Csikószínek I. – alapszínek, szürke, deres

Ha a lószínek világát nem gondoltuk volna eléggé bonyolultnak, a csikószínek meghatározásába már valószínűleg párszor beletörik a bicskánk. A csikók színének megállapítását sok tényező nehezíti – amellett, hogy minden színnek megvan a maga csikókori változata, a csikókra jellemző tulajdonságok (rejtőszín, mosott hosszúszőrök, fekete pigmentek részleges hiánya) mellett a szőr színének drasztikus változása sem könnyíti meg a helyzetünket.

A csikószínekre jellemző általános tulajdonságok

Általánosságban elmondható, hogy csikók esetében a színek világosabb árnyalatként vannak jelen (kivételek: szürke, deres, appaloosa-mintás lovak), ami leginkább a foal camouflage, foal flaxen jellegeknek köszönhető, valamint annak, hogy a sötétebb árnyalatok nagyon sokszor csak később fognak kialakulni.

A foal camouflage a csikókori rejtőszín, ami a hasak és lábak világos árnyalatát jelenti.

A foal flaxen a mosott hosszúszőröket jelöli, akármelyik szín esetében előfordulhat, emiatt lehet például a pej vagy zsufafakó csikóknak is fehéres sörényük vagy farkuk.

Szín megállapítása, a színek változása

Az esetek 99%-ában a szín pontos megállapításához a pár napos kor a legideálisabb. Ilyenkor már általában természetes fénynél lehet megcsodálni a csikókat, de még jócskán nem kezdődött el a szín kifakulása, átalakulása, és még messze van az első vedlés is. Ezek a tényezők ugyanis nagyon bekavarnak a színbe, rendszerint ilyenkor szokták félrediagnosztizálni a színt. Fekete csikók szőre az első vedlés előtt például nagyon durván kifakul, már-már fakó színűnek tűnnek, míg a sárga csikók első vedlése szinte kivétel nélkül egy igen sötét árnyalattal kezdődik – a lótartók rendszerint ilyenkor ijednek meg, hogy akkor most sárga, vagy fekete csikóval van-e dolguk.

Santa Ray, fekete színű arab telivér csikó 5 naposan, 1- és 2 hónaposan, valamint 1- és 3 éves korában. A képeken jól látszódik, hogy még az olyan egyszerű színek is, mint a fekete, milyen árnyalatváltozásokon eshetnek át. (asarabians.com)

Egyes esetekben fontos, hogy a csikót még újszülöttként megfigyeljük, vagy hogy legyen pár fotónk az első vedlést követően is. A pár órás szabály leginkább annak eldöntésekor fontos, hogy a csikó sárga vagy kiszürkülő sárga-e (lásd később), az első vedlést követően pedig a deres színt lehet 100%-osan biztosra megmondani.

A színek kapcsán még fontos megjegyezni, hogy a színek genetikailag adott jellegek, már a ló embriókorától kezdve. Képtelenség a (genetikai) színváltozás, például sárgából feketébe, vagy fakóból pejbe, cremellóból izabellafakóba, stb. A szürke szín, és az appaloosa-mintáknál megfigyelhető varnish roan természetesen erős változást hoz a ló kinézetébe, ám ezek a színek is már kódolva vannak a ló életének kezdete óta, és gyakorlott szemmel a látható csikószín “mögött” felfedezhető, hogy a csikó később kiszürkül, vagy kivilágosodik-e. A pejként született, de felnőtt korában ezüstszürkévé vált ló is valójában nem “rendes pejként” születik. Tudományosabban megfogalmazva: a fenotípus (szemmel megfigyelhető tulajdonság, jelen esetben szín) bár változhat, de a genotípus (genetikai kód) nem.

ALAPSZÍNEK

(Kiegészítés: a bőr, pata, szem színénél vonatkozó leírásoknál az alapesetet írom le, ahol nincs jelen fehér jegy. A jegyeket is kialakító gének ugyanis színtől függetlenül okoznak pigmenthiányos testrészeket, így az ilyen helyeken természetesen a bőr rózsaszínű, a paták viaszoltak, a szem pedig kék vagy részlegesen kék lehet.)

Sárga

A sárga csikókra egyedülálló módon jellemző az a tulajdonság, hogy születésükkor bőrük lazacszínű (leginkább a szemnél, és a nemiszerveknél figyelhető meg, az orrnál és szájnál kevésbé), patáik viaszsárgák, és csak születésük után pár órával, esetleg pár nappal később alakul ki a jellegzetes szürke bőr és palaszürke pata. Szemük alapvetően barna vagy szürkésbarna színű, szőrük pedig a sárga szín különböző (világos) árnyalata lehet – a sötétebb árnyalat, mint a májsárga, szénsárga, minden esetben csak később alakul ki, ezért egy nagyon sötét árnyalatű ló esetében, ahol kérdéses az alapszín, nagyon jó kiindulópont lehet a csikókori fénykép. A sárga csikók szőre sosem tartalmaz fekete pigmenteket, sörényük és farkuk a test színéhez nagyon hasonló, vagy maximum világosabb lehet, sötétebb nem. A Haflingi lovak esetében már a csikók is mutathatják a fajtára jellemző világos (“fakószerű”) árnyalatot, az erős pangare (világosabb, már-már fehéres has, belső combok és lábvégek), és flaxen (mosott) jelleggel együtt.

Pej

A pej csikók a sárgákkal ellentétben nagyon sokféle árnyalattal mutatkozhatnak. Az egyik véglet, amikor a pej csikó messziről sárgának tűnik, és csak nyomokban fedezhető fel rajta fekete pigment; a másik végletet pedig azok a sötétpej lovak képviselik, akik csikóként is sötétpejként születnek.

A világosabb pej csikók esetében a lábvégek gyakran teljesen világos színűek, fekete pigmenteket maximum a csüd hátsó részénél találhatunk, és gyakran a farok és a sörény is mosottas, vöröses jellegű. Fülvégük azonban sötétebb, szerencsésebb esetben valóban fekete színű, és ha a farok végét jobban megnézzük, szintén tartalmaz fekete pigmenteket. Mivel a sárga csikók ezeknél a testrészeknél is teljesen sárga színűek, ez alapján könnyen meg lehet különböztetni a világos pej csikót a sárga csikóktól.

A pej csikók nagyobb része jobban felismerhető jellegekkel rendelkezik: sörényük és farkuk legalább részben sötétebb árnyalatú vagy fekete színű, ahogyan a fülvégük és lábvégeik is. A jellegzetes fekete testrészek csak évek alatt alakulnak ki teljesen, így egy világosabb, mosott színű farok, vagy nem teljesen fekete lábvég még három-négy évesen is teljesen természetes dolog.

A sötétpej szín kialakulhat az évek során egy “átlagos” pej csikószínből is, vagy bizonyos csikók már eleve sötétpej színnel születnek. A foal camouflage ilyen esetben is megtalálható, a hajlatoknál, lábak belső felszínén továbbra is világosabbak, mint felnőtt társaik, lábvégeik sem teljesen feketék.

Fekete

Talán nem is gondolnánk, de csikóknál a fekete szín még több árnyalatként jelentkezhet, mint a felnőtt lovak esetében. A fekete szín tankönyvi csikókori változata az egérszürke szín, ahol a ló háti oldala valamelyest sötétebb, míg a hasi oldal, a lábvégekkel együtt világosszürke. Emellett előfordulnak szürkésbarna, fakóbarna színű (de genetikailag fekete) csikók is. A foal camouflage hiánya nem feltétlenül utal a szürke szín jelenlétére: a Fríz fajtánál pl. rendszeresen, de más fajtánál is előfordulhat, hogy a csikó foal camouflage nélkül születik, így már fiatal korában is koromfekete színű. A deres és a varnish roan, ahogy az egyéb appaloosa-mintázatok szintén mérséklik vagy eliminálják a foal camouflage jelleget.

A nyárifekete lovak többsége csikókorban is más színű, mint a nem kifakuló feketék. Mivel a nyárifekete színt az esetek többségében az nd1 gén okozza, így ennek a génnek a tulajdonságai csikókorban is megfigyelhetők: a fülszőrzet bézs színű, a háton egy sötétebb hátszíj fut végig, amely közvetlenül a farokrépa tövénél véget is ér, így a farok már teljes egészében fekete színű, a test színe pedig inkább szürkésbarna, fakóbarna. Régen ezeket a jellegeket a Cream gén jelenlétének tulajdonították, ma már azonban tudjuk, hogy a smoky black csikók azonosítása sajnos nem ennyire egyszerű.

KEVERT SZÍNEK

Szürke (Grey)

A lovak szürke színt okozó génje egy igen egyedülálló gén az állatvilágban, ugyanis az állat fokozatos kiszürkülését okozza. A szürke színre utaló előzetes jelek észrevételéhez azonban szükséges megérteni, miért is úgy viselkedik a gén, és ezáltal a szín, ahogy.

A színt okozó mutáció egy génszakasz-megkettőződés, ami azt eredményezi, hogy a pigmenteket termelő sejtek először túlműködnek, aztán kimerülnek. A kimerülés szakasz okozza majd a kiszürkülést, azaz a szőrzet fokozatos pigmentvesztését, az ezt megelőző túltermelés szakasz azonban a hiperpigmentáció jelenségéhez vezet, és ez a hiperpigmentáció fog nekünk árulkodni arról, ha egy csikó később ki fog szürkülni. Néha a hiperpigmentáció mellett akár már az első vedlés előtt, vagy azt követően megjelenhetnek tűzött szálak, ez leghamarabb a homlokon következhet be, de gyorsan szürkülő lovak esetében ez a folyamat az egész testen is elkezdődhet. Szintén jellemző egyes szürke csikóknál a “szürke szemüveg” (grey goggles) jelenléte, ami a szemek körüli szőr szürke színére utal.
Fontos megjegyezni, hogy a szürkülés gyorsasága, menete minden lónál különböző. Egyes lovak csak pár éves korukban kezdik meg a szürkülést, addig fokozatosan sötétedhet a színük, elnyúlhat a hiperpigmentáció; míg a gyorsan szürkülő fajtáknál (pl. lipicai lovak) akár már az első vedlés is egy majdnem teljesen szürke lovat hozhat létre.

A szürke szín akármelyik színen megjelenhet, így nem csak az alapszínek szürkülhetnek ki, hanem természetesen más színek is, legyen az fakó, deres, stb. Bizonyos gének ugyan befolyásolják a kiszürkülés menetét és módját, most azonban az alapállapotot ismertetem nektek, alapszínek esetében.

A kiszürkülő sárga csikók a sima sárgákkal ellentétben nem mutatják a lazacszínű bőr – viaszsárga pata jelenséget. A hiperpigmentáció következtében sötétszürke bőrrel és patákkal jönnek a világra, ezért is jó, ha van fotó az újszülött csikóról, mert jelentősen megkönnyítheti a szín azonosítását. A hiperpigmentáció ugyanis az esetek többségében ugyan eltünteti/kompenzálja a foal camouflage világosító hatását, ám sokszor a csikó annyira határeset a kiszürkül?-nem szürkül? kérdésben, hogy egy minél korábbi fotó néha eldönti ezt a kérdést. Néha a hiperpigmentáció nagyon extrém mértékben van jelen, így a kiszürkülő sárga csikó sötétbarna színnel, sötét lábvégekkel rendelkezik. A sötét árnyalat néha nem egységesen van jelen, a fejnél és lábvégeknél sokszor erősebben mutatkozik, ahogy a primitív jegyek helyén is, így az ilyen csikók néha igen jól észrevehető primitív jegyeket mutathatnak – hátszíj, fül sötétebb színezete, akár még csíkos lábak is.

Pej lovak esetében a bőr és pata színe ugyan nincs a segítségünkre, a hiperpigmentáció azonban egyértelműen mutathatja a szürke gén jelenlétét. A kiszürkülő pej csikó a rendes pejekkel ellentétben nem az a jellegzetes világos csikószínű, hanem leginkább a felnőtt lovak élénk árnyalatára hasonlít. Szerencsésebb esetben a pigment túltermelés erősen dolgozik, így a szemünknek szokatlan sötétebb foltok, fekete lábvégek vannak jelen.

Fekete lovaknál a foal camouflage hiánya utalhat a szürke jelenlétére. Bár más esetekben is hiányozhat ez a jelleg (lásd fentebb), viszont ha egy szürke méntől vagy kancától egy koromfekete csikó születik, és esetleg még grey gogglest és/vagy tűzött szálakat is találunk rajta, az mindenképpen a kiszürkülésre utal.

Más színek esetében is megfigyelhető, ha a csikó örökölte a szürkét. A Cream fakóknál, így például a palomino (izabellafakó) és buckskin (zsufafakó) csikóknál szintén megfigyelhetők a fentebb részletezett tulajdonságok: a palominók, mivel ők is sárga alapszínűek, a kiszürkülő sárgákhoz hasonlóan sötét bőr- és pataszínnel születnek, a hiperpigmentáció miatt pedig igen extrém sötét árnyalattal rendelkezhetnek. Zsufafakók esetében a világos krémes szín helyett a fekete és sötét pigmentek szintén uralkodók, a lábvégek feketék, a háti rész is sötétebb lehet, a fejjel együtt.

A szürke génmutáció azonban néha kölcsönhatásba lép más színgénekkel: a Dun fakók esetében például nem mindig figyelhető meg egyértelműen a szürke csikókra jellemző tulajdonságok, náluk például a hiperpigmentáció sokszor nem jelentkezik. Hasonló a helyzet a deres (roan) csikókkal is, akik szürkét is örököltek: ezek a gének sokszor lassíthatják a szürke szín megjelenését, így rendhagyó módon sokszor csak pár éves korban tűnik fel, ha az ilyen színű csikók elkezdik a kiszürkülést.

Deres (Roan)

A deres színű lovak fő jellegzetessége, hogy a fehér szálak csak a testen jelennek meg, a fejek, lábvégek, és sokszor a hosszúszőrök is színesek maradnak, valamint a szürkékkel ellentétben itt nem figyelhető meg a lovak fokozatos kivilágosodása és pigmentvesztése: a deres lovak évszakról évszakra, vedlésről vedlésre más erősségű deres árnyalatban pompáznak, így igazi színváltó kaméleon lovak. (Emlékeztetésképpen: a deres és a szürke két teljesen különböző szín, két teljesen különböző génmutáció okozza.)

A deres jelleg többféle módon jelentkezhet a csikóknál. Bizonyos esetekben tompíthatja a foal camouflage jelleget, ezáltal a jellegzetes világosabb árnyalat helyett a csikó színe élénkebb, jobban hasonlít a felnőtt lovakéra (ez nem egyenlő a szürkék hiperpigmentációjával, ahol a pigmentek túlműködnek, és így a felnőtt lovakénál is sötétebb árnyalatok jönnek létre). Némely csikónál a deres szín már születés után is látható: a fenék-comb-háti részeken világosabb, erősebben tűzöttebb lehet – ez azonban nem mindig jelentkezik, így sok deres csikó kezdetben ugyanúgy nézhet ki, mint színes, nemderes fajtársaik.

A deres csikók közös, minden esetben megfigyelhető tulajdonsága viszont az, hogy a deres jelleg az első vedlés alkalmával nagyon erősen és nagyon látványosan jelentkezik: ilyenkor a fej és a lábvégek színesek maradnak, megjelenik a deresekre jellemző fordított V-alakú színes/deres határvonal a lovak lábtövénél, a test pedig szürkés-fehéres színűvé válik. Ez minden deresen megfigyelhető, így az ő esetükben az első vedlés alkalmával lehet megállapítani a leginkább ezt a színt.

Csikószínek I. – alapszínek, szürke, deres” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólás