Többfajta szürke mutációtól függ a szürkülés gyorsasága és a melanómára való hajlam

A szürke szín és mutációi: összefoglaló

A lovakra jellemző szürke szín, mely színes alapszínből alakul ki az évek során, egy igen egyedülálló tulajdonság az állatvilágban, s egy kifejezetten kedvelt jelleg volt évszázadokon át. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a mutáció egyetlen lóra vezethető vissza, leszármazottai által, tudatos tenyésztéssel igen hamar elterjedt világszerte. A színről részletesebben az általános, szürkékről szóló cikkben olvashattok.

A szürkeségért a Syntaxin17 (STX17) gén egy nemkódoló részének mutációja a felelős, amely domináns öröklésmenetű. 2021-ben és 2024-ben felfedezték, hogy az eredetileg egyfajta mutációnak hitt génváltozás nemcsak génszakasz-megkettőződés, hanem megháromszorozódás is lehet, így a korábbi domináns G allél helyett G2 és G3 allélokról beszélünk. A G2 allél lassú, míg a G3 allél gyors szürkülést okoz – ám nemcsak a szürkülés sebessége, hanem a mutációhoz kötött melanóma-gyakoriság is változik annak függvényében, hogy egy ló mely variánsokat hordozza.

Genotípus – a korábbi kutatások szerint

A szürkülés szemmel is látható folyamatát bár már viszonylag jól ismerjük, molekuláris szinten viszont még közel sem értjük annyira ennek a mechanizmusát, mint szeretnénk. A korábbi kutatások megállapították, hogy a mutáció a Syntaxin17 (STX17) génen belül található, a gén egy “nemkódoló” részén belül bekövetkezett megkettőződése okozza a szürke színt. (A STX17 gén 6-os intronjának egy 4,6kb hosszúságú szakaszának duplikációja).

Ezáltal ezt a mutációt mutató génvariánst (allélt) G, mint Grey / Gray domináns allélnak jelölték, a mutációt nem hordozó gént pedig g-nek. A színes lovak tehát g/g genotípusúak, míg a szürke lovak lehetnek heterozigóta G/g, ha csak az egyik szülőtől örökölték a szürke génmutációt, vagy homozigóta G/G genetikájúak, ha mindkét szülőtől örökölték, így ez utóbbiak 100%-os színörökítők.

A mutáció jellege miatt a pontos genetikai feltérképezés korábbi módszerekkel még nem volt lehetséges, így a kutatók az eredményekből következtettek arra, hogy a mutáció egy megkettőződés lehet. A rutinban is használatos genetikai tesztek emiatt a komplexebb mutáció miatt nem feltétlenül tudtak zigozitásra eredményt adni a színgenetikai tesztet kérő lovasoknak, azaz nem tudták megmondani, egy ló heterozigóta vagy homozigóta-e a szürkére, mindösszesen annyit, hogy jelen van-e a mutáció (present) vagy sem (absent). 

Mindettől függetlenül egyértelmű volt, hogy a szürke mutációra jellemző az allél-dózis hatás: azok a lovak, akik csak egy szürke alléllal (heterozigóta szürkék, G/g) rendelkeznek, lassabban szürkülnek, nagyobb eséllyel lesznek legyesszürkék teljesen kifehéredett ezüstszürke helyett, és kisebb számban lesz rájuk jellemző a melanoma, ellentétben a homozigóta szürke (G/G) lovakkal, akik a két szürke allél miatt gyorsabban szürkülnek és nagyobb eséllyel jelenik meg életük folyamán a mutációhoz társított melanóma. 

Korábban is leírtak extrém lassan szürkülő egyedeket, ahol sejthető volt, hogy a lassan vagy későn szürkülő (slow graying vagy late greying) fenotípus mögött valamilyen jól leírható genetikai ok áll, ezt az okot azonban sokáig még nem fedezték fel.

Újabb, meglepő kutatási eredmények

2021-ben lengyel kutatók sikeresen alkalmaztak egy újabb, pontosabb molekuláris módszert (droplet digital PCR – ddPCR) a STX17 génmutáció feltérképezésére, és legnagyobb meglepetésükre azt tapasztalták, hogy szürke lovakban a releváns 4,6kB génszakasz egy génen belül nem duplán, hanem nagyobb számban, triplán van jelen. Az általuk vizsgált szürke lovakban a STX17 génben a génszakasz megháromszorozódott (triplikáció) formájában volt megtalálható, így míg a színes lovak az eredeti, vad típusnak megfelelően összesen kettő (1+1 a két STX17 génen) kópiát hordoztak ebből a génszakaszból, addig a heterozigóták 4-et (3+1), a homozigóták pedig 6-ot (3+3).

A 2021-es kutatás eredménye, amikor még “csak triplikációra gyanakodtak” a szürke szín mögött. Forrás: J. Nowacka-Woszuk et al.: The equine graying with age mutation of the STX17 gene: A copy
number study using droplet digital PCR reveals a new pattern. doi: 10.1111/age.13044

2024-ben további két szakcikk (egy részletesebb kutatás a génmutációról, valamint egy összefoglaló review-cikk) jelent meg, mely megoldotta a rejtélyt, miszerint az adott génszakasz duplikációja és triplikációja is jelen lehet a szürke lovakban. Az ok, amiért a lengyel kutatók csak triplikációval találkoztak, abból eredt, hogy ez a variáns jóval elterjedtebb a világon, mint a tandem duplikációs szürke mutáció. Ezt a jelenséget, amikor egy adott génszakasz több pldányban is jelen lehet, kópiaszám variációnak (copy number variation, CNV) hívjuk.

G1, G2 és G3 allélok

Az újabb, 2024-es kutatás kiindulópontja az volt, hogy a Connemara pónik egy része extrém lassú szürkülő (slow grey) fenotípussal rendelkezik, míg más egyedek gyorsan szürkülnek, így a kutatók célja az volt, hogy felfedezzék, mi rejlik a látványos fenotípus-különbség mögött. A részletes genetikai módszertanoknak (teljes genom szekvenálás, szekvenciaanalízis, …) köszönhetően felfedezték, hogy két különböző szürke allél is létezik, attól függően, hogy az érintett (intron6 4,6kB hosszúságú) génszakasz duplikációjából kettő, vagy három példány van-e jelen A domináns G allél helyett a továbbiakban G2 és G3 allélként jelölik a mutációt.

A G1, G2 és G3 allél ábrázolása: az allélok elnevezése azon alapszik, hogy a releváns génszakasz hány példányban (kópiában) található meg a STX17 génben. Az ábra azt is jelöli, hogy ez a kópiaszám-variáció milyen további hatással van más gének működésére, mely a szürkülést és a megnövekedett melanóma-kockázatot okozza. Forrás: Rubin C-J. et al.: An intronic copy number variation in Syntaxin 17 determines speed of greying and melanoma incidence in Grey horses, Fig.1. doi: 10.1101/2023.11.05.565619

A szürke és nem szürke lovak genotípusának leírása tehát megváltozott. Mivel a STX17 gén eredeti formájában az említett 4,6kB hosszúságú génszakasz csak egyszer található meg, így a színes lovak genotípusát G1-nek jelölték meg a korábbi g helyett. (Egyes tesztekben találkozhatunk a megszokott N, mint normal vagy non-gray jelöléssel.) Ha ez a génszakasz egy génen belül kétszer (G2) vagy háromszor (G3) található meg duplikáció vagy triplikáció miatt, a ló szürke lesz. 

A színes lovak genotípusa így minden esetben G1/G1. (N/N vagy g/g)
Heterozigóta szürkéké lehet G2/G1, vagy G3/G1.
Homozigóta szürkéknél mivel mindkettő allél előfordulhat, lehetnek G3/G3, ritkábban G2/G2 vagy G2/G3 genotípusúak. (Utóbbit ugyan genetikai értelemben nem neveznénk homozigótának, hiszen két különböző allélról van szó, de az egyszerűség kedvéért a “homozigóta szürke” kalap alá vesszük most őket.)

A G3 allélt a kutatásban sokkal több lóban azonosították, míg a G2 csak elvétve fordult elő. A két allél különböző módon hat a szürkülés sebességére, így az elterjedtebb G3 allél oka az, hogy korábban a szürkéket a minél gyorsabban szürkülő, minél “fehérebb” egyedekre igyekeztek szelektálni, így ez a variáns vált sokkal elterjedtebbé, főleg bizonyos fajtákban, melynek élén a Lipicai lovak járnak. 

Mindkét allél ugyanabból az ősi mutációból származik, azaz valóban egy lóra vezethető vissza minden szürke. Az viszont nem ismert, hogy az ősi allél két vagy három kópiát hordozott-e a 4,6kB génszakaszból.

A lókuszra azonban jellemző a dinamikus evolúció, azaz a két allél képes egymásból keletkezni, egymásba átalakulni a sejtosztódás különböző fázisában. A szakcikkben részleteznek egy esetet Japánban, ahol a gyors-szürkülő fenotípussal rendelkező angol telivérek családfájában egyszercsak megjelent egy slow grey fenotípusú egyed. Megállapították, hogy a G3/G3 genotípusú kanca és a színes G1/G1 csődör csikója lassan szürkülő tulajdonsággal rendelkezett, G2/G1 genetikával született: a G3->G2 mutáció a kanca petesejtjeinek létrejöttekor, a meiózis egy fázisában következett be, utólag sajnos nem lehetett megállapítani a pontos mutációs mechanizmust (intrakromoszómális, vagy inter-kromoszómális mutációról lehetett-e szó). 
Mivel hasonló mutációs események korábban és továbbra is előfordulhatnak, nem kizárt, hogy létezhetnek G4 vagy afeletti kópiaszámú szürkék, jelenleg azonban nincs adat arra vonatkozóan, valóban előfordulhat-e, és ha igen, milyen gyakorisággal.

A G2 és G3 allélok dózis-hatás effektusa meghatározza a szürkülés sebességét és a melanóma kockázatát

A G2 allél okozza a lassan szürkülő fenotípust, a melanóma kockázata ekkor alacsony. 
Bár a G2 allél kevésbé elterjedt, számos fajtában megtalálható; ezeknél a lovaknál a szürkülés lassan megy végbe. A kutatók a következő lófajták egyedeiben mutatták ki a G2 allélt a kutatás időtartama alatt (azaz természetesen más fajtákban is jelen lehet még): Andalúz, Connemara póni, Miniatűr ló, Mangalarga Marchador, Mustang, Quarter Horse, Tennessee Walking Horse, Welsh póni.

Allél-gyakoriság az egyes fajtákban. Forrás: Rubin C-J. et al.: An intronic copy number variation in Syntaxin 17 determines speed of greying and melanoma incidence in Grey horses, Fig.1. doi: 10.1101/2023.11.05.565619

A G3 allél gyors szürkülést eredményez, a melanóma előfordulásának nagyobb az esélye. G3/G3 homozigóták körében a szürkülés extrém gyorsan megy végbe, a melanóma kockázata igen magas.

Bár a két allélhoz különböző fenotípusok társíthatók, valószínűleg további genetikai faktorok is közrejátszhatnak a szürkülés sebességéhez, valamint a melanóma esélyéhez. 

G1/G1: nincs szürkülés, alacsony melanoma előfordulás.
G1/G2: lassú szürkülés, alacsony melanoma előfordulás.
G1/G3: gyors szürkülés, magas melanoma előfordulás.
G3/G3 homozigóták: nagyon gyors szürkülés, nagyon magas melanoma előfordulás.
G2/G3 heterozigóták és G2/G2 homozigóták: kevés megfigyelés áll rendelkezésre a G2/G3 és G2/G2 homozigóták fenotípusának pontos leírására. Valószínűsíthető, hogy a G2/G3 lovak köztes fenotípust mutatnak a G1/G3 és G3/G3 genotípusokhoz képest, mind a szürkülés, mind a melanoma előfordulás tekintetében.

A melanóma kockázata és a szürke allélvariánsok közötti összefüggés nem lineáris, sokkal inkább egy threshold-effect (küszöbhatás)-ról beszélünk, azaz a mutáció csak akkor vált ki tényleges hatást, mikor elér egy bizonyos küszöbértéket. Ezt támasztja alá az az eredmény, hogy a 25 vizsgált, 15 év feletti G1/G2 szürkék között egy melanómás esetet sem diagnosztizáltak, míg az ugyanilyen korú G1/G3 heterozigóták több, mint fele mutatta a melanóma jeleit.

Az új allélokra már mindenki számára elérhető a genetikai teszt az UC Davis laborban.
A tandem ismétlődés miatt a négy kópiával rendelkező szürkéknél (G2/G2 vagy G1/G3) a pontos zigozitás-meghatározás  a mai napig nehézkes, így náluk a genetikai teszt is csak annyit ír, hogy négy kópiát hordoznak, de a zigozitás nem állapítható meg.

A gyorsan szürkülő csikókra jellemző a grey goggles, azaz a szemek körül található “szürke szemüveg”. A csikók akár már az első hetekben hordozhatnak szürke szőrszálakat, az extrém gyorsan szürkülők akár már az első egy-két vedlés után drasztikus színváltozáson mennek keresztül. Általában tizenéves korukra teljesen “fehérek”, ezüstszürkék lesznek.

Lipicai csikó, igen látványos színes->szürke vedléssel. Forrás: https://rachaellevasseur.com/blog/2021/1/10/lipizzaner-foals-part-2 

A lassan szürkülő csikókra nem jellemző a grey googles, a szürke tűzöttség sokáig nem jelenik meg rajtuk, akár néhány éves korukig is színesek maradhatnak, egyértelmű szürkülés nélkül. Fehér fejjegyek jelenlétében a szürkülés gyakran a jegyek elmosódásával kezdődik. Legtöbbször nem érik el a világos ezüstszürke színt, ha mégis kiszürkülnek, gyakran legyesszürke árnyalatúak lesznek.

Rubin C-J. et al.: An intronic copy number variation in  Syntaxin 17 determines speed of greying and
melanoma incidence in Grey horses, Fig.1. doi: 10.1101/2023.11.05.565619
A gyorsan- és lassan szürkülő fenotípusok közötti különbség két Connemara pónival ábrázolva. Forrás: Rubin C-J. et al.: An intronic copy number variation in Syntaxin 17 determines speed of greying and melanoma incidence in Grey horses, Fig.1. doi: 10.1101/2023.11.05.565619

Forrás

Nowacka-Woszuk, J., Mackowski, M., Stefaniuk-Szmukier, M., & Cieslak, J. (2021). The equine graying with age mutation of the STX17 gene: A copy number study using droplet digital PCR reveals a new pattern. Animal genetics, 52(2), 223–227. https://doi.org/10.1111/age.13044

Andersson L. (2024). White horses – non-coding sequences drive premature hair greying and predisposition to melanoma. Upsala journal of medical sciences, 129, 10.48101/ujms.v129.10626. https://doi.org/10.48101/ujms.v129.10626

Rubin, C. J., Hodge, M., Naboulsi, R., Beckman, M., Bellone, R. R., Kallenberg, A., J’Usrey, S., Ohmura, H., Seki, K., Furukawa, R., Ohnuma, A., Davis, B. W., Tozaki, T., Lindgren, G., & Andersson, L. (2024). An intronic copy number variation in Syntaxin 17 determines speed of greying and melanoma incidence in Grey horses. Nature communications, 15(1), 7510. https://doi.org/10.1038/s41467-024-51898-2

Gray Copy Number – UC Davis Veterinary Genetics Laboratory

(Dominant white) White spotting: W1-27

Dominant white vagy White spotting?

A dominant white (DW) egy régebbi elnevezés azoknak a lovaknak a színére, akik hófehér szőrzettel, halványrózsaszín bőrrel, ám barna szemekkel születtek és egész életükben ilyen különleges színűek voltak, és az addig ismert tarka mintázatok és színek egyikével sem lehetett azonosítani őket. A dominant az öröklésmenetre utal, míg a white a teljesen fehér színt jelöli, és korábban is már homozigóta letális génnek hitték.

Mára már a dominant white elnevezés elavultnak számít, ugyanis nem egyféle mutációról van szó, és a mutációknak csak egy része okoz teljesen fehér lovat. Helyette a White spotting (W#) név használatos, és jelenleg 27-féle ismert mutációt jelöl, különböző fenotípusokkal.

White spotting mutációk okozta fenotípusok

A W-mutációk a KIT génen következtek be, a 27-féle W 27-féle mutációt jelöl, ám a valóságban ennél (sokkal) több W-mutáció van jelen. Felfedezésük sorrendjében W1, W2…W27. A különböző W-mutációk a KIT-gén különböző részeit különböző nagyságban érintik, így a fenotípus is nagyon változatos: egyes W-mutációk csak fehér jegyeket, vagy önmagukban még azt sem feltétlenül okoznak a lovon, ám “white-booster”-ként működnek (más jelen lévő fehér mintázatok kiterjedségét növelik meg), míg más W-mutációk sabino-like, near white ill. white fenotípusokat hoznak létre (sabinoszerű-mintázatot, közel-fehér mintázatot illetve teljesen hófehér lovat). Nehéz besorolni egy adott mutációhoz tartozó fenotípust egyik vagy másik kategóriába, mert egy családon belül is különböző fenotípusok lehetnek jelen ugyanazon mutációnál, illetve a jellegek átfedhetnek (sabino roan – near white).

W1-27ws

KIT gén

A KIT-gén mutációja hozza létre a deres (roan), a tobiano és a sabino1 mintát is a számos white spotting minták mellett. Fontos szerepet játszik a melanoblastok fejlődésében és túlélésében az embrionális egyedfejlődés során (a melanoblastokból jönnek létre a melanociták, a pigmenttermelő sejtek). Így ha a KIT gén mutációt szenved, általában pigmentáltsági zavarokat okoz: a fehér szőr alatt a bőr is rózsaszín, ezeken a helyeken nincsenek jelen melanociták, így ezek a részek teljesen pigmentmentesek. A szem pigmenttermelő sejtjeinek embrionális eredete különbözik a bőrben található melanocitákétól, emiatt marad legtöbbször a KIT-mutációt hordozó lovak (Sb1, W) szeme sötétbarna a kiterjedt, vagy akár teljesen hófehér test ellenére is. Ritkábban, de előfordulhat kék, részlegesen kék szem (heterokrómia).

Homozigóta letalitás?

A KIT gén további létfontosságú szignalizációs útvonalakban vesz részt, számos sejt fejlődéséért és túléléséért felel, így a KIT-gén teljes funkcióvesztése letális, embrionális elhalást okoz. Emiatt a mai napig feltételezik, hogy a legtöbb W-mutáció homozigóta letális, még az egyedfejlődés korai szakaszában elpusztul az embrió.
Egyes W-allélok esetén, amik kisebb mutációkkal jöttek létre, genetikailag igazoltan léteznek homozigóták, ilyen pl. a W20, W15 és W19 mutáció, valamint egyes W-mutációk kombinációja is életképes utódot ad (pl W5/W20, W20/W22).
Néhány W-mutáció esetén, a mutáció nagysága (deléció) vagy hatása (nonszesz mutáció) miatt feltételezik, hogy homozigóta állapotban nem adhat életképes utódot, míg egyes konkrét eseteknél a célzott tenyésztés ellenére nincsenek homozigóták, csak heterozigóták (W4, W13).

W-mutációk keletkezése

A W-mutációk többsége a közelmúltban (pár éve vagy évtizede), egyetlen lóban alakult ki de novo (újonnan keletkezett) mutációként: a szülők solid (nem fehér, nem tarka) színezetűek, és nincs jelen bennük a mutáció, csak az az utód hordozza, akiben spontán kialakult. Így a W-mutációk többsége egyetlen családra jellemző. Ez alól kivétel a W20, ami önmagában nem okoz kiterjedt fehér mintázatot a lovon, ám homozigóta állapotban fehér jegyeket hozhat létre, valamint más, meglévő fehér mintázatok kiterjedtségét növeli meg (white booster). Sokkal régebbi mutáció, mint a többi W, így számos lófajtában, világszerte megtalálható. Egyes W-allélokkal kombinálva (olyan W-mutációkkal, amik önmagukban sabino vagy sabino roan fenotípust hoznak létre), teljesen fehér (white) lovat eredményez, pl. W5/W20, W22/W20.

White spotting W1-W27

W1
Alapító: Cigale (1957)
Fajta: Franches-Montagnes
Fenotípus: white, near-white
A legtöbb W1 utód teljesen fehér színű, néhányan near-white fenotípussal születnek, ám a színesebb területek is kifehérednek idővel.

 

W2
Alapító: KY Colonel (1946)
Fajta: angol-telivér
Fenotípus: white (near white)

 

W3
Alapító: R Khasper (1996)
Fajta: arab-telivér
Fenotípus: near-white
Részlegesen kék szem előfordulhat.

 

W4
Alapító: Sultan (1912)
Fajta: Camarillo White Horse
Fenotípus: white
Kék szem előfordulhat, ám ez jöhet más jelenlévő fehér mintából is.

W4
W4 Camarillo White Horse (Haase et al. 2007)

W5
Alapító: Puchilingui (1984-2008)
Fajta: angol-telivér
Fenotípus: sabino
Puchilingui alapító mén sabino roan fenotípusú volt, ám utódainak nagy része sabino-mintázatú. Teljesen fehér fenotípus alakul ki, ha a W5 kombinálódik a W20 mutációval (W5/W20 genotípus). A tenyésztők és tulajdonosok sabino mintázatúként hivatkoznak a W5 lovakra a dominant white megnevezés helyett. Az egyik legnagyobb W-család, köszönhetően Puchilingui és csődör csikói tenyészmén-éveinek.

 

W6
Alapító: Marumatsu Live (2004)
Fajta: angol-telivér
Fenotípus: sabino roan

W6 Marumatsu Live
W6 Marumatsu Live

W7
Alapító: Turf Club (2005)
Fajta: angol-telivér
Fenotípus: near-white

W7 Turf Club
W7 Turf Club

W8
Alapító: Thokkadis Vom Rosenhof (2003)
Fajta: izlandi
Fenotípus: sabino roan
Az alapító kanca részlegesen kék szemmel rendelkezik. Csikója sabino fenotípusú.

W8 izlandi
W8 Thokkadis Vom Rosenhof

W9
Alapító: ismeretlen
Fajta: Holsteini
Fenotípus: fehér

w9
W9 holsteini csikó

W10
Alapító: GQ Santana (2000-2007)
Fajta: Quarter-horse
Fenotípus: white, near white, sabino

 

W11
Alapító: Schimmel (1997)
Fajta: South German Coldblood
Fenotípus: white

W11 Seltener Süddt, a South German Coldblood with W11
W11 South German Warmblood

W12
Alapító: név ismeretlen (2010)
Fajta: angol-telivér
Fenotípus: sabino
A mutáció egy 2010-ben született csikóban alakult ki, aki rendelkezett továbbá a W20 mutációval is (apai ágról). Nem sokkal később elpusztult, de különleges mintázata egyik szülőnél sem volt megtalálható.

W12
W12 csikó

W13
Alapító: ismeretlen
Fajta: Quarter horse / Paso Peruano keresztezés
Fenotípus: white

W13
W13 Qh / Paso Peruano cross

W14
Alapító: Shirayukihime (1996)
Fajta: angol-telivér
Fenotípus: white (near white)
Kék vagy részlegesen kék szem előfordulhat. 

 

W15
Alapító: Khartoon Khlassic (1996)
Fajta: arab-telivér
Fenotípus: sabino
Kék vagy részlegesen kék szem előfordulhat. Igazoltan homozigóta (W15/W15) csikó született már, így a W15-mutáció nem embrionálisan letális. A W15/W15 kancacsikó néhány évesen elpusztult, az esetnek valószínűsíthetően nem volt köze a W15/W15 genotípushoz, ám továbbra sem tudjuk, hogy az esetleges homozigóta W15/W15 mutációnak hosszabb távon milyen hatása lehet az egyed egészségére nézve.

 

W16
Alapító: Celine (2003)
Fajta: Oldenburgi
Fenotípus: sabino roan, near-white

W16
W16 oldenburgi csikó

W17
Alapító: Hakubahime (2010)
Fajta: Japanese Draft Horse
Fenotípus: white
Heterokrómia van jelen. 

 

W18
Alapító: Colorina von Hof (2009)
Fajta: Swiss warmblood
Fenotípus: sabino roan

W18 Colorina von Hof
W18 Colorina von Hof

W19
Alapító: Fantasia Wu (1990)
Fajta: arab-telivér
Fenotípus: sabino

W19 Darqqq
W19 Darqq

W20
Fajta: számos fajtánál megtalálható; régi mutáció
Fenotípus: önmagában maximum fehér jegyeket okozhat
Más fehér mintázatok kiterjedtségét növeli; más W-mutációkkal kombinálva (W5/W20, W22/W20) teljesen fehér (white) fenotípust hoz létre. Homozigóta állapotban (W20/W20) nem letális.

W20W20 Fred
Fred, W20/W20

W21
Alapító: Ellert frá Baldurshaga
Fajta: izlandi
Fenotípus: sabino roan

W21 Ellert
W21 Ellert frá Baldurshaga

W22
Alapító: Airdrie Apache (1993) (Not Quite White 1989)
Fajta: angol-telivér
Fenotípus: sabino
A W22 mutáció egy már mutálódott KIT allélból (W20) alakult tovább, így a W22 mutációt hordozó lovak egyik kromoszómája valójában W22W20 mutációkat hordozza egyszerre. Ilyenkor a fenotípus sabino. Ha egy egyed az egyik szülőtől örökli a W22(W20) mutációt, a másik szülőtől pedig külön örököl még önmagában is egy W20 mutációt, akkor a W22W20/W20 genotípus teljesen fehér lovat eredményez.

 

W23
Alapító: Boomori Simply Stunning (1989)
Fajta: arab telivér
Fenotípus: (near) white

W23 Meadowview Ivory Dream, Boomori leszárm
W23 Meadowview Ivory Dream

W24
Alapító: Via Lattea (2014)
Fajta: Trottatore Italiano
Fenotípus: white

 

W25
Alapító: Laughyoumay (2001)
Fajta: angol telivér
Fenotípus: (near) white

 

W26
Alapító: Marbrowell (1997)
Fajta: angol telivér
Fenotípus: sabino roan

W26 Marbrowell
W26 Marbrowell

W27
Alapító: Colourful Gambler (1986)
Fajta: angol telivér
Fenotípus: sabino

W27talán Colourful Gambler
W27 Colourful Gambler

Felhasznált irodalom; képek forrása:

Lesli Kathman: The Equine Tapestry

Haase B, Brooks SA, Tozaki T, et al.: “Seven novel KIT mutations in horses with white coat colour phenotypes”. Animal Genetics (2009)40 (5): 623–9.

Haase B, Brooks SA, Schlumbaum A, et al.: “Allelic heterogeneity at the equine KIT locus in dominant white (W) horses”. PLoS Genetics(2007). 3 (11): e195.

Dürig; Jude; Holl; Brooks; Lafayette; Jagannathan; Leeb: “Whole genome sequencing reveals a novel deletion variant in the KIT gene in horses with white spotted coat colour phenotypes”. Animal Genetics (2017). 48 (4): 483–485.

Hauswirth, Regula; Jude, Rony; Haase, Bianca; Bellone, Rebecca R.; Archer, Sheila; Holl, Heather; Brooks, Samantha A.; Tozaki, Teruaki; Penedo, Maria Cecilia T.; Rieder, Stefan; Leeb, Tosso: “Novel variants in the KIT and PAX3 genes in horses with white-spotted coat colour phenotypes”. Animal Genetics (2013). 44 (6): 763–765.

Haase, Bianca; Jagannathan, Vidhya; Rieder, Stefan; Leeb, Tosso: “A novel KIT variant in an Icelandic horse with white-spotted coat color”. Animal Genetics (2015). 46 (4): 466.

Hoban, Rhiarn; Castle, Kao; Hamilton, Natasha; Haase, Bianca: “Novel KIT variants for dominant white in the Australian horse population”. Animal Genetics (2018).49 (1): 99–100.

Haase B, Rieder S, Tozaki T, Hasegawa T, Penedo MCT, Jude R, Leeb T. Five novel KIT mutations in horses with white coat colour phenotypes. Animal Genetics (2011). 42:337-338.

https://horse-reality.fandom.com/wiki/White_Spotting

https://equinerainbow.weebly.com/white-spotting.html

https://www.centerforanimalgenetics.com/services/horse-genetic-testing/phenotype-testing-for-horses/dominant-white/

https://www.practicalhorsegenetics.com

Sabino1

A sabino mintázat önmagában véve egy gyűjtőnév egyes fehér mintázatokra: a sabino mintájú lovak kiterjedt fehér jegyekkel rendelkeznek mind a négy lábon, valamint kisebb-nagyobb fehér folt(ok) van(nak) jelen a hason is (közel a hevederhelyhez). A fejen is megfigyelhető a kiterjedt fehér jegy (szemek-homlok területén szélesebb, orrháton kicsit keskenyebb hóka), az alsó ajak nem ritkán fehér, és gyakori a mintázat okozta erős tűzöttség (sabino roan). A fehér mintázatok széle szabálytalan, elmosódott. Az első sabino mintázat, amihez konkrét gént tudtak kötni, a Sabino1 nevet kapta. Tágabb értelemben tehát a sabino egy gyűjtőnév, ám szűkebb értelemben a konkrét Sabino1 gént és mintázatot értjük alatta.

Sir Tristan, sabino fenotípusú Gypsy vanner mén (negatív Sb1 és G génekre is)

A Sabino1 (Sb1) egy KIT-génen történt mutáció, öröklésmenete inkomplett domináns. A heterozigóta SB1/sb1 lovak sabino mintázatúak, a homozigóta SB1/SB1 lovak pedig 90-100%-ban teljesen fehérek. A Sb1 gén leginkább a Tennessee Walking Horse fajtánál található meg, de jelen van továbbá: American Miniature Horse, American Paint Horse, Aztecas, Missouri Foxtrotters, Shetland póni, spanyol musztáng fajtákban.

A heterozigótáknál a fehér mintázat a fejen és az állon figyelhető meg, lábukon a kiterjedt fehér jegy nagyon aszimmetrikus lehet, a lábuk elülső felén gyakran magasabb, míg a láb hátulsó részén alacsonyabb a jegy, nem ritkák a különálló foltok sem. Teljes testük tűzött lehet (sabino roan), a hosszúszőröket is beleértve, a szabálytalan szélű fehér jegyek és a tűzött területek egybemosódhatnak. Szintén nem ritka az enyhe színhígító hatás (color shifting). A fehér minták és erős tűzöttség ellenére a fejtető, a fülek és a gerinc mentén megmarad az eredeti szín.

chico-left-side
Chico, sabino Missouri Foxtrotter (forrás)

A homozigóták teljesen vagy majdnem teljesen fehér színűek, bőrük halványrózsaszín, a szőr teljesen hófehér, szemük szinte mindig barna (sabino white vagy max sabino fenotípus). Néhány pigmentált, színes pötty előfordulhat a fül, szemhéjak, nyak alsó területén.

Aspen-sabino-white
Aspen, Sb1/Sb1 Tennessee Walking Horse kanca (forrás)

A Sb1 név azért született meg, mert ez volt az első sabino mintázat, amihez konkrét gént tudtak kapcsolni, és mivel számos további lófajta van, ami láthatóan sabino mintázatú, de negatívak a Sb1 génre (pl. Gypsy Vanner, Clydesdales, arab telivér, angol telivér), azt feltételezték, hogy hamarosan fel fogják fedezni a többi Sb-gént is, amit felfedezésük sorrendjében neveznek majd el (Sb2, -3, stb.). Bár valóban léteznek további sabino fenotípusok, az azóta felfedezetteket mind a White spotting mutációkhoz sorolták (W1-W27; szintén a KIT génen), így a Sabino1 gén az egyetlen gén, amit konkrétan Sabino-nak neveztek el, és már nem is várható további SB-gén elnevezés.

Sato,_Throroughbred_Palomino,_sabino,_stallion_WhiteSpotting5
Sato, W5 (White spotting 5) génnel rendelkező, sabino-fenotípusú angol telivér mén

Deres – Roan

Általános jellemzés, fenotípus:

A deres (roan) szín egy dominánsan öröklődő szín. A deres lovak feje és lábvége mindig az (alap)színnek megfelelő, míg a test rövidszőrei közé fehér szőrszálak vegyülnek, nevük is innen ered (“mintha belepte volna a dér”). A hosszúszőrök színe is leggyakrabban az alapszínnek megfelelő, ám bizonyos esetekben a sörény és a farok szőrei közé is vegyülhet fehér.

A deres lovak árnyalatai évszakról-évszakra változnak, igazi kaméleon lovak: ennek oka, hogy a rövidszőr hosszúságától és a fehér szőrszálak mennyiségétől függően a test bizonyos évszakokban (általában tavasszal) szinte teljesen fehér is lehet, míg például télen sokszor nem is lehet megfigyelni a deres jelleget, nyáron pedig a rövidebb színes és fehér szőrök keveréke sokszor egyfajta ezüstös árnyalatot ad a lónak.

Egyedfüggő, hogy a deres jelleg mennyire erős: míg egyes deresek valóban nagyon erős deres jelleget mutatnak, és szinte az egész ló fehéres-ezüstös színű, addig másoknál a deresség sokszor csak erősebb tűzött jellegként nyilvánul meg.

A deres szín nagyon könnyen felismerhető egyrészt onnan, hogy a fej és a lábvégek szinte minden esetben színesek maradnak, másrészt, hogy a mellső lábak lábtövénél a színes / deres határvonal egy fordított V-mintázatban van jelen. A szürkékkel ellentétben a színes szőrök közé fehér szőrszálak vegyülnek, de a színes szőrök mindig erőteljes színűek maradnak, nem hígulnak, szürkülnek a pigmentek, ezáltal nincsen jelen pigmentvesztett-mosottas árnyalat; valamint a színes/fehér szőrök aránya évszakfüggő, és nem korfüggő.

Genotípus, genetikai háttér

Egyszerűen fogalmazva, a deres (angolul roan, genetikai kóddal jelölve: Rn) egy egyszerű, domináns öröklésmenettel öröklődő gén, így már egy deres szülő elég ahhoz, hogy deres csikó szülessen. A deresek genetikailag tehát Rn/rn vagy Rn/Rn.

Valójában nem igazán van olyan, hogy egyfajta Rn-gén. A roan-mutáció helye az úgynevezett KIT-gén, ami egy nagyon gyakran mutálódó gén, sokféle mintázat kapcsolható hozzá. A KIT-génen létrejött több tucat White spotting ( W ) mintázatokhoz hasonlóan, a deres (roan) színért is többféle mutáció felel. Azaz, a különböző lófajtákban különböző Rn-mutációk alakultak ki az idők során, ezért egységes genetikai teszt sincs rájuk, a legtöbb deres lovat nem lehet genetikailag tesztelni, ugyanis a Rn–mutációk többségét még nem fedezték fel konkrétan. Ennek ellenére egyes színtesztekben van olyan, hogy Rn-teszt, ez a teszt azonban csak egyes Quarter-horse vonalakban érvényes, a náluk kialakult Rn-mutáció egy bizonyos részét tudják vele detektálni. Azóta már megtalálták azt a Rn-variánst, ami a Noriker lovakban okoz deres színt, ám a QH és Noriker fajtákon kívül, a többi lófajtában még továbbra is ismeretlen a pontos Rn-mutáció.

A többször, egymástól függetlenül kialakult roan-mutációknak köszönhető többek között az is, hogy többféle deres-jellegek léteznek, valamint hogy léteznek letális roan kombinációk: az elsők között megjelent, még XX. századi tanulmány szerint a homozigóta roan egy letális, halálos kombináció, a homozigóta deresek még méhen belül elpusztulnak – ez igaz, ám csakis a belga hidegvérű lovaknál meglelhető Rn-génváltozatra. A többi lófajtában a deres színre nem figyelhető meg a homozigóta letalitást igazoló 2:1 arányú öröklésmenet, illetve a genetikai tesztnek köszönhetően, igazoltan léteznek homozigóta Rn/Rn Quarter lovak. Érdekes azonban, hogy a sokféle mutáció ellenére az összes deres ló fenotípusa nagyon hasonló, illetve a belga hidegvérűeknél megfigyelt inkomplett domináns jellegű Rn-t kivéve, mindenhol egyszerű domináns módon öröklődik.

Könnyen összekeverhető színek: deres, szürke, varnish roan, sabino, rabicano

Legkönnyebben a szürkékkel szokás keverni őket. Ennek egyrészt a fiatalabb korban hasonló fenotípus, másrészt a köznyelvben elterjedt kifejezések miatt van, ahol a deres sokszor egyenlő a szürkével, illetve ahol az almázott szürke hétköznapi megnevezése az almásderes.
A szürke lovak színét szintén egy domináns, ám másik gén okozza, a Gr (Grey) gén, melynek köszönhetően a színesen született csikó fokozatosan szürkül ki. A szürkülés leggyakrabban a fejen és a farok végén kezdődik meg.
A deres lovak ezzel ellentétben már csikóként is hordozzák magukon a deres jegyeket, maximum nagyon nehéz beazonosítani az első vedlésig. Bár évszakról évszakra változik a színük, teljesen egyedfüggő, hogy a fehér szőrszálak milyen arányban keverednek a rövidszőrökkel, és nincs konkrét összefüggés a ló korával.
A szürkék a szürkülés egyik fázisában almázott szürkék, amit a köznyelv szinte mindig almásderesnek nevez. Ez örökléstani szempontból nagyon megtévesztő, hiszen a név ellenére az almásderes lovak továbbra is szürkék, és nincs közük a valódi deres lovakhoz.

71eec-1033e32be52ee7ee9e91a03f3bf2c2bfMézszürke (internetes kép) – a szürkék még ilyen szín esetében
is könnyen felismerhetők a csaknem ezüstszürke fej és világos
hosszúszőrök miatt

Még könnyebben összekeverhetők azonban a Varnis roan színnel, amit az appaloosa-fajtájú, -színű és mintájú lovakra jellemző Leopad complex (Lp) gén okoz. A Lp-gén, ha nincs mellette a szintén az appaloosákra jellemző Pattern (PATN1) gén, akkor hozza létre a varnish roan színt, ami kinézetre a deres és a szürke egyfajta keverékének tűnik. A varnish roan lovak az idő előrehaladtával világosodnak, ám a csontos területek (fej, láb bizonyos részei, csípő, stb.), színesek maradnak, így első ránézésre a gyakorlatlanabb lovasok nagyon könnyen összekeverhetik őket akár a szürkékkel, akár a valódi deresekkel. Könnyen felismerhetők azonban, ha jobban megfigyeljük az Lp-gén által okozott egyéb tulajdonságokat is a lovon: a varnish roan lovak, akármely másik appaloosa-színű lóhoz hasonlóan pöttyös bőrrel (könnyen észrevehető a szem, orr, ajkak, genitáliák környékén), látható fehér ínhártyával, sávos patákkal rendelkeznek. Ráadásul a csontos területek más ütemű világosodása miatt a varnish roan lovak testén gyakran fotokban, az orrháton pedig gyakran “V-alakban” marad meg az alapszín.

1f83a-billy2bthe2bkiddie2b-2bappaloosa2b2528s25c325a9ra2bszandra252c2bp25c325a1l2bzolt25c325a1n25292biBilly the Kiddie, tisztavérű varnish roan appaloosa (Séra Szandra, Pál Zoltán)

A sabino roan és rabicano mintázattal is gyakran összekeverik a deres színt. A sabino (de nem elképzelhetetlen, hogy a még fel nem fedezett rabicano mutáció is) szintén a KIT-gén különböző mutációi, így nem véletlen a hasonlóság. A sabino roan mintázathoz hozzátartozik a négy láb kesely és a hóka, tejfeles száj jegyek is, nem ritka a hasfolt sem, és ezekből a jegyekből “indul” az erős tűzöttség is, ám a roannal ellentétben itt nincs jelen az alapszínű lábak-alapszínű fej és az évszakonkénti árnyalatváltozás szabály, valamint sokszor az alapszín hígulásával, módosulásával is jár. A rabicano pedig egy szabályos tűzöttség, ami a faroktőből és a lágyékból indul.

Corn marks:

A deresek egy részénél különös, szabálytalan, színes foltok figyelhetők meg a test fehér szőrrel borított részein. A corn marks jegyek a bőrt ért kisebb-nagyobb karcolások-sérülések következményei, ahol a fehér szőrök helyett már csak színes nő vissza. Vadlovaknál nagyon gyakran meg lehet figyelni, de a hobbiként tartott dereseknél sem ritka. Változó, hogy melyik deres mennyire hajlamos a corn marks-okra, sokaknál abszolút egyet sem lehet észrevenni, míg másoknál az apróbb karcokra is már színes foltok alakulnak ki.

A deres árnyalatai

A derest alapvetően három féle további színre bonthatjuk: az alapszíneknek megfelelően vannak vasderesek, pejderesek és sárgaderesek. Természetesen, más színek esetén további deres színek jönnek létre, például buckskin roan (zsufafakó deres), red dun roan (sárgafakó deres), stb.

További árnyalatmegnevezések, amik kifejezetten a deres szín erősségére-jellegére utal:
frosty roan – a hosszúszőröket is érintő deres szín. A deres jelleg ilyenkor vagy a háti szakaszon erősebb, ezért az egészen színes test ellenére a sörény és farok közé nagymértékű fehér szőr keveredik; vagy az egész testen annyira erős a deres szín, hogy a sörény és farok is már ezüstös színű.
vércsederes (strawberry roan) – a vörös pigmenttel rendelkező, erősen deres lovakra szokták mondani, így az elnevezés előfordulhat sárga-, illetve pej alapszínű dereseken is. (Véleményem szerint a legtöbben – én is – a sárgaderesekre használják inkább).

További képek:

Blue roan, vasderes
A roan gén fekete alapszín mellett fejti ki a hatását, genotípusa tehát a következő:
Homozigóta blue roan esetében aa/EE/RnRn vagy aa/Ee/RnRn.
Heterozigóta blue roan: aa/EE/Rnrn vagy aa/Ee/Rnrn.

Bay roan, pejderes
Roan pej alapszínen. Genotípus:
Homozigóta: Aa/EE/RnRn ; AA/EE/RnRn ; Aa/Ee/RnRn
Heterozigóta: Aa/EE/RnRn ; AA/EE/Rnrn ; Aa/Ee/Rnrn

 

Red roan, vércsederes
Sárga alapszín esetén. Genotípus:
Homozigóta: AA/ee/RnRn ; Aa/ee/RnRn ; aa/ee/RnRn
Heterozigóta: AA/ee/Rnrn ; Aa/ee/Rnrn ; aa/ee/Rnrn

Szürke – Grey

Szürke lovak: fenotípus, genotípus

A szürke szín a magyar nevezéktan szerint egy kevert szín, biológiai értelemben azonban nem szín, hanem egy pigmenttermelési defektus. Az egész állatvilágban egyedülálló, ugyanis a szürke lovak fokozatosan veszítik el alapszínüket (sokszor az úgynevezett hiperpigmentáció után kezdenek csak el szürkülni). Mindegyik szürke ló eredetileg színesen születik, és a későbbi évek során fog kiszürkülni, a szürkülés sebessége teljesen egyedfüggő, illetve valamennyire fajtafüggő is. A pigmentsejtek kimerülése a szőr színét érinti, a bőr és a szem pigmentált marad, habár ritkán a bőrön is előfordulhat pigmentvesztés, ami vitiligo formájában jelenik meg.
A szürke színt okozó gén domináns. Korábban a domináns allélt Grey (G) génként jelöltük, a legújabb kutatások azonban felfedezték, hogy több szürke-allél is létezik, attól függően, hány kópiában hordozzák a mutációt. A G2 és G3 allél nemcsak a szürkülés sebességére, hanem a melanóma kockázatára is hatással van.

A szürke árnyalatai

A szürke szín egyes árnyalatai valójában a szürkülés különböző fázisait jelentik. Az egyes árnyalatok határai természetesen szubjektívek, sokszor egybe is mosódnak, egyes fázisok akár ki is maradhatnak.

Acélszürke árnyalat akármelyik alapszín esetében előfordulhat: fekete vagy sötétpej lovak kiszürkülésénél szinte mindig megfigyelhető, ám a világosabb színű (pej, sárga, fakó, stb.) lovak a hiperpigmentáció miatt teljesen besötétedhetnek a kiszürkülés előtt, így az acélszürke árnyalat náluk is ugyanúgy jelen lehet. Részben emiatt a szürkülés egy bizonyos fázisa után már nem lehet megállapítani az eredeti alapszínt, hiszen az acélszürke nem jelent automatikusan egyet a fekete vagy sötétpej alapszínnel.

Mézszürke árnyalat akkor jelentkezik, amikor a sárga, pej ló (még) nem mutat drasztikus hiperpigmentációt, viszont a fokozatos pigmentvesztés egyfajta mosott színt eredményez. (Elvileg nem lehetetlen árnyalat fekete alapszín esetében sem, hiszen a fekete pigmentek hígulása is bronzos árnyalatot eredményez).

A szürkülés következő fázisa az almázott szürke, amikor a különböző sejtek pigmentvesztése nem egyenletes a bőr alatt futó kapillárisok (vérerecskék) miatt: az almázott mintázat ezeknek a vérerecskéknek a mintázatát követi. Helyesen ők az almázott szürkék, és nem almásderesek. Almázott szürke állapotban már az eredetileg világosabb színű lovak (sárgák, pejek) is sötétbarna-szürke-fekete árnyalatú szőrökkel rendelkeznek a hierpigmentáció miatt, így egy almázott szürke esetében már biztosan nem lehet még betippelni sem az eredeti alapszínt.

A teljesen kiszürkült ló neve ezüstszürke, a laikusok gyakran ezeket a lovakat hívják tévesen fehérnek.

A legyesszürke / szeplősszürke / pisztrángszürke a szürkülés végső, és egyetlen olyan fázisa, ami után a ló a kifehéredés helyett egyre színesebb lesz. A kimerült pigmenttermelő sejtek újra elkezdenek melanint (pigmentet) termelni, így a ló pöttyökben visszaszínesedik, az idő előrehaladtával egyre jobban.

Hiperpigmentáció, kiszürkülés módja

A domináns szürke mutáció túltermelteti a pigmenttermelő sejteket, amik előbb-utóbb kimerülnek, és nem lesznek képesek pigmenttermelésre. A pigment túltermelés következménye a hiperpigmentáció, ami csikók esetében a legfeltűnőbb, de a kiszürkülés végleges megkezdése előtt is jelen lehet. A szürke csikók bár színesen születnek, a hiperpigmentáció miatt jóval sötétebbek, mint a nem szürke csikók, így ennek, illetve a szem környékén megfigyelhető szürke elszíneződésnek, “szemüvegnek” (grey goggles) köszönhetően a később kiszürkülő csikók az esetek egy részében jól megkülönböztethetők a nem kiszürkülő csikóktól.

A kiszürkülés előtt sok világos színű ló színe (sárgák, pejek, palominók, stb.) előbb besötétedik, és ebből a sötét színű árnyalatból fognak majd kivilágosodni. Ezért a szürkülés egy bizonyos fázisától (acélszürke, almázott szürke) már képtelenség megállapítani a ló eredeti alapszínét.

Kiszürkülő palominoSzürkülő palomino – minden “lovas színgenetikus” kedvenc fotója a
kiszürkülés előtti hiperpigmentáció mértékéről, avagy miért nem
tippelünk alapszínt almázott szürkék esetében

A szürkülés (szürke szálak megjelenése) leghamarabb a fejen, illetve a farok végén kezdődik, aminek a vége így mosottas jelleget kap. A kiszürkülés módja, sebessége lófüggő. Vannak lovak, akiknek a teste sokkal hamarabb szürkül, a hosszúszőrök pedig nagyon sokáig sötét színűek maradnak, míg másoknál éppen ellentétesen a szürkülés, a sörény és farok szinte már fehér, míg a ló teste még acélszürke árnyalatú. Mindkét esetben a sötét testrészek is ki fognak szürkülni, előbb vagy utóbb. A szürkülés részben szürke szőrszálak megjelenéséből (ez általában a fejen a leglátványosabb), részben pedig a testen lévő pigmentek fokozatos kihígulásából áll, ezért sok szürkülő ló színe lesz olyan furcsa, barnás, színvesztett, a mézszürke árnyalat is így jön létre.

Tetrarch spots, bloodmark, szomatikus mutáció

A szürkülés minden lóban máshogy zajlik le, és néha nagyon különleges színek jönnek létre.
Tetrarch spots vagy chubari spots jellegnek nevezzük azt, amikor a ló testén kör alakú foltokban gyorsabb a kiszürkülés, mint a test többi részén. A foltok átmenetiek, a többi rész fokozatosan hozzászürkül, így a foltok előbb-utóbb eltűnnek.

a24605b4c9808fbda0c883456de2510bChubari vagy Tetrarch-spots

Szomatikus mutációs folt akkor következik be, amikor egy foltban a mutációt okozó génszakasz elvész vagy kikapcsol, a mutáció hatása megszűnik, így az érintett folt nem fog kiszürkülni. Maradandó jelleg, ahogy a ló egyre világosabb, úgy lesz egyre kontrasztosabb a mutációs folt. A legtöbb esetben éles határvonalú, erősen pigmentált (=a ló eredeti színével megegyező) folt.

Bloodmark vagy bloody shoulder esetében a pigmenttermelő sejtek egy foltban egyszerre kapcsolnak vissza pigmenttermelésre. A mechanizmus ugyanaz, mint a legyesszürke szín esetében, csak apró, különálló foltok helyett egybefüggő terület lesz újra pigmentált. Általában hamar bekövetkezik, így sokszor nehéz megkülönböztetni a szomatikus mutációtól. A szomatikus mutációval ellentétben nem éles határvonalú, hanem szaggatottabb, foltos jellegű, kevésbé erős színű, mint a szomatikus mutációs folt.

Gyakran összekeverhető más színekkel

A szürkéket gyakran keverik a deres, a fehér, és az appaloosák varnish roan színével.
A fentebbi linkekre kattintva elérhető az adott színekről és génekről szóló részletes és illusztrált leírás.

Heterozigóták vs. homozigóták

Bár a szürke mutáció domináns öröklésmenetű génnek tekinthető, allél-dózis hatás van jelen, azaz nem mindegy, milyen és mennyi szürke-allélt hordoz egy ló. Így nemcsak a hetero- és a homozigóták között figyelhető meg a különbség, hanem az egyes G2-G3 allélok között is.
A heterozigóta, lassan szürkülő G2 szürkék (G2/G1, vagy G2/N, akik csak az egyik szülőtől örökölték a génváltozatot, és csak 50% eséllyel örökítik), gyakrabban lesznek legyesszürkék, a szomatikus mutáció és bloodmark jegyek is gyakrabban figyelhetők meg náluk. Ennek oka, hogy a G2 mutációt, ami egy duplikáció, csak az egyik szülőtől örökölték, így ez a plusz génszakasz csak egy példányban van meg, nagyobb eséllyel veszhet el/inaktiválódhat, mint homozigóták esetén vagy mint a három kópiát is hordozó G3 lovak esetében.

G3/G1 heterozigótáknál, valamint a többi génvariáció esetén is (G2/G3, G2/G2) a szürkülés sebessége gyorsabb, hamarabb érik el az ezüstszürke színárnyalatot, ritkábban lesznek legyesszürkék, és akkor is kevesebb “szeplővel” rendelkeznek. Hajlamosabbak a vitiligo-ra (a bőr foltokban történő pigmentveszteségére), valamint a mutáció okozta melanóma is nagyobb eséllyel jelenhet meg náluk (bár a melanóma gyakorisága, lefolyása további tényezőktől is függ). A G3/G3 homozigóták extrém gyorsan szürkülnek, melanóma kockázatuk igen magas.

Melanóma

A szürke színt okozó mutáció jellege miatt egyes gének túlműködnek, ami így a pigmenttermelő sejtek daganatához, melanómához vezet. Az ezzel kapcsolatos publikációk szerint a tizenöt év feletti szürke lovak 70-80%-ánál kialakul, és az esetek nagyobb részében a kezdetben jóindulatú daganat rosszindulatúvá alakul, és áttéteket, metasztázisokat képez. Azóta kiderült, hogy úgy tűnik, erősen fajtafüggő a dolog, az újabb kutatások szerint az Andalúzoknál a leggyakoribb, ezt követik a Lipicai lovak, míg például a Quarter Horse fajtában kifejezetten kevés szürkét diagnosztizáltak melanómával. A legújabb kutatások pedig további magyarázattal szolgálnak a jelenségre, a melanóma kockázata ugyanis erősen függ a mutáció kópiaszámától, azaz hogy egy szürke G2 vagy G3 alléllal rendelkezik-e, és milyen zigozitású. Ráadásul, genetikai okok miatt gyakrabban alakulhat ki olyan homozigóta szürke lovaknál, akik fekete alapszínnel rendelkeznek.

A melanóma leggyakrabban a szőrtelen részeken jelenik meg (farok alatt, illetve a fejen), és az emberi melanómával ellentétben nem befolyásolja a kialakulás mértékét vagy esélyét az UV, ugyanis nem külső hatás indukálta daganat, hanem genetikai eredetű.

További képek