A frame overo mintázatot a Frame Overo (Overo, O) gén hozza létre. A mutáció Észak-Amerikában alakult ki, így csak az amerikai, illetve amerikai felmenőkkel rendelkező lovaknál található meg. Bár igen látványos és szép mintázat, sajnos veszélyeket is rejt magában, ugyanis homozigóta letális (halálos) gén, amely két frame ló párosítása esetén okozhat – végzetes – gondokat. Tudatos tenyésztéssel és odafigyeléssel a letális hatás azonban 100%-ban elkerülhető!

A mintázat jellemzője

A frame (keret) elnevezés utal a leggyakoribb megjelenésre: a fehér mintázat leggyakrabban a ló oldalán (nyakán, oldalsó hasi régión) figyelhető meg, a gerincvonalat igen ritkán keresztezi; a hóka sokszor oldalra lenyúló. Léteznek minimál frame lovak is, akiken szinte semmilyen fehér mintázat nem látható, maximum egy teljesen átlagos fejjegy. Más mintázatok szintén elfedhetik a frame jelleget: tobiano mintázattal párosítva gyakran észrevehetetlenné válik a frame jelenléte. A genetikai teszt ezért is vált létfontosságúvá, hiszen nem minden esetben egyértelmű az Overo gén jelenléte, a legnagyobb problémákat éppen a rejtett frame overo lovak okozhatják.

Overo Lethal White Syndrome, a gyógyíthatatlan betegség

Az Overo gén letális (halálos) hatása homozigóta állapotban jelentkezik: amikor két frame overo lovat kereszteznek, 25% esély van homozigóta O/O csikóra, ami életképtelen állapotot, Overo Lethal White Syndrome (vagy Lethal White Foal Syndrome)-t okoz. A csikóban sem a pigmentsejtek, sem a bélidegrendszer nem fejlődik ki rendesen, így a hófehéren született csikó a kifejletlen bél miatt gyógyíthatatlan és műthetetlen kólikás tünetek mellett születése után maximum 72 órán belül elpusztul, vagy humánusabb esetben eutanáziára kerül sor egy-két napon belül.

Fontos megjegyezni, hogy amiatt sem érdemes két frame lovat keresztezni egymással, mert a frame mintázatú csikó esélyét így sem növeljük: ha csak az egyik szülő frame is ugyanúgy 50% eséllyel számolhatunk frame mintázattal, mintha két frame lovat kereszteznénk egymással, utóbbi esetben azonban 25% esélyt adunk az OLWS-nek.

Két frame overo (O/n) keresztezésekor 
25% az esély OLWS-re, 50% frame overo mintázatra.

Ha többet szeretnétek tudni a mintázatról és az OLWS-ről, a Frame overo cikket ajánlom a figyelmetekbe.

Frame overo lovak Magyarországon

A frame overo mintázat bár újvilági mutáció, az import lovak miatt ma már szerte a világon elterjedt, így Magyarországon is. Hazánkban az amerikai fajták (Quarter Horse, Paint Horse) lehetnek leginkább érintettek, viszont a gén jelen lehet olyan félvérekben, esetleg nem papírozott lovakban is, akik rendelkeznek QH, PH felmenővel. Abban az esetben, ha egy ló Frame overo pozitív (O/n), természetesen lehetnek csikói, de ilyen esetben csakis olyan párosítás engedett, ahol a másik ló genetikai teszttel bizonyítottan Frame overo negatív. Felelős és gondos tenyésztéssel tehát az OLWS 100%-ban elkerülhető.

Tenyésztés

Tekintve, hogy a Frame overo génnek heterozigóta formában a mintázaton kívül semmilyen negatív hatással nincs az egyedre, ezért a tenyésztésből nincsenek kizárva ezek a lovak. A Quarter, Paint fajtáknál nem ismeretlen a genetikai tesztelés, az úgynevezett 5 panel teszt már régóta kötelező a fedezőmének számára. Az 5 panel teszt (GBED, HERDA, HYPP, MH és PSSM1) alapvetően abban különbözik, hogy a tesztelt elváltozások egészségügyi – így a használatot sokszor jelentősen befolyásoló – problémák. A Paint horse volt az első fajta, amely felvette a kötelező tesztjei közé a frame overot, így az APHA fedezőméneknél ma már 6 panel tesztről beszélünk.

A kötelező tesztek abban is segítik a tenyésztőket, hogy ezeknek az eredménye publikus számukra. Az AQHA esetében az 5 panel teszt eredménye egy regisztráció után kikérhető, ha ismerjük a mén pontos regisztrált nevét és/vagy regisztrációs számát. Az APHA esetében a panel tesztek eredményét csak a megfelelő tagsággal rendelkezők tudják kikérni. Fontos megjegyezni, hogy mind az AQHA, mind az APHA esetében csak az általuk meghatározott laborok tesztjeit fogadják el, így ha teszt eredményt látunk erre is érdemes odafigyelni és a tenyésztő szervezetek honlapjain tájékozódni (apha.com és aqha.com). Amennyiben Paint horse esetében, nincs aktív tagságunk és bizonytalanok vagyunk érdemes lehet elkérni a tesztek eredményeit a mén tulajdonosától.

(teljes méretű kép: link)

/ A tenyésztésről és tesztelésről szóló fejezet
megírásáért hálás köszönet Stier Adriennek! 🙂 /