Genetikai értelemben véve háromféle alapszínről beszélhetünk: fekete, pej és sárga. Minden ló – legyen akármilyen színű, szürke, fakó, cremello, vagy éppen mintázatú – rendelkezik a három alapszín valamelyikével. A három alapszínért (fekete, pej, sárga) az Agouti és az Extension domináns, illetve recesszív génváltozatainak (alléljainak) kombinációi felelősek.

A képekre kattintva az egyes színekről olvashattok bővebb információkat, lejjebb görgetve pedig az alapszíneket létrehozó két génről írok részletesebben:

Extension és Agouti:

Ennek a két génnek, valamint a domináns és recesszív alléljainak köszönhetjük mindhárom alapszín létrejöttét.

Az Extension gén domináns változata (E) képessé teszi a pigmenttermelő sejteket arra, hogy vörös és fekete pigmentek termelésére is képesek legyenek, a recesszív e allél nem képes fekete pigmenteket termeltetni. Így a domináns E allél mindig fekete vagy pej színt fog jelenteni. Hogy melyik lesz jelen, azt az Agouti domináns allélja (A) fogja eldönteni: ha jelen van, akkor a fekete pigmenteket a széli részekre szorítja vissza (lábvégek, hosszúszőrök, fülkagyló), a testen lévő pigmenttermelő sejteket pedig a vörös pigmentek termelésére kapcsolja át. Recesszív változata (a) nem képes szabályozni a fekete/vörös pigmenttermelés átkapcsolását, így a test teljes felszínén fekete pigmentek lesznek jelen.

Az Extension gén tehát azt szabályozza, hogy milyen pigmentek termelésére lesznek képesek a pigmenttermelő sejtek (domináns E: fekete vagy vörös, recesszív e: csak vörös). Az Agouti gén a fekete és vörös pigmentek eloszlását szabályozza a lovon. A két gén tehát szorosan együttműködik, és a két gén alléljainak kombinációiból jönnek létre az alapszínek:

(Amennyiben nem vagytok teljesen tisztában a genetikai alapfogalmakkal, mint például mit jelent a domináns, recesszív, homozigóta stb. kifejezés, kiegészítő cikként szeretném ajánlani az alábbi leírást, mely segíti a megértést.)

Pej (E_A_)
Domináns E allél mellett (vörös és fekete pigmentek termelésére is képesek a sejtek) ha domináns A allélt hordoz a ló, akkor az Agouti a fekete pigmenteket a “szélekre” szorítja vissza (lábvégek, fülkagyló hegye, illetve hosszúszőrök), míg maga a test (árnyalattól függően kisebb vagy nagyobb része) vörös, így jön létre a pej szín. Az ősi alapszín a pejfakó (bay dun, EE AA DD) volt, így maga a pej alapszín az “alap”, később alakult csak ki a sárga és a fekete szín az E és A gének mutációjával.
A pej színű lovak genetikája tehát lehet EEAA, EeAA, EeAa, EEAa.

Fekete (E_aa)
A fekete szín az eredetileg domináns A-allél mutációjával jött létre: a domináns E mellett nincs jelen domináns A, csak recesszív (aa), így az Agouti a pigmentek eloszlását már nem képes szabályozni, az egész lovon csak fekete pigmentek termelődnek, vörös szín nem lesz jelen. A fekete lovak genotípusa tehát lehet EEaa vagy Eeaa.

Sárga (ee__)
Míg a domináns E mind vörös, mind fekete pigmentek termeltetésére képes, a gén recesszív változata (e) csak vörös pigmenteket képes létrehozni. Így ha ebből az e allélból kettő van jelen, azaz recesszív ee lóról van szó, csak vörös pigmenteket figyelhetünk meg. Ilyenkor nem számít, milyen Agouti allél van jelen, hiszen csak vörös pigmenteket termelnek a pigmenttermelő sejtek, nincs mit szabályozni. A recesszív ee gének mellett tehát mindegy, hogy sárga lovunk domináns A vagy recesszív a gént hordoz, egy sárga ló erre a génre nézve lehet AA, Aa vagy aa is, ami a színében nem okoz változást, ám más színű lóval párosítva a csikó színét már befolyásolhatja.
A sárga lovak genetikája tehát lehet eeAA, eeAa vagy eeaa.

Öröklésmenete:
Mint láthattuk, az alapszíneket kétféle gén két különböző alléljai hozzák létre, a különböző kombinációk más-más színeket jelentenek. Öröklésmenetük éppen ezért nem határozható meg olyan egyszerűen, kifejezetten bonyolult a levezetése. Néhány kivételtől eltekintve azt mondhatjuk, hogy két alapszínű ló párosításából akármelyik alapszín létrejöhet. A kivételek közé tartoznak az alábbi esetek:

• két sárga keresztezéséből 100% az esély, hogy sárga lesz a csikó
• két fekete keresztezéséből létrejöhet fekete és akár sárga szín is, de pej sosem
• ha az adott ló valamelyik génre homozigóta domináns, az szűkíti a lehetőségeket, pl. homozigóta AA lónak sosem lehet fekete utódja, ahogyan homozigóta EE lónak sem lehet sárga utódja

Két alapszínű ló keresztezéséből a legpontosabb százalékos színkalkulációt csak akkor tudjuk elvégezni, ha tudjuk az adott ló genotípusát (genetikai színteszttel), esetleg a felmenők színéből ki lehet következtetni (ez általában ritka). Ilyen esetekben a lehetséges ivarsejteket Punnet-táblával felírva pontosan le lehet vezetni, hogy milyen színek várhatóak a születendő csikónál, és mekkora eséllyel.