A csikószínek a lószínek világában egy teljesen külön fejezetet képviselnek. A legtöbb szín sokszor teljesen más formában jelentkezik csikókorban, mint ahogyan azt felnőtt lovak esetében megszokhattuk. A Csikószínek I. cikkben a csikószínekre jellemező általános leírásokat, illetve az alapszínek (fekete, pej, sárga) és a kevert színek (szürke és deres) csikókori változatait taglaltam részletesen, ebben a bejegyzésben pedig a hígított színek jellemzését olvashatjátok.

Dun (hátszíjas fakó) színek

A Dun egy olyan hígítógén, amely mindhárom alapszínt hígítja, a fakó szín mellett pedig primitív jegyek is megfigyelhetők. A hátszíj minden esetben jelen van, de szinte mindig megfigyelhetők az egyéb jegyek is, úgy, mint a facemask (sötétebb színű orrhát) és a fülek különleges, sávozott színezete (ear barring). (Részletesen lásd a Dun génről szóló általános leírásnál).
Sárga alapszínen sárgafakó/red dun, pej alapszínen pejfakó/bay dun, fekete alapszínen egérfakó/grulla színt hoz létre. Mindhárom színre jellemző az alapszínekhez képest világosabb csikóárnyalat, valamit a farok végéig futó hátszíj.

A red dun csikók a sárga csikókhoz hasonlóan rózsaszínes bőrrel születnek, mely pár óra vagy nap alatt besötétedik. A szőrzet színe a sárga csikókhoz képest azonban világosabb, jellegzetes pasztell (peachy/”barackos”) árnyalatú, a sötétebb sárga hátszíj a farok végéig fut.

A bay dun csikóknál a hígított alapszín és az erős foal camouflage együttes jelenléte miatt nagyon gyakori, hogy eleinte szinte nem is látunk rajtuk fekete pigmenteket, lábvégük fehéres árnyalatú. A farok legvége / farok belseje viszont egyértelműen fekete, így ez a fő megkülönböztető jegy a red dun csikókhoz képest, ha a hosszúszőrök még nem feketék.

A grulla (egérfakó) csikók színe lehet a legbecsapósabb. A Dun gén hatása miatt az első pár hétben a bay dun csikókra hajazhatnak barnás árnyalatuk miatt. A pejfakókhoz képest színük inkább fakóbb, erősen napszítta fekete árnyalatú a valódi, melegebb pejfakó színhez képest, a fő megkülönböztető jelleg azonban a sötétbarna/fakult fekete színű facemask és hátszíj. Néhány grulla csikó már születés után is jellegzetes egérfakó árnyalatú lehet, sokszor azonban inkább az előbb leírt barnás árnyalattal jönnek a világra, s csak az első pár vedlés után válnak egérfakó színűvé.

Nd1 – alapszínek primitív jegyekkel

Bár az nd1 gén nem tartozik a hígítógének közé, a dun fakók mellett érdemes szót ejteni a hátszíjas alapszínekről is. Az nd1 egy olyan génváltozat, ami a Dun gén mutációjából jött létre: nem okoz valódi fakó színt, ám a primitív jegyek kicsit módosult formában jelen lehetnek. A hátszíj minden esetben csak a faroktőig ér, nem fut végig a farokszőrzeten, mint a Dun gén esetében, s valódi fakó szín sincs jelen. A facemask az orrhát helyett az orrhát felső részén/homlokon lesz jelen, ha jelen van egyáltalán. Sárga és pej csikóknál faroktőig érő hátszíjat és valamivel világosabb testszínt, fekete csikóknál ugyanígy hátszíjat + nyárifekete színt okoz, így az nd1-nyárifekete csikók (főleg a homozigóta nd1/nd1 feketék) fakóbarna árnyalattal, erős, ám csak faroktőig érő hátszíjjal és bézs vagy világosbarna színű belső fülszőrzettel születnek.

Cream-fakó színek

A Cream egy inkomplett domináns gén, így a heterozigóta Cr/n a palomino (izabellafakó), buckskin (zsufafakó) és smoky black színeket hozza létre, míg homozigóta Cr/Cr állapotban a cremello, perlino és smoky cream színek jönnek létre.

A palomino csikók a sárga alapszín miatt szintén rózsaszínű bőrrel jönnek a világra, szemük színe gyakran szürkéskék, szürkésbarna, ami miatt gyakran összekeverhetik őket a cremellókkal az első pár órában. Szemük és bőrük azonban később besötétedik, így a nagyon világos palominók is felismerhetőek palaszürke bőrükről. A palomino csikók színe nagyon változatos lehet: sokszor már világos izabellafakó színnel születnek, némely csikó azonban olyan sötét árnyalatú, hogy szinte sárgának tűnik, s csak pár nap/hét múlva világosodik ki. Színük ilyen esetben is inkább világossárga/barackosabb jellegű.

Zsufafakó csikók homokszínű árnyalattal születnek, a fekete pigmentek mennyisége azonban változó. Míg néhány zsufafakónál a sörény, farok és lábvégek már születéskor is feketék, extrém esetben az erős foal camouflage és foal flaxen miatt a hosszúszőrök és a lábvégek majdnem teljesen fehéres színűek is lehetnek, csak nyomokban tartalmaznak fekete pigmenteket. Ahogy a bay dun csikók esetében, itt is a farok vége lesz minden esetben fekete, így a nagyon világos buckskin csikók is jól megkülönböztethetők a palominóktól.

A smoky black színt ránézésre nem lehet megkülönböztetni a feketétől. Ugyanúgy születhetnek fekete, szürkésfekete, vagy a nyárifekete (nd1) lovakra jellemző fakóbarnásabb-sötétbarnás színnel.

A cremello, perlino és smoky cream csikók világos rózsaszín bőrrel, patákkal, fehéres krémszínnel és világos kék vagy kékeszöldes szemekkel születnek. Bőrük, szőrük, patájuk és szemük világos színe egész életükben megmarad. Bár a három szín csak genetikai teszttel különböztethető meg, a perlino csikóknál azok a testrészek, ahol a pejeknél a fekete pigmentek találhatók (black points: lábvégek, sörény, farok, fülek hegye/fülkagyló széli része), sötétebb krém színűek lehet az első pár órában.

Champagne

A Champagne gén igen egyedi színeket hoz létre mindhárom alapszínen. A csikók színe többnyire hasonlít a felnőtt lovak színére, árnyalatuk eleinte viszont inkább sötétebb, s a felnőtt korban megfigyelhető szeplős bőr is csak később alakul ki. A csikók bőre egységesen sötétrózsaszín, ami a kék szemmel együtt egy igen különleges kinézetet ad. Szemük színe később szintén átalakuláson megy keresztül, s pár év alatt a kék szem zöldesbarnává/borostyánszínűvé alakul. Sárga alapszínen gold champagne, pej alapszínen amber champagne, fekete alapszínen classic champagne színekről beszélünk.

Pearl

A recesszív öröklésmenetű Pearl gén a Champagne-hoz kissé hasonló árnyalatokat hoz létre. A pearl színű csikók bőre rózsaszínes-lilás-szürke, szemük kékeszöld vagy zöldes-világosbarna, szőrük pedig a felnőtt lovakéhoz hasonló. A cream-pearl csikók színe kicsit világosabb, szemük kékesebb árnyalatot vesz fel.

Silver

A silver dapple black és silver bay csikószínek talán a legtrükkösebbek az összes közül, ugyanis a silver csikók színe olyannyira különbözik a felnőtt silver árnyalatoktól, hogy igen gyakorlott szem szükséges a színek pontos felismeréséhez.

A silver black színű felnőtt lovak jellegzetes csokoládészínű testtel és szőkés (gyakran „ombre”-jellegű, színátmenetes) hosszúszőrökkel rendelkeznek. A silver black csikók ezüstös világosszürke színnel születnek, a test színével megegyező vagy annál világosabb hosszúszőrökkel. Szempillájuk gyakran fehér, némely silver csikó patáján nagyon jellegzetes, nyújtott háromszög-alakú sávok figyelhetők meg.

Silver bay csikók esetében a fekete pigmentek nagyon gyakran szinte egyáltalán nem látszódnak az első pár hónapban, kinézetük – főleg pár hetes korukban – kifejezetten a sárga lovakra hajaz. Árulkodó azonban a fülkagyló, aminek a hegye a pej lovakéhoz hasonlóan sötétebb színű (még ha nem is teljesen fekete). Szerencsésebb esetben sörényük és farkuk már csikókorban is világos, a hosszúszőrök tövénél némi sötétebb árnyalat felfedezhető.

Compound dilutions – összetett színek

Mivel a hígító gének többsége külön génhelyen található, ez azt jelenti, hogy a fentebb felsorolt színek akár kombinálódhatnak is, bizonyos feltételek mellett egy csikó többféle gént is örökölhet. Előfordulhat például, hogy egy ló egyszerre cream dun fakó (pl. palomino dun /dunalino/, buckskin dun /dunskin/, stb.), vagy egyszerre dun és champagne, stb. Ilyenkor mind a csikóra, mind a felnőtt lóra jellemző, hogy a színek egyes jellegei a legtöbb esetben összeadódnak, így például egy dunkskin csikó világosabb, mint egy bay dun vagy egy buckskin.