A sooty tükörfordításban kormosat, koromfeketét jelent, a génnek nem tudom, van-e magyar megfelelője, így továbbra is sooty génként fogok rá hivatkozni.
A sooty genetikai faktorral rendelkező lovak rövidszőrei közé fekete színű szőrzet keveredik, a különböző testtájakon különböző koncentrációban. Leggyakrabban a lovak hátán és lábán jelentkezik a legnagyobb mennyiségben, s egyfajta almázottságot kölcsönöz a lovak kinézetének. A hasi régión figyelhető meg a legkevésbé.
Ritkábban ugyan, de előfordul az is, hogy mind a fedő-, mind a hosszú szőrökre kihat, és az egész lovat sötétíti, néha olyan mértékben,hogy lehetetlenné teszi a ló valódi színének meghatározását.
Leginkább palomino és buckskin színű lovakon jelenik meg, de előfordul pej lovakon is, sőt, elméletben bármelyik színnél (sokan úgy vélik, hogy a sötétpej lovak színében ez a ‘gén’ is szerepet játszhat).
extrém sooty palomino
sooty palomino, a sooty csak egyes testrészeken hat
sooty palomino, a sooty egységesen sötétíti a fedőszőrt
A deres (roan) szín egy dominánsan öröklődő szín. A deres lovak feje és lábvége mindig az (alap)színnek megfelelő, míg a test rövidszőrei közé fehér szőrszálak vegyülnek, nevük is innen ered (“mintha belepte volna a dér”). A hosszúszőrök színe is leggyakrabban az alapszínnek megfelelő, ám bizonyos esetekben a sörény és a farok szőrei közé is vegyülhet fehér.
A deres lovak árnyalatai évszakról-évszakra változnak, igazi kaméleon lovak: ennek oka, hogy a rövidszőr hosszúságától és a fehér szőrszálak mennyiségétől függően a test bizonyos évszakokban (általában tavasszal) szinte teljesen fehér is lehet, míg például télen sokszor nem is lehet megfigyelni a deres jelleget, nyáron pedig a rövidebb színes és fehér szőrök keveréke sokszor egyfajta ezüstös árnyalatot ad a lónak.
Egyedfüggő, hogy a deres jelleg mennyire erős: míg egyes deresek valóban nagyon erős deres jelleget mutatnak, és szinte az egész ló fehéres-ezüstös színű, addig másoknál a deresség sokszor csak erősebb tűzött jellegként nyilvánul meg.
A deres szín nagyon könnyen felismerhető egyrészt onnan, hogy a fej és a lábvégek szinte minden esetben színesek maradnak, másrészt, hogy a mellső lábak lábtövénél a színes / deres határvonal egy fordított V-mintázatban van jelen. A szürkékkel ellentétben a színes szőrök közé fehér szőrszálak vegyülnek, de a színes szőrök mindig erőteljes színűek maradnak, nem hígulnak, szürkülnek a pigmentek, ezáltal nincsen jelen pigmentvesztett-mosottas árnyalat; valamint a színes/fehér szőrök aránya évszakfüggő, és nem korfüggő.
Májsárga deres, a deresekre jellemző tulajdonságok nagyon jól megfigyelhetők.
Sárgaderes (vércsederes), a nyári “ezüstös” deres árnyalattal
Genotípus, genetikai háttér
Egyszerűen fogalmazva, a deres (angolul roan, genetikai kóddal jelölve: Rn) egy egyszerű, domináns öröklésmenettel öröklődő gén, így már egy deres szülő elég ahhoz, hogy deres csikó szülessen. A deresek genetikailag tehát Rn/rn vagy Rn/Rn.
Valójában nem igazán van olyan, hogy egyfajta Rn-gén. A roan-mutáció helye az úgynevezett KIT-gén, ami egy nagyon gyakran mutálódó gén, sokféle mintázat kapcsolható hozzá. A KIT-génen létrejött több tucat White spotting ( W ) mintázatokhoz hasonlóan, a deres (roan) színért is többféle mutáció felel. Azaz, a különböző lófajtákban különböző Rn-mutációk alakultak ki az idők során, ezért egységes genetikai teszt sincs rájuk, a legtöbb deres lovat nem lehet genetikailag tesztelni, ugyanis a Rn–mutációk többségét még nem fedezték fel konkrétan. Ennek ellenére egyes színtesztekben van olyan, hogy Rn-teszt, ez a teszt azonban csak egyes Quarter-horse vonalakban érvényes, a náluk kialakult Rn-mutáció egy bizonyos részét tudják vele detektálni. Azóta már megtalálták azt a Rn-variánst, ami a Noriker lovakban okoz deres színt, ám a QH és Noriker fajtákon kívül, a többi lófajtában még továbbra is ismeretlen a pontos Rn-mutáció.
A többször, egymástól függetlenül kialakult roan-mutációknak köszönhető többek között az is, hogy többféle deres-jellegek léteznek, valamint hogy léteznek letális roan kombinációk: az elsők között megjelent, még XX. századi tanulmány szerint a homozigóta roan egy letális, halálos kombináció, a homozigóta deresek még méhen belül elpusztulnak – ez igaz, ám csakis a belga hidegvérű lovaknál meglelhető Rn-génváltozatra. A többi lófajtában a deres színre nem figyelhető meg a homozigóta letalitást igazoló 2:1 arányú öröklésmenet, illetve a genetikai tesztnek köszönhetően, igazoltan léteznek homozigóta Rn/Rn Quarter lovak. Érdekes azonban, hogy a sokféle mutáció ellenére az összes deres ló fenotípusa nagyon hasonló, illetve a belga hidegvérűeknél megfigyelt inkomplett domináns jellegű Rn-t kivéve, mindenhol egyszerű domináns módon öröklődik.
Sötétpej deres ló (a szó szerinti almásderes). A deres jelleg bár jól megfigyelhető, nincs jelen nagyon erősen.
Metallic Cat, QH fedezőmén. A ménnél illetve leszármazottaiban nagyon jellemző ez az erős frosty roan árnyalat.
Könnyen összekeverhető színek: deres, szürke, varnish roan, sabino, rabicano
Legkönnyebben a szürkékkel szokás keverni őket. Ennek egyrészt a fiatalabb korban hasonló fenotípus, másrészt a köznyelvben elterjedt kifejezések miatt van, ahol a deres sokszor egyenlő a szürkével, illetve ahol az almázott szürke hétköznapi megnevezése az almásderes.
A szürke lovak színét szintén egy domináns, ám másik gén okozza, a Gr (Grey) gén, melynek köszönhetően a színesen született csikó fokozatosan szürkül ki. A szürkülés leggyakrabban a fejen és a farok végén kezdődik meg.
A deres lovak ezzel ellentétben már csikóként is hordozzák magukon a deres jegyeket, maximum nagyon nehéz beazonosítani az első vedlésig. Bár évszakról évszakra változik a színük, teljesen egyedfüggő, hogy a fehér szőrszálak milyen arányban keverednek a rövidszőrökkel, és nincs konkrét összefüggés a ló korával.
A szürkék a szürkülés egyik fázisában almázott szürkék, amit a köznyelv szinte mindig almásderesnek nevez. Ez örökléstani szempontból nagyon megtévesztő, hiszen a név ellenére az almásderes lovak továbbra is szürkék, és nincs közük a valódi deres lovakhoz.
Mézszürke (internetes kép) – a szürkék még ilyen szín esetében
is könnyen felismerhetők a csaknem ezüstszürke fej és világos
hosszúszőrök miatt
Még könnyebben összekeverhetők azonban a Varnis roan színnel, amit az appaloosa-fajtájú, -színű és mintájú lovakra jellemző Leopad complex (Lp) gén okoz. A Lp-gén, ha nincs mellette a szintén az appaloosákra jellemző Pattern (PATN1) gén, akkor hozza létre a varnish roan színt, ami kinézetre a deres és a szürke egyfajta keverékének tűnik. A varnish roan lovak az idő előrehaladtával világosodnak, ám a csontos területek (fej, láb bizonyos részei, csípő, stb.), színesek maradnak, így első ránézésre a gyakorlatlanabb lovasok nagyon könnyen összekeverhetik őket akár a szürkékkel, akár a valódi deresekkel. Könnyen felismerhetők azonban, ha jobban megfigyeljük az Lp-gén által okozott egyéb tulajdonságokat is a lovon: a varnish roan lovak, akármely másik appaloosa-színű lóhoz hasonlóan pöttyös bőrrel (könnyen észrevehető a szem, orr, ajkak, genitáliák környékén), látható fehér ínhártyával, sávos patákkal rendelkeznek. Ráadásul a csontos területek más ütemű világosodása miatt a varnish roan lovak testén gyakran fotokban, az orrháton pedig gyakran “V-alakban” marad meg az alapszín.
Billy the Kiddie, tisztavérű varnish roan appaloosa (Séra Szandra, Pál Zoltán)
A sabino roan és rabicano mintázattal is gyakran összekeverik a deres színt. A sabino (de nem elképzelhetetlen, hogy a még fel nem fedezett rabicano mutáció is) szintén a KIT-gén különböző mutációi, így nem véletlen a hasonlóság. A sabino roan mintázathoz hozzátartozik a négy láb kesely és a hóka, tejfeles száj jegyek is, nem ritka a hasfolt sem, és ezekből a jegyekből “indul” az erős tűzöttség is, ám a roannal ellentétben itt nincs jelen az alapszínű lábak-alapszínű fej és az évszakonkénti árnyalatváltozás szabály, valamint sokszor az alapszín hígulásával, módosulásával is jár. A rabicano pedig egy szabályos tűzöttség, ami a faroktőből és a lágyékból indul.
Sárga sabino roan: az alapszínt is hígító tűzöttség itt a sabino mintázat része, nincs jelen valódi roan.
Erős rabicano jelleg, nincs jelen valódi roan
Corn marks:
A deresek egy részénél különös, szabálytalan, színes foltok figyelhetők meg a test fehér szőrrel borított részein. A corn marks jegyek a bőrt ért kisebb-nagyobb karcolások-sérülések következményei, ahol a fehér szőrök helyett már csak színes nő vissza. Vadlovaknál nagyon gyakran meg lehet figyelni, de a hobbiként tartott dereseknél sem ritka. Változó, hogy melyik deres mennyire hajlamos a corn marks-okra, sokaknál abszolút egyet sem lehet észrevenni, míg másoknál az apróbb karcokra is már színes foltok alakulnak ki.
Corn marks sötétpej deresen
Corn marks májsárga deresen
A deres árnyalatai
A derest alapvetően három féle további színre bonthatjuk: az alapszíneknek megfelelően vannak vasderesek, pejderesek és sárgaderesek. Természetesen, más színek esetén további deres színek jönnek létre, például buckskin roan (zsufafakó deres), red dun roan (sárgafakó deres), stb.
Sárgaderes vagy vércsederes
Pejderes
Sötétpej deres
Vasderes
Bay dun roan, pejfakó deres
További árnyalatmegnevezések, amik kifejezetten a deres szín erősségére-jellegére utal: frosty roan – a hosszúszőröket is érintő deres szín. A deres jelleg ilyenkor vagy a háti szakaszon erősebb, ezért az egészen színes test ellenére a sörény és farok közé nagymértékű fehér szőr keveredik; vagy az egész testen annyira erős a deres szín, hogy a sörény és farok is már ezüstös színű. vércsederes(strawberry roan) – a vörös pigmenttel rendelkező, erősen deres lovakra szokták mondani, így az elnevezés előfordulhat sárga-, illetve pej alapszínű dereseken is. (Véleményem szerint a legtöbben – én is – a sárgaderesekre használják inkább).
Frosty roan vasderes
Strawberry roan, vércsederes
További képek:
Blue roan, vasderes A roan gén fekete alapszín mellett fejti ki a hatását, genotípusa tehát a következő:
Homozigóta blue roan esetében aa/EE/RnRn vagy aa/Ee/RnRn. Heterozigóta blue roan: aa/EE/Rnrn vagy aa/Ee/Rnrn.
A szürke szín a magyar nevezéktan szerint egy kevert szín, biológiai értelemben azonban nem szín, hanem egy pigmenttermelési defektus. Az egész állatvilágban egyedülálló, ugyanis a szürke lovak fokozatosan veszítik el alapszínüket (sokszor az úgynevezett hiperpigmentáció után kezdenek csak el szürkülni). Mindegyik szürke ló eredetileg színesen születik, és a későbbi évek során fog kiszürkülni, a szürkülés sebessége teljesen egyedfüggő, illetve valamennyire fajtafüggő is. A pigmentsejtek kimerülése a szőr színét érinti, a bőr és a szem pigmentált marad, habár ritkán a bőrön is előfordulhat pigmentvesztés, ami vitiligo formájában jelenik meg.
A szürke színt okozó gén domináns. Korábban a domináns allélt Grey (G) génként jelöltük, a legújabb kutatások azonban felfedezték, hogy több szürke-allél is létezik, attól függően, hány kópiában hordozzák a mutációt. A G2 és G3 allél nemcsak a szürkülés sebességére, hanem a melanóma kockázatára is hatással van.
A szürke árnyalatai
A szürke szín egyes árnyalatai valójában a szürkülés különböző fázisait jelentik. Az egyes árnyalatok határai természetesen szubjektívek, sokszor egybe is mosódnak, egyes fázisok akár ki is maradhatnak.
Acélszürke árnyalat akármelyik alapszín esetében előfordulhat: fekete vagy sötétpej lovak kiszürkülésénél szinte mindig megfigyelhető, ám a világosabb színű (pej, sárga, fakó, stb.) lovak a hiperpigmentáció miatt teljesen besötétedhetnek a kiszürkülés előtt, így az acélszürke árnyalat náluk is ugyanúgy jelen lehet. Részben emiatt a szürkülés egy bizonyos fázisa után már nem lehet megállapítani az eredeti alapszínt, hiszen az acélszürke nem jelent automatikusan egyet a fekete vagy sötétpej alapszínnel.
Acélszürke
Acélszürke
Mézszürke árnyalat akkor jelentkezik, amikor a sárga, pej ló (még) nem mutat drasztikus hiperpigmentációt, viszont a fokozatos pigmentvesztés egyfajta mosott színt eredményez. (Elvileg nem lehetetlen árnyalat fekete alapszín esetében sem, hiszen a fekete pigmentek hígulása is bronzos árnyalatot eredményez).
Mézszürke
Mézszürke
A szürkülés következő fázisa az almázott szürke, amikor a különböző sejtek pigmentvesztése nem egyenletes a bőr alatt futó kapillárisok (vérerecskék) miatt: az almázott mintázat ezeknek a vérerecskéknek a mintázatát követi. Helyesen ők az almázott szürkék, és nem almásderesek. Almázott szürke állapotban már az eredetileg világosabb színű lovak (sárgák, pejek) is sötétbarna-szürke-fekete árnyalatú szőrökkel rendelkeznek a hierpigmentáció miatt, így egy almázott szürke esetében már biztosan nem lehet még betippelni sem az eredeti alapszínt.
Mézszürke és almázott szürke közötti átmenet
Almázott szürke
A teljesen kiszürkült ló neve ezüstszürke, a laikusok gyakran ezeket a lovakat hívják tévesen fehérnek.
Ezüstszürke
Ezüstszürke
A legyesszürke / szeplősszürke / pisztrángszürke a szürkülés végső, és egyetlen olyan fázisa, ami után a ló a kifehéredés helyett egyre színesebb lesz. A kimerült pigmenttermelő sejtek újra elkezdenek melanint (pigmentet) termelni, így a ló pöttyökben visszaszínesedik, az idő előrehaladtával egyre jobban.
A domináns szürke mutáció túltermelteti a pigmenttermelő sejteket, amik előbb-utóbb kimerülnek, és nem lesznek képesek pigmenttermelésre. A pigment túltermelés következménye a hiperpigmentáció, ami csikók esetében a legfeltűnőbb, de a kiszürkülés végleges megkezdése előtt is jelen lehet. A szürke csikók bár színesen születnek, a hiperpigmentáció miatt jóval sötétebbek, mint a nem szürke csikók, így ennek, illetve a szem környékén megfigyelhető szürke elszíneződésnek, “szemüvegnek” (grey goggles) köszönhetően a később kiszürkülő csikók az esetek egy részében jól megkülönböztethetők a nem kiszürkülő csikóktól.
Hiperpigmentált csikó szürke “szemüveggel” (sárga vagy pej alapszín)
A kiszürkülés előtt sok világos színű ló színe (sárgák, pejek, palominók, stb.) előbb besötétedik, és ebből a sötét színű árnyalatból fognak majd kivilágosodni. Ezért a szürkülés egy bizonyos fázisától (acélszürke, almázott szürke) már képtelenség megállapítani a ló eredeti alapszínét.
Szürkülő palomino – minden “lovas színgenetikus” kedvenc fotója a
kiszürkülés előtti hiperpigmentáció mértékéről, avagy miért nem
tippelünk alapszínt almázott szürkék esetében
A szürkülés (szürke szálak megjelenése) leghamarabb a fejen, illetve a farok végén kezdődik, aminek a vége így mosottas jelleget kap. A kiszürkülés módja, sebessége lófüggő. Vannak lovak, akiknek a teste sokkal hamarabb szürkül, a hosszúszőrök pedig nagyon sokáig sötét színűek maradnak, míg másoknál éppen ellentétesen a szürkülés, a sörény és farok szinte már fehér, míg a ló teste még acélszürke árnyalatú. Mindkét esetben a sötét testrészek is ki fognak szürkülni, előbb vagy utóbb. A szürkülés részben szürke szőrszálak megjelenéséből (ez általában a fejen a leglátványosabb), részben pedig a testen lévő pigmentek fokozatos kihígulásából áll, ezért sok szürkülő ló színe lesz olyan furcsa, barnás, színvesztett, a mézszürke árnyalat is így jön létre.
A szürkülés minden lóban máshogy zajlik le, és néha nagyon különleges színek jönnek létre. Tetrarch spots vagy chubari spots jellegnek nevezzük azt, amikor a ló testén kör alakú foltokban gyorsabb a kiszürkülés, mint a test többi részén. A foltok átmenetiek, a többi rész fokozatosan hozzászürkül, így a foltok előbb-utóbb eltűnnek.
Chubari vagy Tetrarch-spots
Szomatikus mutációs folt akkor következik be, amikor egy foltban a mutációt okozó génszakasz elvész vagy kikapcsol, a mutáció hatása megszűnik, így az érintett folt nem fog kiszürkülni. Maradandó jelleg, ahogy a ló egyre világosabb, úgy lesz egyre kontrasztosabb a mutációs folt. A legtöbb esetben éles határvonalú, erősen pigmentált (=a ló eredeti színével megegyező) folt.
Szomatikus mutáció a fejen
Szomatikus mutáció a fejen
Bloodmark vagy bloody shoulder esetében a pigmenttermelő sejtek egy foltban egyszerre kapcsolnak vissza pigmenttermelésre. A mechanizmus ugyanaz, mint a legyesszürke szín esetében, csak apró, különálló foltok helyett egybefüggő terület lesz újra pigmentált. Általában hamar bekövetkezik, így sokszor nehéz megkülönböztetni a szomatikus mutációtól. A szomatikus mutációval ellentétben nem éles határvonalú, hanem szaggatottabb, foltos jellegű, kevésbé erős színű, mint a szomatikus mutációs folt.
Bloodmark/bloody shoulder
Valószínűleg Bloodmark/bloody shoulder, de nem elképzelhetetlen, hogy valójában szomatikus mutáció
Gyakran összekeverhető más színekkel
A szürkéket gyakran keverik a deres, a fehér, és az appaloosák varnish roan színével.
A fentebbi linkekre kattintva elérhető az adott színekről és génekről szóló részletes és illusztrált leírás.
Nem szürke, nem is albínó vagy cremello: “fehér”, pontosabban White spotting 14 mintázatú angol telivér
Nem szürke; vasderes
Nem szürke; varnish roan kismértékű spotted blanket mintával
Heterozigóták vs. homozigóták
Bár a szürke mutáció domináns öröklésmenetű génnek tekinthető, allél-dózis hatás van jelen, azaz nem mindegy, milyen és mennyi szürke-allélt hordoz egy ló. Így nemcsak a hetero- és a homozigóták között figyelhető meg a különbség, hanem az egyes G2-G3 allélok között is.
A heterozigóta, lassan szürkülő G2 szürkék (G2/G1, vagy G2/N, akik csak az egyik szülőtől örökölték a génváltozatot, és csak 50% eséllyel örökítik), gyakrabban lesznek legyesszürkék, a szomatikus mutáció és bloodmark jegyek is gyakrabban figyelhetők meg náluk. Ennek oka, hogy a G2 mutációt, ami egy duplikáció, csak az egyik szülőtől örökölték, így ez a plusz génszakasz csak egy példányban van meg, nagyobb eséllyel veszhet el/inaktiválódhat, mint homozigóták esetén vagy mint a három kópiát is hordozó G3 lovak esetében.
G3/G1 heterozigótáknál, valamint a többi génvariáció esetén is (G2/G3, G2/G2) a szürkülés sebessége gyorsabb, hamarabb érik el az ezüstszürke színárnyalatot, ritkábban lesznek legyesszürkék, és akkor is kevesebb “szeplővel” rendelkeznek. Hajlamosabbak a vitiligo-ra (a bőr foltokban történő pigmentveszteségére), valamint a mutáció okozta melanóma is nagyobb eséllyel jelenhet meg náluk (bár a melanóma gyakorisága, lefolyása további tényezőktől is függ). A G3/G3 homozigóták extrém gyorsan szürkülnek, melanóma kockázatuk igen magas.
Vitiligo
Vitiligo
Melanóma
A szürke színt okozó mutáció jellege miatt egyes gének túlműködnek, ami így a pigmenttermelő sejtek daganatához, melanómához vezet. Az ezzel kapcsolatos publikációk szerint a tizenöt év feletti szürke lovak 70-80%-ánál kialakul, és az esetek nagyobb részében a kezdetben jóindulatú daganat rosszindulatúvá alakul, és áttéteket, metasztázisokat képez. Azóta kiderült, hogy úgy tűnik, erősen fajtafüggő a dolog, az újabb kutatások szerint az Andalúzoknál a leggyakoribb, ezt követik a Lipicai lovak, míg például a Quarter Horse fajtában kifejezetten kevés szürkét diagnosztizáltak melanómával. A legújabb kutatások pedig további magyarázattal szolgálnak a jelenségre, a melanóma kockázata ugyanis erősen függ a mutáció kópiaszámától, azaz hogy egy szürke G2 vagy G3 alléllal rendelkezik-e, és milyen zigozitású. Ráadásul, genetikai okok miatt gyakrabban alakulhat ki olyan homozigóta szürke lovaknál, akik fekete alapszínnel rendelkeznek.
A melanóma leggyakrabban a szőrtelen részeken jelenik meg (farok alatt, illetve a fejen), és az emberi melanómával ellentétben nem befolyásolja a kialakulás mértékét vagy esélyét az UV, ugyanis nem külső hatás indukálta daganat, hanem genetikai eredetű.
További képek
steel grey – acélszürke (internetes kép)
rose grey – mézszürke (pej alapszín) (internetes kép)
rose grey – mézszürke (sárga alapszín) (internetes kép)
Mazsola – szürke arab félvér spotted blanket mintával (Pintér Csilla)
Sheba, 75% andalúz 2011-ben és 2016-ban (Dunai Cynthia)
Sally – araappaloosa (Kassai Fanni)
light grey – ezüstszürke (internetes kép)
Lucifer – shagya arab 2014-ben és 2016-ban (Perlaky Alexa)
Deepforest Grizzly – legyesszürke shagya arab x quarter horse (Szilágyi Zsófia)
Gréti – legyesszürke arab félvér (Pintér Csilla)
Gandalf – almázott- & legyesszürke osztrák melegvérű (Lendület Lovasiskola)
A fekete lovak bőre pigmentált, palaszürke, fedő- és hosszúszőreikben csak fekete pigmentek találhatók.
A fekete lovak genotípusa: rendelkeznek minimum egy domináns Extension (E) allélal, míg Agoutira homozigóta recesszívek: minden fekete ló így genetikailag Eeaa vagyEEaa.
Léteznek különböző árnyalatmegnevezések, úgy, mint hollófekete, bársonyfekete, bogárfekete. Fenotípusra, és sokszor genetikailag is két jól megkülönböztethető árnyalatai a feketének azonban a non-fading black (nem kifakuló feketék) és a fading black (nyárifeketék).
Nem kifakuló feketék: non-fading black
A non-fading black lovak egész évben ébenfekete színben pompáznak, szőrük nem fakul ki. A már fentebb is említett árnyalatok (hollófekete, bársonyfekete, bogárfekete) a nem kifakuló feketék szubjektív árnyalatmegnevezései.
Barenco – KWPN mén (Szabó Gréta)
Csillag – Nóniusz kanca (Nagy Anita)
Fekete sportló (source: unknown)
Fekete Quarter horse (source: unknown)
Gershom, fekete mén
Nyárifeketék: fading black
A fading-black lovak (nyárifeketék: “nyárig-feketék”) a nyári félévre akár extrém mértékben is kifakulhatnak. A test rövidszőrei (általában a fej és a lábak kivételével) ilyenkor vörösesbarna, bronzbarna, akár fakóbarna színűek is lehetnek, és ebben az állapotukban sokszor megkülönböztethetetlenek a sötétpejektől. A sötétpejek azonban a téli hónapokban karamellbarna, zsemleszínű árnyalatokat vesznek fel az orr körüli pofa-, illetve a lágyék részeken, míg a nyárifeketéknél ilyen vöröses-világos színt nem tapasztalunk. Így ez egy biztos pont a nyárifekete és a sötétpej lovak megkülönböztetésére.
A fading-black lovakat angolul gyakran hívják sunbleached-blacknek is, ami magyarul “napszítta feketét” jelent, hiszen a nyári erős napsugárzásnak kitett fading-black lovak általában jobban kifakulnak, mint akiket istállóban tartanak. Az UV-sugárzás mértéke, a napfénynek való kitettség, a takarmány minősége (megfelelő arányú nyomelemek: ↑réz/↓vas, vitaminellátottság) erősen képes befolyásolni a kifakulás mértékét.
A fading black (nyárifekete) illetve a non-fading black szín egy genetikailag meghatározott tulajdonság. A nyárifekete lovak nagy része nd1-gént hordoz, aminek köszönhető a nyári kivilágosodás. Szinte biztos, hogy további genetikai faktorok is befolyásolják, hogy egy fekete ló hajlamos lesz-e a kifakulásra, vagy a legerősebb nyári napsugárzás alatt is koromfekete marad, azonban az nd1 génen kívül még nem sikerült más genetikai okot meghatározni.
Dilemma, magyar félvér (Turbéki Alexandra)
Maximus, percheron (Nagy Alexandra)
ZA Scarlet (Herczigné Varga Ramóna)
K-One, nyárifekete arab telivér herélt (Deal Arabians)
Lor, nyárifekete musztáng kanca (swordwhale.com)
nyárifekete fríz (horseforum.com)
“Homozigóta fekete”
Gyakran találkozhatunk a homozigóta fekete (homozygous black) kifejezéssel, amellyel a homozigóta domináns Extension genotípusú lovakat illetik. Genetikai értelemben nem szerencsés kifejezés, ugyanis a homozigóta domináns Extension (EE) önmagában nem hozza létre a fekete alapszínt, és nem is jelent automatikusan fekete lovat. Az EE lovaknak valóban soha nem lehet sárga színű utódjuk, viszont a fekete utód sem feltétlenül garancia: homozigóta domináns Extension génnel ugyanúgy rendelkezhetnek fekete lovak (EEaa), mint pejek is (EEAa, EEAA), utóbbiak esetében az EEAA genotípusnál csak és kizárólag pej alapszínű csikó születhet. Külföldön mind pej, mind fekete lovakra használják ezt a kifejezést, viszont ha már mindenképpen élnénk ezzel a megnevezéssel, szerencsésebb csak fekete lovak esetében használni, ahol valóban mindkét gén homozigóta allélokkal rendelkezik (EEaa), így kevésbé is félrevezető – ettől függetlenül a kanca genetikájától függően továbbra is lehetnek pej színű utódaik.
Homozigóta feketeként hirdetett pej mén. Homozigóta domináns az Extension génre, heterozigóta az Agoutira, csikói pej és fekete színűek lehetnek.
A sárga lovaknak mind a fedő-, mind a hosszú szőrei a barna minden árnyalatát felvehetik. A bőrük pigmentált, palaszürke. Valódi fekete szín sem a rövid-, sem a hosszú szőrökben nem fordul elő, így a legsötétebb májsárga, és a nagyon sötétbarna sörénnyel rendelkező sárga is sárga. A sárga színért az Extension gén recesszív változata felelős (ee), ezért két sárga ló keresztezéséből minden esetben csak sárga színű ló születik. A sárga lovak genotípusa lehet: eeaa, eeAa, eeAA.
Eltérő színű hosszúszőrök
A sárga lovak egy nagyobb részénél megfigyelhetünk a test színénél többé, vagy kevésbé világosabb színű sörényt és/vagy farokszőrzetet. A sárgáknak ezt a típusát mosottsörényű vagy kendersörényű sárgáknak hívjuk, amiért egy külön módosító gén, a Flaxen felelős. Bár a mosottsörényű sárgák árnyalatukban megtévesztően hasonlítanak a palominókra, ez a szín nem egyenlő az izabellafakók színével!
Mondrián – haflingi (Pereszlényi Adrienn)
Még ritkább eset, és sokszor meg is tévesztik a laikusokat az extrémen sötét színű hosszúszőrök. Messziről a sörény és a farok is feketének látszódik, a lovat gyakran emiatt pejnek nézik, holott csak a sárgának egy különleges és nagyon sötét változatáról van szó: a ló sem a hosszúszőreiben, sem a rövidszőreiben nem tartalmaz valódi fekete pigmenteket, míg a pej lovak minden esetben rendelkeznek fekete pigmentekkel, különösképpen a csüdnél és a fül hegyénél (“black points”).
Anna Karenyina – magyar sportló (Bíró Nikolett)
Anna Karenyina – magyar sportló (Bíró Nikolett) Közelebbről nézve látszódik, hogy a feketének tűnő sörény valójában sötétbarna
Anna Karenyina – magyar sportló (Bíró Nikolett) Nincsenek valódi fekete pigmentek, a pej lovakhoz képest feltűnő a sárga lábszár és csüd
Mézszürke (internetes kép) – a szürkék még ilyen szín esetében
Szürkülő palomino – minden “lovas színgenetikus” kedvenc fotója a
Chubari vagy Tetrarch-spots
Lószíngenetika 