

































A frame overo mintázatot a Frame Overo (Overo, O) gén hozza létre. A mutáció Észak-Amerikában alakult ki, így csak az amerikai, illetve amerikai felmenőkkel rendelkező lovaknál található meg. Bár igen látványos és szép mintázat, sajnos veszélyeket is rejt magában, ugyanis homozigóta letális (halálos) gén, amely két frame ló párosítása esetén okozhat – végzetes – gondokat. Tudatos tenyésztéssel és odafigyeléssel a letális hatás azonban 100%-ban elkerülhető!
A frame (keret) elnevezés utal a leggyakoribb megjelenésre: a fehér mintázat leggyakrabban a ló oldalán (nyakán, oldalsó hasi régión) figyelhető meg, a gerincvonalat igen ritkán keresztezi; a hóka sokszor oldalra lenyúló. Léteznek minimál frame lovak is, akiken szinte semmilyen fehér mintázat nem látható, maximum egy teljesen átlagos fejjegy. Más mintázatok szintén elfedhetik a frame jelleget: tobiano mintázattal párosítva gyakran észrevehetetlenné válik a frame jelenléte. A genetikai teszt ezért is vált létfontosságúvá, hiszen nem minden esetben egyértelmű az Overo gén jelenléte, a legnagyobb problémákat éppen a rejtett frame overo lovak okozhatják.
Az Overo gén letális (halálos) hatása homozigóta állapotban jelentkezik: amikor két frame overo lovat kereszteznek, 25% esély van homozigóta O/O csikóra, ami életképtelen állapotot, Overo Lethal White Syndrome (vagy Lethal White Foal Syndrome)-t okoz. A csikóban sem a pigmentsejtek, sem a bélidegrendszer nem fejlődik ki rendesen, így a hófehéren született csikó a kifejletlen bél miatt gyógyíthatatlan és műthetetlen kólikás tünetek mellett születése után maximum 72 órán belül elpusztul, vagy humánusabb esetben eutanáziára kerül sor egy-két napon belül.
Fontos megjegyezni, hogy amiatt sem érdemes két frame lovat keresztezni egymással, mert a frame mintázatú csikó esélyét így sem növeljük: ha csak az egyik szülő frame is ugyanúgy 50% eséllyel számolhatunk frame mintázattal, mintha két frame lovat kereszteznénk egymással, utóbbi esetben azonban 25% esélyt adunk az OLWS-nek.
Két frame overo (O/n) keresztezésekor 25% az esély OLWS-re, 50% frame overo mintázatra.
Ha többet szeretnétek tudni a mintázatról és az OLWS-ről, a Frame overo cikket ajánlom a figyelmetekbe.
A frame overo mintázat bár újvilági mutáció, az import lovak miatt ma már szerte a világon elterjedt, így Magyarországon is. Hazánkban az amerikai fajták (Quarter Horse, Paint Horse) lehetnek leginkább érintettek, viszont a gén jelen lehet olyan félvérekben, esetleg nem papírozott lovakban is, akik rendelkeznek QH, PH felmenővel. Abban az esetben, ha egy ló Frame overo pozitív (O/n), természetesen lehetnek csikói, de ilyen esetben csakis olyan párosítás engedett, ahol a másik ló genetikai teszttel bizonyítottan Frame overo negatív. Felelős és gondos tenyésztéssel tehát az OLWS 100%-ban elkerülhető.
Tekintve, hogy a Frame overo génnek heterozigóta formában a mintázaton kívül semmilyen negatív hatással nincs az egyedre, ezért a tenyésztésből nincsenek kizárva ezek a lovak. A Quarter, Paint fajtáknál nem ismeretlen a genetikai tesztelés, az úgynevezett 5 panel teszt már régóta kötelező a fedezőmének számára. Az 5 panel teszt (GBED, HERDA, HYPP, MH és PSSM1) alapvetően abban különbözik, hogy a tesztelt elváltozások egészségügyi – így a használatot sokszor jelentősen befolyásoló – problémák. A Paint horse volt az első fajta, amely felvette a kötelező tesztjei közé a frame overot, így az APHA fedezőméneknél ma már 6 panel tesztről beszélünk.
A kötelező tesztek abban is segítik a tenyésztőket, hogy ezeknek az eredménye publikus számukra. Az AQHA esetében az 5 panel teszt eredménye egy regisztráció után kikérhető, ha ismerjük a mén pontos regisztrált nevét és/vagy regisztrációs számát. Az APHA esetében a panel tesztek eredményét csak a megfelelő tagsággal rendelkezők tudják kikérni. Fontos megjegyezni, hogy mind az AQHA, mind az APHA esetében csak az általuk meghatározott laborok tesztjeit fogadják el, így ha teszt eredményt látunk erre is érdemes odafigyelni és a tenyésztő szervezetek honlapjain tájékozódni (apha.com és aqha.com). Amennyiben Paint horse esetében, nincs aktív tagságunk és bizonytalanok vagyunk érdemes lehet elkérni a tesztek eredményeit a mén tulajdonosától.
(teljes méretű kép: link)
/ A tenyésztésről és tesztelésről szóló fejezet
megírásáért hálás köszönet Stier Adriennek! 🙂 /
A csikószínek a lószínek világában egy teljesen külön fejezetet képviselnek. A legtöbb szín sokszor teljesen más formában jelentkezik csikókorban, mint ahogyan azt felnőtt lovak esetében megszokhattuk. A Csikószínek I. cikkben a csikószínekre jellemező általános leírásokat, illetve az alapszínek (fekete, pej, sárga) és a kevert színek (szürke és deres) csikókori változatait taglaltam részletesen, ebben a bejegyzésben pedig a hígított színek jellemzését olvashatjátok.
A Dun egy olyan hígítógén, amely mindhárom alapszínt hígítja, a fakó szín mellett pedig primitív jegyek is megfigyelhetők. A hátszíj minden esetben jelen van, de szinte mindig megfigyelhetők az egyéb jegyek is, úgy, mint a facemask (sötétebb színű orrhát) és a fülek különleges, sávozott színezete (ear barring). (Részletesen lásd a Dun génről szóló általános leírásnál).
Sárga alapszínen sárgafakó/red dun, pej alapszínen pejfakó/bay dun, fekete alapszínen egérfakó/grulla színt hoz létre. Mindhárom színre jellemző az alapszínekhez képest világosabb csikóárnyalat, valamit a farok végéig futó hátszíj.

A red dun csikók a sárga csikókhoz hasonlóan rózsaszínes bőrrel születnek, mely pár óra vagy nap alatt besötétedik. A szőrzet színe a sárga csikókhoz képest azonban világosabb, jellegzetes pasztell (peachy/”barackos”) árnyalatú, a sötétebb sárga hátszíj a farok végéig fut.
A bay dun csikóknál a hígított alapszín és az erős foal camouflage együttes jelenléte miatt nagyon gyakori, hogy eleinte szinte nem is látunk rajtuk fekete pigmenteket, lábvégük fehéres árnyalatú. A farok legvége / farok belseje viszont egyértelműen fekete, így ez a fő megkülönböztető jegy a red dun csikókhoz képest, ha a hosszúszőrök még nem feketék.
A grulla (egérfakó) csikók színe lehet a legbecsapósabb. A Dun gén hatása miatt az első pár hétben a bay dun csikókra hajazhatnak barnás árnyalatuk miatt. A pejfakókhoz képest színük inkább fakóbb, erősen napszítta fekete árnyalatú a valódi, melegebb pejfakó színhez képest, a fő megkülönböztető jelleg azonban a sötétbarna/fakult fekete színű facemask és hátszíj. Néhány grulla csikó már születés után is jellegzetes egérfakó árnyalatú lehet, sokszor azonban inkább az előbb leírt barnás árnyalattal jönnek a világra, s csak az első pár vedlés után válnak egérfakó színűvé.
Bár az nd1 gén nem tartozik a hígítógének közé, a dun fakók mellett érdemes szót ejteni a hátszíjas alapszínekről is. Az nd1 egy olyan génváltozat, ami a Dun gén mutációjából jött létre: nem okoz valódi fakó színt, ám a primitív jegyek kicsit módosult formában jelen lehetnek. A hátszíj minden esetben csak a faroktőig ér, nem fut végig a farokszőrzeten, mint a Dun gén esetében, s valódi fakó szín sincs jelen. A facemask az orrhát helyett az orrhát felső részén/homlokon lesz jelen, ha jelen van egyáltalán. Sárga és pej csikóknál faroktőig érő hátszíjat és valamivel világosabb testszínt, fekete csikóknál ugyanígy hátszíjat + nyárifekete színt okoz, így az nd1-nyárifekete csikók (főleg a homozigóta nd1/nd1 feketék) fakóbarna árnyalattal, erős, ám csak faroktőig érő hátszíjjal és bézs vagy világosbarna színű belső fülszőrzettel születnek.
A Cream egy inkomplett domináns gén, így a heterozigóta Cr/n a palomino (izabellafakó), buckskin (zsufafakó) és smoky black színeket hozza létre, míg homozigóta Cr/Cr állapotban a cremello, perlino és smoky cream színek jönnek létre.
A palomino csikók a sárga alapszín miatt szintén rózsaszínű bőrrel jönnek a világra, szemük színe gyakran szürkéskék, szürkésbarna, ami miatt gyakran összekeverhetik őket a cremellókkal az első pár órában. Szemük és bőrük azonban később besötétedik, így a nagyon világos palominók is felismerhetőek palaszürke bőrükről. A palomino csikók színe nagyon változatos lehet: sokszor már világos izabellafakó színnel születnek, némely csikó azonban olyan sötét árnyalatú, hogy szinte sárgának tűnik, s csak pár nap/hét múlva világosodik ki. Színük ilyen esetben is inkább világossárga/barackosabb jellegű.
Zsufafakó csikók homokszínű árnyalattal születnek, a fekete pigmentek mennyisége azonban változó. Míg néhány zsufafakónál a sörény, farok és lábvégek már születéskor is feketék, extrém esetben az erős foal camouflage és foal flaxen miatt a hosszúszőrök és a lábvégek majdnem teljesen fehéres színűek is lehetnek, csak nyomokban tartalmaznak fekete pigmenteket. Ahogy a bay dun csikók esetében, itt is a farok vége lesz minden esetben fekete, így a nagyon világos buckskin csikók is jól megkülönböztethetők a palominóktól.
A smoky black színt ránézésre nem lehet megkülönböztetni a feketétől. Ugyanúgy születhetnek fekete, szürkésfekete, vagy a nyárifekete (nd1) lovakra jellemző fakóbarnásabb-sötétbarnás színnel.
A cremello, perlino és smoky cream csikók világos rózsaszín bőrrel, patákkal, fehéres krémszínnel és világos kék vagy kékeszöldes szemekkel születnek. Bőrük, szőrük, patájuk és szemük világos színe egész életükben megmarad. Bár a három szín csak genetikai teszttel különböztethető meg, a perlino csikóknál azok a testrészek, ahol a pejeknél a fekete pigmentek találhatók (black points: lábvégek, sörény, farok, fülek hegye/fülkagyló széli része), sötétebb krém színűek lehet az első pár órában.
A Champagne gén igen egyedi színeket hoz létre mindhárom alapszínen. A csikók színe többnyire hasonlít a felnőtt lovak színére, árnyalatuk eleinte viszont inkább sötétebb, s a felnőtt korban megfigyelhető szeplős bőr is csak később alakul ki. A csikók bőre egységesen sötétrózsaszín, ami a kék szemmel együtt egy igen különleges kinézetet ad. Szemük színe később szintén átalakuláson megy keresztül, s pár év alatt a kék szem zöldesbarnává/borostyánszínűvé alakul. Sárga alapszínen gold champagne, pej alapszínen amber champagne, fekete alapszínen classic champagne színekről beszélünk.
A recesszív öröklésmenetű Pearl gén a Champagne-hoz kissé hasonló árnyalatokat hoz létre. A pearl színű csikók bőre rózsaszínes-lilás-szürke, szemük kékeszöld vagy zöldes-világosbarna, szőrük pedig a felnőtt lovakéhoz hasonló. A cream-pearl csikók színe kicsit világosabb, szemük kékesebb árnyalatot vesz fel.
A silver dapple black és silver bay csikószínek talán a legtrükkösebbek az összes közül, ugyanis a silver csikók színe olyannyira különbözik a felnőtt silver árnyalatoktól, hogy igen gyakorlott szem szükséges a színek pontos felismeréséhez.
A silver black színű felnőtt lovak jellegzetes csokoládészínű testtel és szőkés (gyakran „ombre”-jellegű, színátmenetes) hosszúszőrökkel rendelkeznek. A silver black csikók ezüstös világosszürke színnel születnek, a test színével megegyező vagy annál világosabb hosszúszőrökkel. Szempillájuk gyakran fehér, némely silver csikó patáján nagyon jellegzetes, nyújtott háromszög-alakú sávok figyelhetők meg.
Silver bay csikók esetében a fekete pigmentek nagyon gyakran szinte egyáltalán nem látszódnak az első pár hónapban, kinézetük – főleg pár hetes korukban – kifejezetten a sárga lovakra hajaz. Árulkodó azonban a fülkagyló, aminek a hegye a pej lovakéhoz hasonlóan sötétebb színű (még ha nem is teljesen fekete). Szerencsésebb esetben sörényük és farkuk már csikókorban is világos, a hosszúszőrök tövénél némi sötétebb árnyalat felfedezhető.
Mivel a hígító gének többsége külön génhelyen található, ez azt jelenti, hogy a fentebb felsorolt színek akár kombinálódhatnak is, bizonyos feltételek mellett egy csikó többféle gént is örökölhet. Előfordulhat például, hogy egy ló egyszerre cream dun fakó (pl. palomino dun /dunalino/, buckskin dun /dunskin/, stb.), vagy egyszerre dun és champagne, stb. Ilyenkor mind a csikóra, mind a felnőtt lóra jellemző, hogy a színek egyes jellegei a legtöbb esetben összeadódnak, így például egy dunkskin csikó világosabb, mint egy bay dun vagy egy buckskin.
Ha a lószínek világát nem gondoltuk volna eléggé bonyolultnak, a csikószínek meghatározásába már valószínűleg párszor beletörik a bicskánk. A csikók színének megállapítását sok tényező nehezíti – amellett, hogy minden színnek megvan a maga csikókori változata, a csikókra jellemző tulajdonságok (rejtőszín, mosott hosszúszőrök, fekete pigmentek részleges hiánya) mellett a szőr színének drasztikus változása sem könnyíti meg a helyzetünket.
Általánosságban elmondható, hogy csikók esetében a színek világosabb árnyalatként vannak jelen (kivételek: szürke, deres, appaloosa-mintás lovak), ami leginkább a foal camouflage, foal flaxen jellegeknek köszönhető, valamint annak, hogy a sötétebb árnyalatok nagyon sokszor csak később fognak kialakulni.
A foal camouflage a csikókori rejtőszín, ami a hasak és lábak világos árnyalatát jelenti.
A foal flaxen a mosott hosszúszőröket jelöli, akármelyik szín esetében előfordulhat, emiatt lehet például a pej vagy zsufafakó csikóknak is fehéres sörényük vagy farkuk.
Az esetek 99%-ában a szín pontos megállapításához a pár napos kor a legideálisabb. Ilyenkor már általában természetes fénynél lehet megcsodálni a csikókat, de még jócskán nem kezdődött el a szín kifakulása, átalakulása, és még messze van az első vedlés is. Ezek a tényezők ugyanis nagyon bekavarnak a színbe, rendszerint ilyenkor szokták félrediagnosztizálni a színt. Fekete csikók szőre az első vedlés előtt például nagyon durván kifakul, már-már fakó színűnek tűnnek, míg a sárga csikók első vedlése szinte kivétel nélkül egy igen sötét árnyalattal kezdődik – a lótartók rendszerint ilyenkor ijednek meg, hogy akkor most sárga, vagy fekete csikóval van-e dolguk.

Egyes esetekben fontos, hogy a csikót még újszülöttként megfigyeljük, vagy hogy legyen pár fotónk az első vedlést követően is. A pár órás szabály leginkább annak eldöntésekor fontos, hogy a csikó sárga vagy kiszürkülő sárga-e (lásd később), az első vedlést követően pedig a deres színt lehet 100%-osan biztosra megmondani.
A színek kapcsán még fontos megjegyezni, hogy a színek genetikailag adott jellegek, már a ló embriókorától kezdve. Képtelenség a (genetikai) színváltozás, például sárgából feketébe, vagy fakóból pejbe, cremellóból izabellafakóba, stb. A szürke szín, és az appaloosa-mintáknál megfigyelhető varnish roan természetesen erős változást hoz a ló kinézetébe, ám ezek a színek is már kódolva vannak a ló életének kezdete óta, és gyakorlott szemmel a látható csikószín “mögött” felfedezhető, hogy a csikó később kiszürkül, vagy kivilágosodik-e. A pejként született, de felnőtt korában ezüstszürkévé vált ló is valójában nem “rendes pejként” születik. Tudományosabban megfogalmazva: a fenotípus (szemmel megfigyelhető tulajdonság, jelen esetben szín) bár változhat, de a genotípus (genetikai kód) nem.
(Kiegészítés: a bőr, pata, szem színénél vonatkozó leírásoknál az alapesetet írom le, ahol nincs jelen fehér jegy. A jegyeket is kialakító gének ugyanis színtől függetlenül okoznak pigmenthiányos testrészeket, így az ilyen helyeken természetesen a bőr rózsaszínű, a paták viaszoltak, a szem pedig kék vagy részlegesen kék lehet.)
A sárga csikókra egyedülálló módon jellemző az a tulajdonság, hogy születésükkor bőrük lazacszínű (leginkább a szemnél, és a nemiszerveknél figyelhető meg, az orrnál és szájnál kevésbé), patáik viaszsárgák, és csak születésük után pár órával, esetleg pár nappal később alakul ki a jellegzetes szürke bőr és palaszürke pata. Szemük alapvetően barna vagy szürkésbarna színű, szőrük pedig a sárga szín különböző (világos) árnyalata lehet – a sötétebb árnyalat, mint a májsárga, szénsárga, minden esetben csak később alakul ki, ezért egy nagyon sötét árnyalatű ló esetében, ahol kérdéses az alapszín, nagyon jó kiindulópont lehet a csikókori fénykép. A sárga csikók szőre sosem tartalmaz fekete pigmenteket, sörényük és farkuk a test színéhez nagyon hasonló, vagy maximum világosabb lehet, sötétebb nem. A Haflingi lovak esetében már a csikók is mutathatják a fajtára jellemző világos (“fakószerű”) árnyalatot, az erős pangare (világosabb, már-már fehéres has, belső combok és lábvégek), és flaxen (mosott) jelleggel együtt.
A pej csikók a sárgákkal ellentétben nagyon sokféle árnyalattal mutatkozhatnak. Az egyik véglet, amikor a pej csikó messziről sárgának tűnik, és csak nyomokban fedezhető fel rajta fekete pigment; a másik végletet pedig azok a sötétpej lovak képviselik, akik csikóként is sötétpejként születnek.
A világosabb pej csikók esetében a lábvégek gyakran teljesen világos színűek, fekete pigmenteket maximum a csüd hátsó részénél találhatunk, és gyakran a farok és a sörény is mosottas, vöröses jellegű. Fülvégük azonban sötétebb, szerencsésebb esetben valóban fekete színű, és ha a farok végét jobban megnézzük, szintén tartalmaz fekete pigmenteket. Mivel a sárga csikók ezeknél a testrészeknél is teljesen sárga színűek, ez alapján könnyen meg lehet különböztetni a világos pej csikót a sárga csikóktól.
A pej csikók nagyobb része jobban felismerhető jellegekkel rendelkezik: sörényük és farkuk legalább részben sötétebb árnyalatú vagy fekete színű, ahogyan a fülvégük és lábvégeik is. A jellegzetes fekete testrészek csak évek alatt alakulnak ki teljesen, így egy világosabb, mosott színű farok, vagy nem teljesen fekete lábvég még három-négy évesen is teljesen természetes dolog.
A sötétpej szín kialakulhat az évek során egy “átlagos” pej csikószínből is, vagy bizonyos csikók már eleve sötétpej színnel születnek. A foal camouflage ilyen esetben is megtalálható, a hajlatoknál, lábak belső felszínén továbbra is világosabbak, mint felnőtt társaik, lábvégeik sem teljesen feketék.
Talán nem is gondolnánk, de csikóknál a fekete szín még több árnyalatként jelentkezhet, mint a felnőtt lovak esetében. A fekete szín tankönyvi csikókori változata az egérszürke szín, ahol a ló háti oldala valamelyest sötétebb, míg a hasi oldal, a lábvégekkel együtt világosszürke. Emellett előfordulnak szürkésbarna, fakóbarna színű (de genetikailag fekete) csikók is. A foal camouflage hiánya nem feltétlenül utal a szürke szín jelenlétére: a Fríz fajtánál pl. rendszeresen, de más fajtánál is előfordulhat, hogy a csikó foal camouflage nélkül születik, így már fiatal korában is koromfekete színű. A deres és a varnish roan, ahogy az egyéb appaloosa-mintázatok szintén mérséklik vagy eliminálják a foal camouflage jelleget.
A nyárifekete lovak többsége csikókorban is más színű, mint a nem kifakuló feketék. Mivel a nyárifekete színt az esetek többségében az nd1 gén okozza, így ennek a génnek a tulajdonságai csikókorban is megfigyelhetők: a fülszőrzet bézs színű, a háton egy sötétebb hátszíj fut végig, amely közvetlenül a farokrépa tövénél véget is ér, így a farok már teljes egészében fekete színű, a test színe pedig inkább szürkésbarna, fakóbarna. Régen ezeket a jellegeket a Cream gén jelenlétének tulajdonították, ma már azonban tudjuk, hogy a smoky black csikók azonosítása sajnos nem ennyire egyszerű.
A lovak szürke színt okozó génje egy igen egyedülálló gén az állatvilágban, ugyanis az állat fokozatos kiszürkülését okozza. A szürke színre utaló előzetes jelek észrevételéhez azonban szükséges megérteni, miért is úgy viselkedik a gén, és ezáltal a szín, ahogy.
A színt okozó mutáció egy génszakasz-megkettőződés, ami azt eredményezi, hogy a pigmenteket termelő sejtek először túlműködnek, aztán kimerülnek. A kimerülés szakasz okozza majd a kiszürkülést, azaz a szőrzet fokozatos pigmentvesztését, az ezt megelőző túltermelés szakasz azonban a hiperpigmentáció jelenségéhez vezet, és ez a hiperpigmentáció fog nekünk árulkodni arról, ha egy csikó később ki fog szürkülni. Néha a hiperpigmentáció mellett akár már az első vedlés előtt, vagy azt követően megjelenhetnek tűzött szálak, ez leghamarabb a homlokon következhet be, de gyorsan szürkülő lovak esetében ez a folyamat az egész testen is elkezdődhet. Szintén jellemző egyes szürke csikóknál a “szürke szemüveg” (grey goggles) jelenléte, ami a szemek körüli szőr szürke színére utal.
Fontos megjegyezni, hogy a szürkülés gyorsasága, menete minden lónál különböző. Egyes lovak csak pár éves korukban kezdik meg a szürkülést, addig fokozatosan sötétedhet a színük, elnyúlhat a hiperpigmentáció; míg a gyorsan szürkülő fajtáknál (pl. lipicai lovak) akár már az első vedlés is egy majdnem teljesen szürke lovat hozhat létre.
A szürke szín akármelyik színen megjelenhet, így nem csak az alapszínek szürkülhetnek ki, hanem természetesen más színek is, legyen az fakó, deres, stb. Bizonyos gének ugyan befolyásolják a kiszürkülés menetét és módját, most azonban az alapállapotot ismertetem nektek, alapszínek esetében.
A kiszürkülő sárga csikók a sima sárgákkal ellentétben nem mutatják a lazacszínű bőr – viaszsárga pata jelenséget. A hiperpigmentáció következtében sötétszürke bőrrel és patákkal jönnek a világra, ezért is jó, ha van fotó az újszülött csikóról, mert jelentősen megkönnyítheti a szín azonosítását. A hiperpigmentáció ugyanis az esetek többségében ugyan eltünteti/kompenzálja a foal camouflage világosító hatását, ám sokszor a csikó annyira határeset a kiszürkül?-nem szürkül? kérdésben, hogy egy minél korábbi fotó néha eldönti ezt a kérdést. Néha a hiperpigmentáció nagyon extrém mértékben van jelen, így a kiszürkülő sárga csikó sötétbarna színnel, sötét lábvégekkel rendelkezik. A sötét árnyalat néha nem egységesen van jelen, a fejnél és lábvégeknél sokszor erősebben mutatkozik, ahogy a primitív jegyek helyén is, így az ilyen csikók néha igen jól észrevehető primitív jegyeket mutathatnak – hátszíj, fül sötétebb színezete, akár még csíkos lábak is.
Pej lovak esetében a bőr és pata színe ugyan nincs a segítségünkre, a hiperpigmentáció azonban egyértelműen mutathatja a szürke gén jelenlétét. A kiszürkülő pej csikó a rendes pejekkel ellentétben nem az a jellegzetes világos csikószínű, hanem leginkább a felnőtt lovak élénk árnyalatára hasonlít. Szerencsésebb esetben a pigment túltermelés erősen dolgozik, így a szemünknek szokatlan sötétebb foltok, fekete lábvégek vannak jelen.
Fekete lovaknál a foal camouflage hiánya utalhat a szürke jelenlétére. Bár más esetekben is hiányozhat ez a jelleg (lásd fentebb), viszont ha egy szürke méntől vagy kancától egy koromfekete csikó születik, és esetleg még grey gogglest és/vagy tűzött szálakat is találunk rajta, az mindenképpen a kiszürkülésre utal.
Más színek esetében is megfigyelhető, ha a csikó örökölte a szürkét. A Cream fakóknál, így például a palomino (izabellafakó) és buckskin (zsufafakó) csikóknál szintén megfigyelhetők a fentebb részletezett tulajdonságok: a palominók, mivel ők is sárga alapszínűek, a kiszürkülő sárgákhoz hasonlóan sötét bőr- és pataszínnel születnek, a hiperpigmentáció miatt pedig igen extrém sötét árnyalattal rendelkezhetnek. Zsufafakók esetében a világos krémes szín helyett a fekete és sötét pigmentek szintén uralkodók, a lábvégek feketék, a háti rész is sötétebb lehet, a fejjel együtt.
A szürke génmutáció azonban néha kölcsönhatásba lép más színgénekkel: a Dun fakók esetében például nem mindig figyelhető meg egyértelműen a szürke csikókra jellemző tulajdonságok, náluk például a hiperpigmentáció sokszor nem jelentkezik. Hasonló a helyzet a deres (roan) csikókkal is, akik szürkét is örököltek: ezek a gének sokszor lassíthatják a szürke szín megjelenését, így rendhagyó módon sokszor csak pár éves korban tűnik fel, ha az ilyen színű csikók elkezdik a kiszürkülést.
A deres színű lovak fő jellegzetessége, hogy a fehér szálak csak a testen jelennek meg, a fejek, lábvégek, és sokszor a hosszúszőrök is színesek maradnak, valamint a szürkékkel ellentétben itt nem figyelhető meg a lovak fokozatos kivilágosodása és pigmentvesztése: a deres lovak évszakról évszakra, vedlésről vedlésre más erősségű deres árnyalatban pompáznak, így igazi színváltó kaméleon lovak. (Emlékeztetésképpen: a deres és a szürke két teljesen különböző szín, két teljesen különböző génmutáció okozza.)
A deres jelleg többféle módon jelentkezhet a csikóknál. Bizonyos esetekben tompíthatja a foal camouflage jelleget, ezáltal a jellegzetes világosabb árnyalat helyett a csikó színe élénkebb, jobban hasonlít a felnőtt lovakéra (ez nem egyenlő a szürkék hiperpigmentációjával, ahol a pigmentek túlműködnek, és így a felnőtt lovakénál is sötétebb árnyalatok jönnek létre). Némely csikónál a deres szín már születés után is látható: a fenék-comb-háti részeken világosabb, erősebben tűzöttebb lehet – ez azonban nem mindig jelentkezik, így sok deres csikó kezdetben ugyanúgy nézhet ki, mint színes, nemderes fajtársaik.
A deres csikók közös, minden esetben megfigyelhető tulajdonsága viszont az, hogy a deres jelleg az első vedlés alkalmával nagyon erősen és nagyon látványosan jelentkezik: ilyenkor a fej és a lábvégek színesek maradnak, megjelenik a deresekre jellemző fordított V-alakú színes/deres határvonal a lovak lábtövénél, a test pedig szürkés-fehéres színűvé válik. Ez minden deresen megfigyelhető, így az ő esetükben az első vedlés alkalmával lehet megállapítani a leginkább ezt a színt.
A Pearl (prl) gén egy különleges génmutáció, amely recesszív módon öröklődik. Különlegessége abban rejlik, hogy ugyanannak a génnek, a MATP-génnek a mutációja, amely génen létrejött a Cream-mutáció is. A Cream és a Pearl tehát ugyanannak a génnek a két különböző mutációja, aminek később jelentősége lesz a színek kialakításánál.
A recesszív öröklésmód azt jelenti, hogy a valódi pearl szín létrehozásához két pearl génre van szükség, így csak a homozigóta prl/prl lovak lesznek pearl színűek.
A pearl színű lovak szeme világosbarna/barna, bőrük lilásszürke, rövid- és hosszúszőrük pedig a bézs/okkerbarna árnyalatokhoz hasonló, sokszor igen fényes színnel. Leginkább az Andalúz és Lusitano fajtánál figyelhető meg, de a prl gén megtalálható a Quarter Horse fajtában is, igaz, igen kis számban, valamint egyes hidegvérű fajtákban is megfigyelhető (Gypsy Vanner).
A Pearl (prl) gén recesszív módon öröklődik, így a pearl szín létrejöttéhez mindkét szülőtől örökölt prl-génre van szükség: csak a homozigóta prl/prl lovak lesznek pearl színűek. A csak egy Pearl-génnel rendelkező ló prl-hordozó, színén egy prl gén nem változtat semmit.
Mivel a Cream ugyanazon a génhelyen (lókuszon) helyezkedik el, mint a Pearl, így léteznek cream-pearl színű lovak is. A genotípus a közös lókusz miatt így a következő: Cr/prl. Ebben az esetben a Cr/prl ló 100% eséllyel örökíti valamelyik gént: 50% eséllyel a prl-t, és 50% eséllyel a Cream gént.
Egy ló genotípusa tehát a következő lehet Cream és Pearl gének tekintetében:
n/n (se Cream, se Pearl gént nem hordoz)
prl/n (pearl hordozó, de a fenotípust nem befolyásolja)
prl/Cr (Cream-pearl színű ló)
prl/prl (homozigóta, pearl színű ló)
Cr/Cr vagy Cr/n (krém vagy fakó színű, bővebben lásd a Cream gén jellemzésénél)
Az egy prl-génnel rendelkező lovak, akiknek se további prl, se Cream génjük nincsen, genetikailag prl/n lovak. Színükben az egy prl gén nem okoz változást.
Egy Cream önmagában izabellafakó, zsufafakó, smoky black színű lovat hozna létre, egy prl-génnek pedig önmagában nincs hatása a színre. Mivel azonban jelen esetben egy Cream ÉS egy pearl gén is jelen van, amik közös génhelyen/lókuszon osztozkodnak (Cr/prl), ezért a két gén felerősíti egymás hatását: A Cream aktiválja az amúgy recesszív Pearl-t, a Pearl pedig tovább erősíti a Cream gén hatását, ezáltal a létrejövő szín a homozigóta Cr/Cr színekhez válik hasonlóvá. A Cream-pearl színű lovak tehát olyanok, mintha erősebb színű, kicsit sötétebb cremello/perlino/smoky cream színű lovak lennének. Bőrük is lilásabb árnyalatú, mint a krém színek esetén, szemük pedig zöldes-borostyán színű.
Alapszíntől függően az alábbi színek jöhetnek létre:
palomino pearl: sárga alapszínen Cr/prl
buckskin pearl: pej alapszínen Cr/prl
smoky black pearl: fekete alapszínen Cr/prl
A létrejövő pearl-szín csak bizonyos mértékben világosítja a lovat, a rövid- és hosszúszőröket, a szemet és a bőrt is beleértve. A pearl csikók zöldeskék szemmel és rózsaszínes-lilás bőrrel születnek, ezek később besötétednek, barna szemszínt és lilás-szürkés bőrszínt eredményezve. A rövid-és hosszúszőrök színe a világosbarna, kávébarna, bézs, karamellbarna árnyalatok között mozog, sokszor igen fényes szőrrel. A sárga alapszínű pearl lovak általában világosabbak, a pej alapszínű pearl lovak sötétebb árnyalatúak, sokszor a test színéhez képest sötétebb lábvégekkel és hosszúszőrökkel, a fekete alapszínű pearl lovak színébe pedig egy kis szürkésbarna árnyalat vegyülhet. A fenotípusok azonban átfednek, mindegyik színnek sokféle árnyalata lehet, így szemre nem lehet teljesen biztosan megállapítani a pearl ló alapszínét.