt a néhány lovat ‘személyesen’, név szerint mutatom be nektek.
A szokatlanul kevés dokumentáció miatt a fertőzés mechanizmusáról és lefolyásáról sajnos nem tudok bővebben írni, de bízom benne, hogy idővel sikerül megtalálnom legalább a fertőzést okozó gombafajt.
Az 1970-es években a Money Creek appaloosa tenyésztési program egyik célja az volt, hogy telivérekkel javítsák az appaloosa vérvonalat. Pelouse’s Queen angol telivér kanca ezidőben kitüntetett figyelmet kapott, ugyanis a különleges színe miatt úgy hitték, hogy nem csak az angol telivér fajtajelleget, hanem az appalosák különleges színét is örökíteni tudja. A genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy se ő (és természetesen a többi telivér sem) hordozza a leopard complex színt okozó génváltozatok egyikét sem (más kérdés persze, hogy lehetett olyan genetikai hajlama, ami miatt hajlamosabb lehetett az ilyesfajta kinézetet okozó fertőzésekre, de ez nem a színgenetika hatásköre). Pelouse’s Queen minden bizonnyal egy olyan gombafertőzésben szenvedhetett fiatalabb korában, ami miatt a bőr nagy részén, foltokban a pigmentációt okozó sejtek elhalását okozta, így kialakítva a különleges fenotípusát.

Egy Amerikai Saddlebred (“Amerikai Hátasló”) egyedét, WC Simply Strikingot sem kímélte a fertőzés. Bár az egyszínű sárga élete végéig foltos maradt, úgy tűnt, hogy a foltok egy bizonyos részénél újra megjelentek a sárga, pigmentált szőrök, így a foltozottsága csekély mértékben halványodott.

A cikk bevezető mondatánál már megismert ló valójában egy mentett kanca, aki iránt már nagyon sokan érdeklődtek különleges színe miatt, viszont ahogy kiderült, hogy különleges állapotát valójában egy olyan fertőzés okozza, amellyel foglalkozni és amit kezelni kell, sokan visszaléptek attól, hogy végül gondoskodó gazdái legyenek a lónak. 2011-ben ezt az információt közölték róla, reméljük, azóta már egy szerető családhoz került.


2. Nyeregtörés okozta sebek – Saddle sore scars/spots

A nyeregtörés a ló marján vagy hátán lévő zúzódás, ami a nyereg nyomása miatt keletkezett (rosszul illeszkedő nyereg, felgyűrődött, koszos nyeregalátét, stb.). Ha a szöveti sérülés a bőr mélyebb rétegeit is érinti, akkor a törés helyén a ló alapszínétől eltérően fehér szőrszálak nőhetnek a pigmentsejtek károsodása miatt. Ez szintén olyan változat a ló fenotípusában, melyek környezeti hatások okoznak, és nem genetikailag meghatározottak.