Dun, nd1, nd2

A Dun a fakó színt (= egérfakó, pejfakó, sárgafakó)* létrehozó, genetikai elnevezésén TBX3 nevű gén. Domináns öröklésmenetű. A lovak ősei (és mai napig is élő rokonaik) mind fakó (homozigóta D/D) színűek (a lovak eredeti színe pejfakó: EEAADD, minden más szín ennek mutációiból alakult ki), így a fakó (dun) szín tekinthető az “alapállapotnak” (vad típusnak). Fontos szerepe van a rejtőszín kialakításában.

A Dun génnek további két mutációja létezik, a non-dun1 (nd1) és a non-dun2 (nd2). Mindegyik ló rendelkezik a háromféle génváltozat valamelyikével. Mivel ugyanazon gén különböző mutációiról van szó, így egy ló genotípusa az alábbi hat féle variáció szerint alakulhat:
fakó: D/D, D/nd1, D/nd2
nem fakó, de rendelkezik primitív jegyekkel: nd1/nd1, nd1/nd2
nem fakó, és primitív jegyei sincsenek: nd2/nd2

Dun (D)

A Dun gén hozza létre az egérfakó, pejfakó és sárgafakó színeket fekete, pej, és sárga alapszínen. Az alapszín hígításán kívül a primitív jegyek meglétéért is felelős:

  • dorsal stripe: a hátszíj a homloktetőtől egészen a farokrépa végéig ér
  • facemask: az orrhát alsó harmada sötétebb színezetű
  • leg bars, shoulder bars: zebracsíkok a lábon, csíkozás a vállon
  • cobwebbing: pókháló-szerű mintázat a homlokon
  • ear marking: a fül felső egyharmada sötétebb, ennek színe megegyezik a hátszíj színével

A Przewalski, Fjord, Kunfakó lovak jellegzetes színét is a Dun hozza létre, de sok egyéb lófajtában is gyakori; a vadon élő lófélék is mind rendelkeznek a Dun génnel.

A primitív jegyek (hátszíj) és a fakó szín annak köszönhető, hogy a Dun (TBX3) gén a hajszálon belül aszimmetrikus pigmenteloszlást eredményez; ez minél nagyobb mértékű, annál világosabb/fakóbb szín jön létre (ez lehet a magyarázat arra, miért világosabb fakók pl. a fjordok, mint más fakó lovak, holott ugyanaz a Dun gén játszik szerepet a fakó szín kialakításában. Egyéb, még fel nem fedezett faktorok valószínűleg befolyásolják a Dun gén hatását).

A Dun teljesen domináns az nd1 és nd2 felett, így fenotípus szempontjából semmi különbség nincs a D/nd1, D/nd2, D/D lovak között.

Nd1

A non-dun1 allél a vad típusú Dun gén mutációval létrejött változata, 43.000 évvel ezelőtt már biztos jelen volt a vadlovak genomjában, így viszonylag régi mutációnak számít. Jellegzetessége, hogy csökkenti a Dun gén hígító hatását, így maximum minimálisan hígítja a ló alapszínét, ám primitív jegyek jelen vannak. Ezek a jegyek azonban különböznek a Dun gén által létrehozottaktól, a két legnagyobb különbség az alábbi jellegekben adódik:

  • dorsal stripe: míg a dun esetében a hátszíj a fejtetőtől egészen a farokrépa legvégéig ér, az nd1 hátszíj véget ér a farokrépa kezdeténél. Ezáltal maga a farokszőrzet nem mutat olyan jellegzetes “csíkozott” színt, mint a Dun esetében.
  • facemask: A dun lovak facemaskja az orrhát alsó harmadában található; az nd1 által létrehozott facemask az orrhát felső részén, esetenként a homlok területén van jelen.

Az nd1, ha fekete alapszínen van jelen, létrehozza a nyárifekete színt. A nyárifekete lovak nagyrésze az nd1 génnek köszönheti jellegét, ám nem minden nyárifekete ló nd1.

Az nd1 génnel rendelkező nyárifekete lovak a fekete csikókra jellemző egérszürke szín helyett gyakran fakóbarnás árnyalattal jönnek a világra, a hátszíj csikókorban nagyon kifejezett lehet, ami később viszont beleolvad a felnőttkori fekete színbe. Ha az adott nyárifekete ló extrémen kivilágosodik a nyári félévben, a hátszíj láthatóvá válik. További jellegzetesség még, hogy a fül belseje (főleg a téli időszakban) világos (bézs) színezetű, nagy kontrasztot ad a fekete színnel.

Az nd1/nd1 lovak kinézete különbözhet az nd1/nd2 lovakétól: két nd1/nd1 esetében kifejezettebbek lehetnek a primitív jegyek, erősebb lehet az enyhe színhígító hatás, jobban kifakuló nyárifeketét eredményezhet.

Régi mutáció, nem számít ritkaságnak, ha egy ló nd1-génnel rendelkezik. Mivel a jellegzetes fakó színt a Dun gén hozza létre, ezek a lovak genetikailag nem számítanak fakónak.

Nd2

Az nd2 mutáció mindössze pár ezer évvel ezelőtt jött létre. Eredményeképpen a szőrszálon belüli aszimmetrikus pigmenteloszlás megszűnik, a ló teljes testében élénk, sötét (nem fakó) színnel rendelkezik, primitív jegyek egyáltalán nincsenek jelen. (Élettani-biológiai szempontból az nd2 erősebb hatással rendelkezik, mint az nd1, ugyanis teljesen megszünteti az aszimmetrikus pigmenteloszlást, míg az nd1 csak a hígító hatást képes csökkenteni, mialatt a primitív jegyek megmaradnak).

Minden olyan ló, amely nem rendelkezik sem fakó (dun) színnel, sem primitív jegyekkel, genotípusilag nd2/nd2 (ez az az állapot, amit általában “alapnak” gondolunk. A “sima” pej szín is egy mutációval kialakult szín, a fekete, sárga, stb. színekről pedig aztán végképp nem is beszélve). A tenyésztés nagy szerepet játszott abban, hogy az nd2 ilyen mértékben elterjedjen, és gyakorlatilag ez a génvariáns váljon az “alap” színné, s különlegesnek számítsanak azok a lovak, akik primitív jegyekkel rendelkező fakók (Dun) vagy csak szimplán primitív jegyekkel rendelkező (nd1) lovak.

547427bbc8414ae8597e7968ca442cfb
a primitív jegyeket nem mutató színes lovak mindegyike nd2/nd2

Az nd2 felett domináns mind az nd1, mind a Dun, így recesszív mivolta miatt az élénkebb színű (nem dun) lovak, akik nem rendelkeznek primitív jegyekkel, mind nd2/nd2 genotípusúak.

A huculok kérdése

A huculok kissé szokatlannak számítanak a fakó lovak világában. A tenyésztésnek köszönhetően a legtöbb hucul rendelkezik primitív jegyekkel (legfőképpen hátszíjjal), ám nem létezik olyan hucul, amelyik olyan szinten világosfakó lenne, mint egy fjord, vagy egy kunfakó.

Egy idei tavaszi tanulmány (Mackowski M. et al., 2019) bebizonyította, hogy a huculok primitív jegyeiket nem csak a Dun génnek köszönhetik; sőt, az nd1 a vizsgált lovakban nagyobb arányban volt jelen, mint a valódi fakó színt okozó D (nd1: 50%, D: 30%, nd2: 20%).

A huculok egy része jellegzetesen az nd1 génvariáns által létrehozott jegyeket hordozzák: a facemask a homlokon és az orrhát felső részén foglal helyet, a hátszíj a farok kezdeténél véget ér, a hígító hatás minimális van jelen, színileg az egérfakóként bejegyzettek inkább a nyárifeketékkel azonos árnyalatot mutatnak nyáron.

1bc5f-pietrosu2bcsere2b-2bhucul2b2528s25c325a9ra2bszandra2529
Petrosu Csere, pej”fakó” hucul (Séra Szandra) – a facemask elhelyezkedése, és a primitív jegyek erőssége miatt valószínűleg homozigóta nd1/nd1 genotípussal rendelkezhet

Nem egyszerű azonban a helyzet a valódi fakó (Dun) huculoknál sem: a genetikailag igazolt, fakó dun színű huculok szintén sötétebbek az átlag fakó lovaknál, sokukat (főleg a pejfakókat) a tanulmány szerint gyakran félrenézik, és világos pejként szerepeltetik papíron. Jelen ismeretünk szerint, lovakban is létezhet egy olyan genetikai faktor, amit más állatfajokban dilute repressor-nak neveznek, és a hígító hatás mérsékeléséért, visszaszorításáért felelős (ám más állatfajokkal ellentétben, lovaknál még nem fedeztek fel ilyen gént).

bccc9-goral2bgonda2bv-2bahorntal2b-2bhucul2b2528s25c325a9ra2bszandra2529
Goral Gonda v. Ahorntal – egérfakó hucul (Séra Szandra). A téli bunda ellenére világos szín és egérfakó árnyalat miatt valószínűleg valódi Dun gén által létrehozott fakó szín van jelen, a facemask is Dun jellegűnek tűnik.

Színelnevezések

Érdekes kérdést vet fel az, hogy az nd1 génnel (és ezáltal primitív jegyekkel) rendelkező lovak elnevezése hogyan alakul a továbbiakban. Azokban a fajtákban, ahol a fakó nincs olyan szinten jelen (pl. magyar fajták, sportlovak, stb…), ám az nd1 (non-dun1) egy jellegzetes színű (pl. hátszíjas nyárifekete, hátszíjas világospej – ám nem fakó) lovat hoz létre, ott általában csak az alapszínt szokták megnevezni (ritkábban, tévesen fakónak mondják). Jelenleg a leghelyesebb megnevezés ezekre a lovakra: szín + nd1 (pl. fekete, nyárifekete, pej, stb. nd1 génnel).

Huculok esetében szinte mindennapos, hogy a primitív jegyekkel és enyhe hígított színnel (lsd. nyárifeketék) rendelkezőket automatikusan fakónak jegyzik be (ritkábban csak az alapszín kerül megnevezésre, az egyértelmű hátszíj ellenére is), holott ha egy nd1 nyárifekete sportló feketeként van papírozva, ugyanazzal a (szín)genetikai génkészlettel rendelkező hucul pedig egérfakónak, akkor ilyen esetben melyik ló papírozásakor jártak el helyesen? A huculok terén azért is nehezebb a dolog a hagyomány kérdésén túl, mert a sötétfakó színárnyalat jelenléte miatt eleve nehezebb még egy szakértőnek is szemre meghatározni, hogy valódi dun, vagy inkább nd1 színről van-e szó. Náluk leginkább a genetikai teszt hozhat pontos, valódi színmeghatározást; az elnevezések terén azonban egy ideig még biztos nem lesz egy egzakt, mindenhol elfogadott megoldás.

Felhasznált irodalom:

Imsland F. et al.: Regulatory mutations in TBX3 disrupt asymmetric hair pigmentation that underlies Dun camouflage color in horses; Nat Genet. 2016 Feb; 48(2)

Mackowski M. et al.: TBX3 and ASIP genotypes reveal discrepancies in officially recorded coat colors of Hucul horses; Animal. 2019 Jan; 1-6.


* a magyar nyelvben fakó színnek számít az izabellafakó, zsufafakó is. Genetikailag ezek teljesen más jellegű fakó színek, mint a Dun által létrehozott egérfakó, pejfakó, sárgafakó. Ebben a cikkben a fakó (dun) kifejezés csak és kizárólag a “valódi fakó” dun (egér-, pej- és sárgafakó) színekre értendő.

A fehér és albínó lovak legendája (jav.)

Bár elsőre talán nem is gondolnánk, de a lovak színeinek és a színek mögött álló genetikai és élettani mechanizmusok felfedezése még a mai napig intenzíven tart – sőt, talán sosem volt még ennyire intenzív, mint manapság. Az utóbbi évtizedekben igazán elterjedté váltak azok a módszerek, melyekkel sosem látott mélységekben tudjuk kutatni például a színeket létrehozó gének és fehérjék csoportjait, mechanizmusait és biokémiai tulajdonságaikat.

Mivel a tudomány nyelve az angol, így az angolul használatos lószínek szinte teljesen tükrözik a színekért felelős gének jellegét, és azok öröklésmenetét is, tökéletesen lépést tartva egymással és a legújabb felfedezésekkel. Ezzel szemben pl. a mi nyelvünk még mindig a régi, hagyományos, néhol szubjektív elnevezéseket használja a lószínekkel kapcsolatban, így több olyan fogalom is elterjedt, melynek már nem sok köze van a valódi jelentéséhez. Így állunk többek között az albínó és a fehér lovak (magyar nyelvben nem létező) elnevezésével is, s bár már kiskorunk óta belénk verték, hogy “az albínó ló a pigmenthiányos ló” és “fehér ló nincs”, ebben a cikkben szeretném félretenni a hagyományon alapuló nyelvezetet, és genetikai szinten, szakirodalmak alapján megvizsgálni, miért beszélhetünk vagy nem beszélhetünk fehér, illetve albínó színekről.

Albinizmus

Az albinizmusnak – bár elsőre talán nem így gondolnánk, de – többféle típusa is van. A legtöbb embernek az albinizmusról a teljesen pigmenthiányos test és vörös szem jut az eszébe, ám nem minden albizimust okozó gén vezet teljes pigmenthiányhoz. A mindenki által ismert, szem-, bőr- és haj-/szőrszínt érintő albinizmus neve oculocutaneous albinism (OCA), ennek négy típusát különböztetjük meg, melyet négy különböző gén mutációja hozott létre: TYR, OCA2, TYRP1, SLC45A2.
Közös jellemzőjük, hogy a mutáció a melanin (festékanyag) bioszintézisét érinti a melanocitákban (pigmenttermelő sejtekben), ami a melanin teljes hiányához vagy mennyiségi csökkenéséhez vezet; autoszomális recesszív öröklésmenetet mutatnak; illetve mindegyik típushoz köthető valamilyen szemészeti rendellenesség (embereknél megfigyelt pl: nystagmus, kancsalság, fényérzékenység, foveális hipoplázia, csökkent látásélesség, fénytörési hibák, színlátás romlása, látóidegek abnormális lefutása).

Szigorúbb értelemben véve tehát azt nevezhetjük konkrétan albizimusnak, amikre igazak a fentebbi állítások. Az albinizmusról szóló kérdés valójában nagyon összetett. Az albinizmusra nincs egy mindenki által használt, egységes definíció, kutatási területtől, vizsgált fajtól függhet, egészen pontosan mit értünk alatta, az állatvilágban pl. legtöbbször az OCA1 (TYR) mutációval rendelkező egyedeket tekintik albínónak.

A négyféle OCA típust okozó gének közül az SLC45A2 nem ismeretlen fogalom a lovak genetikájában, a másik elnevezése ennek a génnek ugyanis a MATP, ami a cream és pearl színeket hozza létre. Más állatfajokban is megtalálható ennek a génnek a mutációja: a Doberman kutyafajtában ez a mutáció szintén cream/fehér/albínó színt eredményez, ám ezek az egyedek különböző egészségügyi rendellenességekben szenvednek, és a mutáció recesszív öröklésmenetet mutat.

Ezzel szemben a lovak Cream-génje, bár ugyanennek a génnek a mutációja, nem okoz semmiféle rendellenességet a lovak egészségében, illetve látásában. Világos (ám nem teljesen pigmenthiányos) bőrük és szemük érzékenyebb lehet a fényre, de az egyéb, albinizmushoz társított betegségek egyike sem jellemző rájuk. A Cream öröklésmenete ráadásul inkomplett domináns. Az ugyanezen a lókuszon található Pearl gén bár recesszív, de nem okoz olyan mértékű hipopigmentációt, mint a Cream, a pearl lovak bőre, szőre és szeme is sötétebb, és szintén nem társítható hozzájuk semmiféle egészségi állapotot érintő rendellenesség. A lovak és pl. Doberman közötti SLC45A2 (továbbiakban: MATP)-mutáció eltérő hatásának az oka az, hogy lovak esetében a MATP-gén csak egy ponton mutálódott (pontmutáció), ami csak a szín megváltozását eredményezte mellékhatások nélkül, míg Doberman egyedeknél a mutáció következtében a gén egy része elveszett (deléció), ami már más szervek működésére is kihat.

További érdekesség, hogy a lovak közeli rokonánál, a szamaraknál azonban létezik a klasszikus értelemben vett albinizmus. Egy itáliai vadszamár populáció tagjai között előfordulnak albínó egyedek, genetikai vizsgálatok pedig bebizonyították, hogy a mutáció a TYR enzimet kódoló génben történt. A mutáció fehér színű, világoskék szemű egyedeket eredményez, az öröklésmenet pedig recesszív, két színes, a mutációt hordozó szülő párosításakor 25%-os eséllyel születhet albínó egyed.

Lovak esetében ezt a mutációt (TYR) még sosem sikerült azonosítani, minden, „albínó-szerű” fenotípust más gének okoznak. A cream színen túl a többi világos szín, mint pl. max white, ezüstfehér, fewspot, stb. szintén nem tekinthetők albínónak, sem fenotípusilag, sem pedig genetikailag nem egyeznek az albínókra jellemző tulajdonságokkal. A szamaraknál megfigyelhető, ám a lovaknál nem létező TYR mutáció azt feltételezi, hogyha a lovakban ki is alakul a „klasszikus albinizmust” okozó TYR mutáció, homozigóta állapotban valószínűleg életképtelen, még a méhben elhaló embriót eredményez.

Lovak esetében tehát az albínóhoz legközelebb eső színváltozat a dupla-cream színek (cremello, perlino, smoky cream), az SLC45A2 (MATP) mutációja, ami csak a színben okoz változást, az egészségi állapotban nem, valamint öröklésmenete is eltér az albínóknál megszokottól. Emiatt, illetve mert a “klasszikus albinizmust” okozó TYR mutáció a lovaknál nem létezik, ezért azt mondhatjuk, hogy lovaknál nem beszélhetünk albinizmusról.

Fehér lovak

A magyar ember előszeretettel javítja ki a laikusokat, amikor valaki fehér lovat emleget. Tény, hogy a legtöbb esetben nem megfelelő színekre használják a fehér kifejezést, nem tekinthetők fehérnek például a teljesen kiszürkült (ezüstszürke), vagy pl. a cremello lovak sem. Nem helyes azonban kijelenteni azt sem, hogy fehér lovak nem léteznek, ugyanis többféle gén is létrehozhat a fentebbi színektől eltérő, teljesen fehér (pigmenthiányos, rózsaszín bőrű és hófehér szőrű, ám barna szemű) lovakat.

Nem tekinthető fehér színnek:
– a G gén által létrehozott szürke szín (teljesen kiszürkült állapotban: ezüstszürke)
– a Cr gén által létrehozott, double-diluted színek (cremello, perlino, smoky cream)
– az appaloosa-mintás lovakra jellemző Lp gén, ami homozigóta állapotban ill. PATN1-génnel párosítva teljesen kivilágosodott varnish roan, illetve fewspot színeket hoz létre


FEHÉR (MAX WHITE) FENOTÍPUS JÖN LÉTRE AZ ALÁBBI GÉNEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL:
– Sb1 (Sabino1) homozigóta állapotban (Sb1/Sb1): max sabino white
– olyan White spotting gén (W) (régebbi nevén: Dominant white), ami max white fenotípust hoz létre
– több White spotting gén (pl. W22/W20) együttesen hoz létre max white színt
– többféle tarka mintázatot okozó gén (pl. Tobiano, Frame overo, Splashed White, Sabino1, stb.) együttesen van jelen
– a ló homozigóta a Frame overo génre (O/O)

A fehér (max white) fenotípusról tudni kell, hogy többféle gén is létrehozhatja, valamint a teljesen fehér lovaknak is ugyanúgy van alapszínük (sárga, pej, vagy fekete), mint bármelyik más szín vagy mintázat esetében. A fehér lovak bőre és szőre teljesen pigmentmentes (a bőr rózsaszín, a fedő- és hosszúszőrök teljesen fehérek), ám a szem alapesetben megtartja pigmentáltságát, barna színű.

Valójában a white fenotípus abból jön létre, hogy a tarka mintázatot okozó gének egy összefüggő, fehér területet alkotnak a ló teljes testfelszínén, elfedve az alapszínt.
A fehér fenotípust létrehozó gének közül a homozigóta Frame overo tenyésztése kerülendő: az O/O, fehéren születő csikó életképtelen a bélidegrendszer rendellenes fejlődése miatt, így születése után 72 órán belül elpusztul, vagy elaltatják.

A magyar hagyomány által kedvelt állítás tehát, hogy fehér lovak nem léteznek, egyértelműen hamis, ám az is igaz, hogy sokan (laikusok) a nem megfelelő színekre használják azt (szürke, cremello). Azt is hozzá kell tenni, hogy a fehéret inkább mint egy gyűjtőnévként, egy fenotípus-megnevezésként szerencsésebb használni, amit adott esetben illik tovább konkretizálni, hogy mi is okozta ezt a jelleget, ám a fehér, mint fenotípus, egy létező dolog a lovak esetében.

Felhasznált irodalom

Denis Mariat et al.: A mutation in the MATP gene causes the cream coat colour in the horse; Genet. Sel. Evol. (2003), vol35, pp119–133

Karen Grønskov et al.: Oculocutaneous albinism (review); Orphanet Journal of Rare Diseases (2007), vol43

V. J. Utzeri et al.: The albinism of the feral Asinara white donkeys (Equus asinus) is determined by a missense mutation in a highly conserved position of the tyrosinase (TYR) gene deduced protein; Animal Genetics (2015), vol47, pp.120-124

Splashed white kép forrása:
Regula Hauswirth et al.: Mutation in MITF and PAX3 Cause “Splashed White” and Other White Spotting Phenotypes in Horses; PLoS Genetics (2012), vol8

Könyv:
Lesli Kathman: The Equine Tapestry

Honlap:
“Equine Color Genetics” Facebook-csoport
http://equinetapestry.com

Agouti

Agouti = legáltalánosabb módosító gén?
Mai napig nagyon elterjedt az a nézet, hogy az Agouti a legáltalánosabb módosító gén, mely a fekete alapszínből pej színt hoz létre. Valójában azonban az Agoutit nem tekinthetjük módosító génnek, hanem ugyanolyan alap színgén, mint az Extension. Sőt, ha teljesen korrektek akarunk lenni, az Agouti önmagában nem is egy gén, hanem egy lókusz (gén adott helye a DNS-en) konkrét elnevezése (ASIP), s ezen a génhelyen kétféle változat fordulhat elő: a domináns A allél képes létrehozni a pej színt domináns E (Extension) gén mellett, míg a recesszív változat szintén domináns E mellett fekete lovat eredményez (egyszerűség kedvéért, a továbbiakban génként hivatkozok rá).
Amiért nem tekintjük módosítógénnek, annak egyrészt az az oka, hogy kutatások szerint a legősibb alapszín eleve a pej (még inkább a pejfakó – bay dun) volt; másrészt (ebből is következik, hogy) minden ló rendelkezik az Agouti valamely alléljaival (AA, Aa, aa).
Hatásmechanizmusa:
Azért fontos kiemelni minduntalan, hogy a domináns Agouti csak domináns Extension-gén mellett működik, mert a vörös és fekete pigmentek eloszlását koordinálja, a kétféle pigment jelenlétének kulcsa pedig a domináns E-gén. Amennyiben a ló csak recesszív Extension géneket hordoz (ee), a lovon csak vörös pigmentek jelennek meg, így hiába van jelen működőképes Agouti, ha nincs fekete pigment, aminek az eloszlását szabályozná (sárga lovaknál ezért mindegy, hogy milyen agouti allélt hordoz – és pontosan ezért nem is tudjuk szemre megmondani).
Hatásmechanizusa tehát: a fekete pigmenteket a “szélekre” szorítja vissza (lábvégek, hosszúszőrök, fülkagyló hegye – ezeket együttesen black points-nak hívjuk), így a test többi részén a vörös pigmenteket találjuk: a test különböző részein lévő pigmentsejtek tehát különböző pigmentet termelnek (fekete eumelanint vagy vörös pheomelanint).
Zöldlábú pej?
A magyar nevezéktan megkülönbözteti a zöldlábú pejeket a többi pejtől; bár jómagam sokáig a vadpej szinonímájaként értelmeztem, úgy tűnik, hogy a zöldlábú pej elnevezés a teljesen vörös lábú, fekete hosszúszőrű lovakra értelmezendő. A genetikai háttér értelmében és a fentebb említett gének hatásmechanizmusa miatt teljesen vörös lábú pej nem létezik: minden pej, még a legvilágosabb-legextrémebb vadpej is hordoz valamennyi fekete pigmentet a lábvégeken, még ha minimálisan és max csüdig is terjed. A vörös lábú lovak valójában sárgák, így nincsenek fekete pigmentjeik, sötét hosszúszőreik valójában extrémen sötétvörösek. Bővebb leírás itt.
További allélvariánsok?
Néhány évvel ezelőtt volt arra kísérlet, hogy a domináns Agouti génváltozatnak további alléljait detektálják, és genetikai színtesztekkel bizonyítsák a jelenlétüket, valamint megpróbálták leírni ezeknek az alléloknak az öröklésmenetét, és az egymással szembeni dominancia-viszonyt is. Ezek a tesztek azonban egyáltalán nem hoztak megbízható és valós eredményt, így ezeket az elméleteket már cáfolták.
A fentebbi elmélet azt mondta ki, hogy a A allél felelős a klasszikus pej (Classic bay), az A+ a vadpej, az At pedig a sötétpej színért, azonban a tesztek sorra valótlan és megbízhatatlan eredményeket hoztak ki, az árnyalatok öröklésmenetére pedig semmilyen tövényszerűséget nem tudtak leírni, így azóta az elméletet megcáfolták, a pej lovak esetében továbbra is csak domináns A allélról beszélünk, további variánsok nélkül.
Különböző árnyalatok
Mindegyik árnyalat mögött ugyanaz a genotípus áll, mint az összes pej ló esetében: domináns E és domináns A allél. A homozigóták és heterozigóták között nincs szemmel láható különbség. Az árnyalatok kialakulására még nincsenek elfogadott bizonyítékok, csak feltételezések vannak: valamilyen szinten talán kódolva van a génekben, a környezeti hatásoknak azonban szintén szerepe lehet; némely kutatások azt igyekeztek kimutatni, hogy embrionális korban a méhben a különböző környezeti faktorok mennyire befolyásolhatják az árnyalatok kialakulását, de ezekről még nem született eredmény.. Az árnyalatok mögött minden bizonnyal a pigmentek mennyisége lehet felelős, de ezek mellett még számos olyan dolog is, melyet tudományosan még nem tudunk jellemezni. Egyelőre lehetetlennek is tűnik a feladat, ugyanis az árnyalatok öröklésmenetében olyannyira nincs szabályszerűség, hogy testvér lovak között is számtalan árnyalat fordul elő ugyanazon alapszín esetében is.
25679-bayscale